Az Anpanman March pszichoanalízise
Aki Japánban nevel gyermeket, annak megkerülhetetlen az Anpanman alakja, hiszen az ország talán az egyik legikonikusabb rajzfilmfigurája, és lépten nyomon, ha tudjuk, ha nem, de találkozni fogunk vele. Az Anpanman írója Yanase Takashi (柳瀬 嵩, 1919 – 2013), japán illusztrátor és meseíró, aki 1973-ban alkotta meg a karaktert. Yanase Takashi nemcsak íróként, hanem rajzfilmkészítőként is ismert volt. Az Anpanman eredetileg bár gyerekkönyvként jelent meg, de később egy rendkívül népszerű anime sorozat és termékcsalád is készült belőle.
 |
| Anpanman sebtapasz |
Manapság pedig nagyon erős brandje van, ami túlmutat a japán popkultúrán és a gyermekirodalmon. Az Anpanmannal branding ugyanis gyerekeket célzó termékek rendkívül széles skáláját fedi le: játékok, ruházat, ételek, oktatási anyagok, miegymás.
 |
| ez a kaijunk tányérja |
Mindazonáltal több generáció számára a mese maga igencsak szimbolikus jelentőséggel bír, hiszen mindenkinek olyan alapvető értékeket közvetít, mint az egyszerűségre való törekvés, a jóság, a segítőkészség és az empátia. Anpanman karaktere, aki mindig másokon segít még akkor is, ha saját "arcát" fel kell áldoznia, ergo az önfeláldozást és az altruizmust képviseli.
Az Anpanman univerzum
Anpanman a sztori szerint pékségben született, és a feje anpanból van - ami az én sorsom személyes kriptonitjával, ankóval (édes babpasztával) van töltve - de a teste emberi alakú. Ha meghallja, hogy valaki bajban van, azonnal az égbe repül, hogy segítsen, és ha valaki éhes, ad neki egy darabot az anpanból, ami az arcából van. (Ez az önpusztítás leamortizálja Anpanmant de a pékségben mindig új arcot kaphat, újra és újra.) Amikor ősellensége, Baikinman (Baktérium-ember) gonoszkodik vele, Anpanman megtanítja neki a leckét különleges technikájával, az "Anpan-ütéssel", amivel pozdorjává zúzza. Anpanman mindig jót cselekszik, és népszerű hős a gyerekek körében.
Az Anpanman Avangers univerzum további karaktereit képzik a szintén ételekből származtatható figurák, mint például Shokupanman (Fehérkenyér-ember), Karēpanman (Currys Zsemle-ember), Kurīmupanda (Krém Panda) és Tendonman (Tempura Rizses Tál Ember). Anpanman minden egyes alkalommal ezekkel a barátaival együtt győzi le Baikinmant és bandáját. De honnan ered ezen étel-ihlette figurák koncepciója?
A történet hátteréről
Yanase 1919-ben született Kōchi prefektúrában, édesapja Kínában, Shànghǎiban volt tudósító, itt is éltek egy darabig, majd Amoyba (a mai Xiamen) helyezték át, ahol rövidesen életét vesztette. Édesanyjával, valamint testvérével Kōchiba költöztek vissza és itt is nevelkedett. 1939-ben a Tokiói Képzőművészeti Főiskolán végzett, azonban rövidesen, 1941-ben besorozták a hadseregbe a 6. Tüzérségi Tartalékos Ezredhez (重砲兵第6連隊補充隊), amely Kínában állomásozott. Mivel művelt altiszt volt, később a senbu (宣撫, pszichológiai hadviselés) műveletekhez osztották be. A háború végén, amikor visszatért Japánba, a testvére halálhíre várta. Mivelhogy öccse, Chihiro (千尋) önként jelentkezett a kamikaze egységbe, és 22 évesen érte a halál a csendes-óceáni hadjárat során.
 |
| fotó a japán-kínai háborúból |
1947-ben Tōkyōba költözött, ekkor vette feleségül Nobu Komatsut (小松 暢). Ekkoriban határozta el, hogy manga-rajzoló szeretne lenni, de az nem merült fel hogy ebből meg is tudjon élni, szóval ugyanebben az évben belépett a Mitsukoshihoz, ahol a reklámosztályon grafikai tervezőként dolgozott, miközben szabadidejében aktívan mangát rajzolt. Munkáit nemcsak a Mitsukoshi belső híradóiban, hanem újságokban és folyóiratokban is publikálta. Kisebb sikernek köszönhetően Yanase 1953-ban otthagyta a munkahelyét, hogy teljes munkaidőben mangával foglalkozzon. Az Anpanman karakterének és világának megalkotása azonban nem volt azonnal sikeres. Az első könyv megjelenése 1973-ban nem keltett nagy figyelmet, de az évek során a gyerekek és szülők körében egyre népszerűbbé vált. Az 1980-as években készült az anime adaptáció, ami végül országos szenzációvá tette a figurát, és azóta is Japán egyik legismertebb gyerekhőse maradt.
Yanase Takashi Anpanman megalkotását mélyen személyes élmények és a második világháború traumái inspirálták. Amíg a háború alatt Yanase katonaként szolgált, szemtanúja volt az éhezésnek, valamint az emberi szenvedésének. Ez az élmény olyan mély hatással volt rá, hogy a háború után egy olyan hőst álmodott meg, aki történetesen az éhezőkön segít. Az ötlet mögött azon filozófia állt, hogy az étel alapvető szükséglet, ezáltal az emberiesség egyik legfontosabb kifejezése éppen az, ha megosztjuk másokkal az ételünket.
Yanase szintén arról beszélt, hogy a karakterek megalkotásakor figyelt arra, hogy mindegyikük más típusú pékárút vagy ételt testesítsen meg, amelyek a japán mindennapok étkezéseiben is előfordulnak.
Anpanman karaktere tehát ennek a gondolatnak a megtestesülése: egy olyan hős, aki kész feláldozni magát, hogy mások jól lakjanak. Az a tény, hogy Anpanman az arcából ad egy darabot az éhezőknek, egy szimbolikus gesztus, amely a jószívűség, az önfeláldozás és a közösségi összetartozás fontosságát hangsúlyozza.
Anpanman March
Ennyi bevezető után rátérek a lényegre, az Anpanman March-ra („アンパンマンのマーチ”, Anpanman no Māchi) ami az Anpanman anime sorozat ikonikus főcímdala. A dal eredetileg 1988-ban debütált, amikor a sorozat indult, és azóta is a gyermekek körében az egyik legismertebb japán gyerekdal lett.
A zenét Takao Imazui (今泉隆雄 ) szerezte, a dalszöveget pedig Yanase írta. A bohókás, szerethető melódiák mögött azonban igen súlyos, tulajdonképpen egzisztenciális hermeneutikára jellemző lételméleti kérdéseket egész sora vonaglik, az első versszak kérdéseinek átgondolására időtlen idők óta nagy gondolkodók és egyszerű közemberek is szüntelenül keresik a választ:
そうだ うれしいんだ
生きる よろこび
たとえ 胸の傷がいたんでも
なんのために 生まれて
なにをして 生きるのか
こたえられないなんて
そんなのは いやだ!
今を生きる ことで
熱い こころ 燃える
だから 君は いくんだ
ほほえんで
そうだ うれしいんだ
生きる よろこび
たとえ胸の傷がいたんでも
ああ アンパンマン
やさしい 君は
いけ! みんなの夢
まもるため
Igen, boldog vagyok, hogy élek.
Még ha sebzett szívem fájdalma tép is
Miért születtem erre a világra,
S mivégre élek?
Hogy erre tán nincs válasz?
azt elfogadni nem állhat!
Élve a jelent,
Szenvedélyem lángra kél,
Ezért te is útra kélsz,
Mosolyogva.
Igen, boldog vagyok, hogy élek.
Még ha sebzett szívem fájdalma tép is
Ó, Anpanman,
Te jóságos.
Indulj hát! S védd meg mindenki álmát!
Kissé szabados fordításomban. Meglehetősen elgondolkodtató, nemde bár? Különösen egy gyerekdal kontextusában, hiszen ezen kérdéseket még a legtöbb felnőtt sem tudja egykönnyen megválaszolni. Ami igazán felkeltette érdeklődésemet az igazából az volt, hogy a minap hallottam egy fejtegetést, miszerint a dalszöveget maga Yanase második világháborúban meghalt kamikaze (tokkōtai, 特攻隊) pilóta öccsének emlékére írta.
 |
| kamikaze, hivatalosan tokkōtai pilóták |
Ezen fejtegetés szerint a kimi 君 vagyis a „te” alakjában az író a testvérét idézi meg, míg a 熱いこころ, „szenvedélyem lángra kél / izzó szív” kifejezés a katonaként vállalt küldetést, a hazáért való harcot és a halál elfogadását tükröző erős igazságérzetet fejezheti ki.
Amennyiben a だから君はいくんだ „Ezért te is útra kélsz” sorokat Yanase Takashi testvérének búcsúztatásaként értelmezzük, akkor a „mosolyogva” kifejezés testvére képét idézi meg, aki a haláltudat ellenére igazságérzettel telve indult a harcba.
@nuno.keshin 諸説ありますがアンパンマンマーチは戦争で亡くなった弟さんへの歌とも言われています。#アンパンマンマーチ#アンパンマン#やなせたかし#特攻隊 ♬ オリジナル楽曲 👵🏻 - ぬの化身
Ergo a háború szomorú tapasztalataival és a testvér iránti szeretettel, valamint az élet értékének mélységes tiszteletével megírt szövegként is szokták volt mindezt értékelni, s bár Yanase többször is beszélt Anpanmanról, az öccséről és a múltbeli munkáiról, egyértelműen sosem említette, hogy ezen sorok az imént leírt összefüggést támasztják alá.
Ha nagyon bele akarunk menni a dologba, akkor annyit elmondhatunk, hogy Anpanman és a kamikaze katonák közös vonása az önfeláldozás, de a kamikaze katonák célja ugyebár az ellenség legyőzése, és ez nagy különbség. Az Anpanman és ősellensége, Baikinman közötti harc ugyanis inkább belső küzdelemnek értelmezhető, semmint külső ellenség elleni harcnak. Még az Anpan Punch is, amit Anpanman végső eszközként használ, csak hazarepíti Baikinmant. Hiszen az Anpanman világ lakói halhatatlanok.
Természetesen Yanase egyéb alkotásaiban is fellelhetőek a háborús tapasztalatok és az öccse emléke. Ebben az értelemben végső soron elképzelhető, hogy valóban az öccsére - és nem a kamikaze lelkiállapotra - gondolt az Anpanman no March című dal sorainak szerzése során. Ezt mindenki bízza saját képzeletére. A sorok jelentésén pedig, felnőtt fejjel sem árt néha elgondolkozni.
Kapcsolódó bejegyzések:
Project Fantasia - s rókák móresre tanítják a vakbuzgó Yamato népét
A 731-es alakulat története - középpontban a japánok Dr. Mengeléje, a hátborzongató ember-kísérletek és Amerika pestissel fertőzött bolha-bombázásának kiötlője
Amikor a gonosz Miki Egér bombázta Japánt - propaganda rajzfilm 1936-ból
Tōyama Mitsuru és a Sötét Óceán Társasága - az ultranacionalista bábmester, aki háborúba sodorta Japánt
Chiune "Sempo" Sugihara - a filantróp japán diplomata, a zsidók megmentője a második világháborúban
Makaót kilóra? - Japán kísérlete Makaó megvásárlására 1935-ben, e bejegyzés bővebben kifejti e korszak rivalizálását Japán és Amerika között
Japán agresszió Mandzsúriában - a bábállam történetéről
Az agymosás kínai művészete - manipulatív technikák a szomszédból
Mao Zedong elit őrgárdája - a 8341-es alakulat története
A szétlőtt Hitachi repülőgépgyár - mai is látható a lövegek nyoma
Fuchu légitámaszpont - urbex egy elhagyott légitámaszponton
Gyilkosságok a Tokyo Ekinél - sötét múlt mementói a város szívében
A Távol-Kelet harcászata - hadtörténelmi bejegyzés sorozat
Amerika, a rizs országa - avagy mi rejlik az USA japán elnevezése mögött?
Aokigahara - a halál erdeje a Fuji lábánál, s az öngyilkossággal kapcsolatos koncepciójról Japánban
Kínai szuperhősök
Megjegyzések
Megjegyzés küldése