1945. augusztus 6/9

Az atomcsapást megelőzően Hiroshima (広島) városa mind ipari, mind hadászati szempontból egy igen jelentős városnak számított. Számos fontos hadosztály állomásozott a környéken, köztük a legfontosabb a Shunroku Hata (1879 - 1962, 畑俊六) tábornagy Második Hadserege (Dai-ni Sōgun, 第2総軍) is, mely gyakorlatilag egész Dél-Japán védelmét irányította. 

Hiroshima nyüzsgő belvárosa az atomcsapás előtt

A Második Hadsereg köteléke mintegy 400,000 főt számlált, többségük jóllehet Kyūshū szigetén állomásozott, hiszen innen várták a szövetségesek invázióját, a sereg főhadiszállása azonban a hiroshimai várban volt. Hiroshima városa fontos logisztikai és ellátó hely is volt egyben a japán hadsereg számára, de kommunikációs központként is funkcionált, nagy forgalmú kikötővel. 

A Motoyasugawa (元安川) folyó, és az eredetileg a megyei kereskedelmi kiállítócsarnok épülete, melynek maradványai ma Atombomba dómként ismertek


A városban a hadiipar számára repülők, hajók, bombák, kézifegyverek alkatrészeinek gyártása zajlott, ahol még a gyereket is molotov koktélokat készítettek, sőt, a járképtelen, sebesültek pedig aknákat, mely utóbbikat Kyūshū partjainál terveztek elásni.

欲しがりません勝つまでは

nincs [egyéni] vágyam a győzelemig

- azaz háttérbe szorítom a saját érdekem a győzelem jegyében, ahogy a korabeli szlogen szólt: ez volt a mentalitás, ami az akkori japán emberek jellemezte. Egyébiránt Kyōto (京都) után Hiroshima a második legnagyobb város volt, amelyet korábban elkerültek a bombázások

Hiroshima Teramachi utcája templomaival az atombomba előtt, a városrész teljesen eltűnt a robbanásban

A város központi területén volt pár erődített betonépület, de a külsőbb kerületeket zömmel sűrűn épített, zsindelytetős faépületek - lakóházak, műhelyek - alkották. A nagyobb gyárak a város külvárosában kaptak helyet, de fontos megjegyezni, hogy még a gyárak többsége is faszerkezetű épület volt, ergo az egész város magasan tűzveszélyesnek számított.
Hiroshima madártávlatból, plasztikusan szemléltetve a főként faszerkezetű épületekkel sűrűn beépített várost. A kép nagyjából jobb felső sarkában volt a robbanás központja.
         
Korabeli felvételek a hiroshimai atomcsapásról

Hiroshima lakossága tetőfokán mintegy 381,000 főt számlált, s bár az atomcsapást megelőzően a japán kormány megkezdte a város szisztematikus evakuálását, a támadás időpontjára 340,000 - 350,000 emberre teszik a helyben tartózkodók számát. A helyi lakosok nem is igazán értették, korábban miért nem érte bombatámadás a várost, egyesek úgy gondolták, hogy az amerikai megszálló erők Japán lerohanását követő hadiszállásának szerette volna megtartani a várost, mások szerint Hawaii és Kalifornia japán közösségeinek tiltakozásai miatt kímélték meg Hiroshimát.

Hiroshima látképe az atomcsapást követően


teljesen elpusztult a város hónapokkal a bombázást követően

A város hivatalnokai azonban nem voltak túl optimisták a város jövőbeni érintetlenségével kapcsolatban, ezért 1944 elejétől kezdve számos épületet elbontattak, hogy hosszú, egyenes tűzgátakat alakítsanak ki. E tűzgátak építésének munkálatai egészen 1945. augusztus 6. reggeléig folytak.

atomfelhő Hiroshima felett

Mindazonáltal ugyanazon nap reggelén, 8:15 percben az Egyesült Államok az Enola Gay nevű B-29-es bombázóról Paul Tibbets ezredes irányítása alatt egy urántöltetű bombát (Little Boy) dobott le Hiroshimára, mely mintegy 70,000 ember azonnali - köztük 20,000 katona és közel 2,000 koreai háborús rabszolga, de többségében civil - áldozatát követelte. 
A kereskedelmi kiállító épület romjai ma a világörökség részét képzik

Nagarekawa metodista templom romjai a robbanást követően

Az 1950-es évekig bezárólag bombatámadás okozta a sebesülésekből, illetve a radioaktív sugárzásban elhunytak teljesen számát 90,000 - 160,000 főre teszik. 
Anya sebesült gyermekével a robbanást után, Hiroshima közelében

A város 70%-a teljesen elpusztult, további 7% súlyosan megrongálódott. Az atomcsapás miatt nem került sor sem a foszforeszkáló rókák japán elleni bevetésére, de sem a San Diegót célzó pestissel fertőzött bolha-bombák ledobására

Hiroshima romokban

Három nappal később, 1945. augusztus 9-én, délelőtt 11:02-kor, az eredet célpont Kokura (小倉) városa helyett a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt a Bockscar nevű B-29-es Charles Sweeney parancsnok vezetésével a Fat Man névre keresztelt plutóniumbombát végül Nagasaki (長崎) városára dobta. 
Atomfelhő Nagasaki felett


Az atomcsapásban 35-40,000 ember azonnal elhunyt, a robbanást követően, a becsapódás helyszínén a földfelszín hőmérséklete elérte a 4,000 celsius fokot (ami viszonyításként nem sokkal kevesebb, mint a Nap felszíni hőmérséklete, azaz kb. 5700 fok). A robbanást követő években, a sebesülésekben illetve a sugárzás okozta megbetegedésekben meghaltak számát 60,000 - 80,000 főre becslik.

A minap találtam ezt a szörnyen megrázó fotót Nagasaki kapcsán a Rare Historical Photos oldalon. 

Joe O’Donnell nevű fotós készítette az alábbi képet, aki az amerikai hadsereg megbízásából került Japánba az atomcsapást követő állapotok dokumentálására. 1945 szeptemberétől kezdve mintegy hét hónapok keresztül utazott Japán nyugati részén, hogy megörökítse a pusztítást, az elpusztult épületektől kezdve a halottakig, sebesültekig, árván maradt gyerekekig bezárólag. Az egyik legfájdalmasabb képe egy kisfiút ábrázol, aki halott csecsemő öccsét cipelte egy hamvasztásra kijelölt helyre.

Egy későbbi interjújában a fotós így számolt be a képről:

"Egy tízéves forma fiút láttam gyalogolni. Egy kisbabát cipelt a hátán. Azokban az időkben gyakori látvány volt, hogy az idősebb gyerekek hátukra kapva szaladgáltak öccseikkel, húgaikkal játszva, de ez a fiú nem játékos kedvében volt. Láthatóan komoly szándékkal érkezett. Mezítláb jött, komor arccal. A hátára kötözött kisbaba feje hátrabukott, mintha aludt volna. A fiú ott ált (a hamvasztása kijelölt máglya körül) mintegy 5-10 percig.

Fehér maszkos emberek mentek hozzá, és elkezdték levenni róla az övet, mely a babát tartotta. Ekkor vettem csak észre, hogy a baba halott. A férfiak a baba kezét és lábát fogva a tűz felé helyezték a testet. A fiú kihúzva, mozdulatlanul állva nézte a lángokat. Olyan erősen harapta az ajkát, hogy kicsordult a vére. Alacsony lángon égett a tűz, mint a lemenő Nap. A fiú megfordult, és szótlanul elsétált.

A bejegyzés fotói a Rare Historical Photos oldalról való. 

Kapcsolódó bejegyzések:

Project Fantasia - s rókák móresre tanítják a vakbuzgó Yamato népét

A 731-es alakulat története - középpontban a japánok Dr. Mengeléje, a hátborzongató ember-kísérletek és Amerika pestissel fertőzött bolha-bombázásának kiötlője

"Kúszó Sárkányok" - Öngyilkos japán búvárok a második világháborúból

A Hitachi szétlőtt áramellátó állomása - háborús mementó Tōkyō külvárosában

Amikor a gonosz Miki Egér bombázta Japánt - propaganda rajzfilm 1936-ból

Tōyama Mitsuru és a Sötét Óceán Társasága - az ultranacionalista bábmester, aki háborúba sodorta Japánt

Gyilkosságok a Tokyo Ekinél - sötét múlt mementói a város szívében

Mao Zedong elit őrgárdája - a 8341-es alakulat története

A Távol-Kelet harcászata - hadtörténelmi bejegyzés sorozat

Fuchu légitámaszpont - urbex egy elhagyott légitámaszponton

Egy Pulitzer-díjas fotó története - Inejiro Asanuma meggyilkolása 

Amerika, a rizs országa - avagy mi rejlik az USA japán elnevezése mögött?

Az agymosás kínai művészete - manipulatív technikák a szomszédból

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

ギャル文字

A Kék-folyó tényleg kék?

2017 top 15