Doufukuai

Mégpedig három podcast adás formájában, hiszen van miről beszélni Shàng​hǎi​ kapcsán! A Veszegzár podcastet Shàng​hǎi​ban élő magyarok készítik, akik első kézből osztanak meg élményeket, beszámolókat informatív formában a várossal, és Kínával kapcsolatban, a podcast korábbi adásait megtalálhatjátok itt , a   Google Podcastben , Facebookon , Apple Podcaston meg minden hasonló oldalakon.  A podcast immáron második évadának három epizódja is a város történelmével foglalkozik, így kaptam meghívást, Guczóval és Misivel azt hiszem a leglényegesebb dolgokat sikerült elmondani, egészen az ókortól kezdve a közelmúltig bezárólag.  Ha lemaradtatok volna az adásokról, az alábbi linken elérhetitek az epizódokat: 1.  Porfészek a Jangce torkolatában? Fejezetek Shanghai történelméből A város története a kezdetektől fogva , honnan ered  Shàng​hǎi​ neve, mik voltak azok a külföldi koncessziók , mennyi külföldi élt itt, kutyáknak és kínaiak tilos toposzáról ,...

Sir Edmund Trelawny Backhouse (1873 - 1944) brit orientalista, nyelvész, sinológus egy személyben, kinek művei nagy hatást gyakoroltak a nyugati közvélemény késő Qing-kori (1644 - 1912) Kinát illető nézeteire. Túlzásokban igen gazdag emlékiratai szerint ágyba vitte Oscar Wild-tól kezdve a mandzsu Anyacsászárnőt, Cixi-t is. Halála után azonban az a vélekedés terjedt el, hogy egyik leghiresebb munkája a China Under the Empress Dowager saját maga által irt konfabuláción, koholmányon alapult, mely alááasta hirnevét hosszú évtizedekre. Halálos ágyán lejegyzett emlékiratainak egyes részletei beillenének valami hardcore melegpornó forgatókönyvébe is,  s igy homoszexualitását illető megvetés miatt sem lett azok publikálva egészen 2011-ig. Az ehhez kapcsolódó újabb kutatások mindazonáltal arra engednek következtetni, hogy a számos túlzó, pontatlan részlet avagy kitaláció ellenére is,  ha nem is állitásának megfelelő mértékben, de valóban külföldi kortársai között szorosabb viszony...

Mai romvadászat célpontjául az egykori kereskedő hajók tanácsházát (商船会馆) választottuk ki a Huangpu-folyó (黄浦江) közelében, mely vészesen egyedül áll a körülötte lévő szarsivatag kellős közepén, a háttérben tótágaskodó 632 méteres Shanghai Tower tetejéről Szauron szeme szarik rá, mily pusztítás is ment végbe a város ezen részének régi épületei között.  A tanácsházat eredetileg a Suiming (祟明) és a Nantongjisha (南通籍沙船业商行) elnevezésű folyami kereskedővállalatok helyi csoportjai használták, amik egyébiránt Shanghai első helyi céhei közé tartoztak. A korabeli kínai tengerpart-menti hajózást a Jangce-osztotta ketté, a folyam torkolatától északra eső területek az Északi-tenger (北洋), míg az attól délre esők a Déli-tenger (南洋) elnevezést kapták (innen ered a Qing-dinasztia északi (北洋水师) illetve déli flottájának (南洋水师) neve is). Shanghai e földrajzi határon helyezkedik bár el, a shanghai-i kereskedők hajók jobbára az Északi-tenger irányultságú kereskedelmet folytattak....

A chánzú (缠足), a nők lábelkötése Kína régmúlt időinek rossz hagyományát (陈年旧俗), avagy a (mai szemmel) a szépség oltárán való félresikerült áldozatot (装饰陋习) jelentette mintegy ezer éven keresztül.  Kialakulása vélhetően a kínai férfiak társadalmi státus megszerzésére irányuló törekvésében keresendő. Elkötött lábú nőt feleségül venni csak megfelelő egzisztenciális háttérrel rendelkező férfi volt képes, miként az ilyen nők dolgozni képtelenek voltak, így egyrészről a férfiak rajtuk keresztül adhatták környezetük tudatára jómódjukat  - hisz el tudta tartani nejét anélkül, hogy annak segítségére szorulna.   Kialakulására vonatkozólag számos lehetséges magyarázat létezik, de pontos eredete homályba vész. Az egyik hagyomány szerint elsőként az  Öt dinasztia korabeli (907-960) Lǐ Hòuzhǔ (李后主), a Déli Táng-dinasztia császára javallotta egyik ágyasának, Yǎo Niángnak (窅娘), hogy selyemmel kösse el lábát az újhold idejére.  Mellesleg olyannyira szerette ...

Az elmúlt napokban a sino-japán viszonyon aligha javított sokat a magas fokú érzelmi intelligenciával betárazott  nagoyai polgármester múlthoz való hozzáállása. Ezen felül Kawamura állítólag folyton Zhīnà 支那/ しな (Shina) elnevezéssel borzolja a kínaiak kedélyeit, miként ez derogálónak hat a szomszédos ország hagyományos aposztrofálásával szemben, mely a 中国/ちゅうごく (Chūgoku).  Mikortól vált elterjedtté a 支那?  Kezdődött minden az első újkori sino-japán háborúval (1894-1895), mikor is a vérrel-verítékkel megkomponált Qīng hadiflottát megalázóan gyorsan tönkreverték a Wōkòu-k (倭寇) [vagyis a "törpe kalózok", ahogy Jiang Jieshi is nevezte a japánokat naplójában], s a szigetországiak már inkább le, mintsem felnéztek a Középső Birodalomra, ekkor kezdték el a 支那/ しな kifejezést újbóli használatát.  1913-ban egy Kínában tartózkodó japán diplomata indítványozta, hogy hivatalosan is しな-ként illessék az országot, ami a kínaiak részéről igen nagy ell...

Jiang Jieshi hatalomra jutását remek taktikai érzékén kívül azoknak a politikai és gazdasági hatóerőknek köszönhette, melyek Kína sorsát ténylegesen befolyásolták. 1928 és 1931 között Jiang Kínája visszakapott bizonyos jogokat, melyekről a Qing-dinasztia alatt lemondani kényszerült: a szabad kikötőkben csökkentették a külföldi koncessziók számát, egyes vámokból, a sóadóból és postaszolgálatból származó bevételek visszaszálltak a nacionalista kormányra. A vagyonos polgári osztályok elégedettek voltak az újonnan kialakult rendszerrel, mely nagyszabású reformokba fogott. A nanjingi rezsim viszont oly korszakban jött létre, melyben a japán militarizmus fellendülőben volt. A Jiang Jieshi vezette Guomindang-rendszer hatalomra kerülését követő jelentős modernizációs törekvéseit, a stabil nemzeti rezsim létrehozására tett kísérletet azonban erősen korlátozta e japán militarizmus. A Guomindang kormány nanjingi évtizedére folyamatosan nyomást gyakorolt a japán agresszió. [1] Jiang egyrészr...