支那 vs. 中国

Az elmúlt napokban a sino-japán viszonyon aligha javított sokat a magas fokú érzelmi intelligenciával betárazott nagoyai polgármester múlthoz való hozzáállása. Ezen felül Kawamura állítólag folyton Zhīnà 支那/ しな (Shina) elnevezéssel borzolja a kínaiak kedélyeit, miként ez derogálónak hat a szomszédos ország hagyományos aposztrofálásával szemben, mely a 中国/ちゅうごく (Chūgoku). 

Mikortól vált elterjedtté a 支那? 

Kezdődött minden az első újkori sino-japán háborúval (1894-1895), mikor is a vérrel-verítékkel megkomponált Qīng hadiflottát megalázóan gyorsan tönkreverték a Wōkòu-k (倭寇) [vagyis a "törpe kalózok", ahogy Jiang Jieshi is nevezte a japánokat naplójában], s a szigetországiak már inkább le, mintsem felnéztek a Középső Birodalomra, ekkor kezdték el a 支那/ しな kifejezést újbóli használatát. 

1913-ban egy Kínában tartózkodó japán diplomata indítványozta, hogy hivatalosan is しな-ként illessék az országot, ami a kínaiak részéről igen nagy ellenállásba ütközött. Ugyanakkor egy 1930-as GMD jelentés szerint bizonyítékkal rendelkeztek, hogy Japán nem átallott a 支那 és hasonszőrű, pejoratív kifejezéssel hivatkozni Kínára. Miután Japán elvesztette a háborút, Kína követelései közé tartozott az értelmes jelentés nélküli 支那 használatának felfüggesztése, aminek hivatalosan eleget tett a japán külügyminisztérium 1946-ban. 

Honnan jött a 支那 kifejezés? 

1. Az egyik magyarázat szerint az ókori Indiában nevezték Kínát 'Chini'-nek, amit pedig az országegyesítő Qín (秦) dinasztia nevének hangátírásából eredeztetnek. Majd miután a kínai szerzetesek buddhista szövegeket fordítottak szanszkritból kínaira, így lett átültetve a Chini Zhīnà-ra (支那). A rómaiak kapcsán a 'Sinoa', majd később az angol 'China' és annak változatai terjedtek el Európában, melyek egyik lehetséges eredetének tekintik az indiai 'Chini' elnevezést (bár nem bizonyított). A 'Nagy Táng Birodalom nyugati területeiről való jelentésének' - Dà Táng Xīyùjì (大唐西域记) egyik fejezetében a következő áll: 

"王曰：‘大唐国在何方？经途所宣，去斯远近？’对曰：‘当此东北数万余里，印度所谓摩诃至那国是也。"

"A király megkérdé: merre van a Tángok nagy birodalma? Az útról készült jelentés szerint [mily] messze van az? Válasz: innen északkeletre sok tízezer li-nél is messzebb, az indiaiak a Nagy Zhìnà Birodalomnak nevezik"

Indiánál maradva, a Mahābhāratában (摩诃婆罗多) is fennmaradt 'Ci^na' elnevezés. A 支那, valamint a portugál, holland, német, angol nyelvekben meghonosodott 'China' tehát egyrészről szanszkrit előzményekre mehetett vissza. 

Másrészről  支那-ra  vonatkozólag a selyemkereskedelem kapcsán felmerült még a görög Σῆρες, ill. a latin Sērēs (塞里斯/丝国) 'selyem' vagy a 'föld, honnan a selyem származik', melyet a selyem kínaiul való elnevezéséből eredeztetik - sī (丝). (Emellett még a teát - ami kínaiul chá - szokták példaként felhozni) 

A japán Kūkai (空海/くうかい) buddhista szerzetes 804-ben jött a Táng Kínába tanulmányi kirándulásra, s az általa használt 支那-t is minden bizonnyal a buddhista szövegekből vehette, és feltételezhetően az ő munkáiból ismerkedtek meg Japánban a 支那-val. Majd a Meiji-restauráció (明治维新) korabeli Fukuzawa Yukichi (福泽谕吉) a '脱亚入欧' ~ 'kifelé Ázsiából, befelé Európába' elvet, ergo valószínűleg ezért is propagálhatta a 'China' kiejtésére hasonlatos 支那/ しな elnevezést a hagyományos 中国/ちゅうごく (Chūgoku) ellenében. 

2. Egy másik nézet szerint a 支那 a Meiji-restauráció korában terjedt el Japánban. Ekkoriban azonban Kína hivatalos neve Dà Qīng (大清) a 'Nagy Qīng [Birodalom]' volt, ezért hivatalos érintkezések során Qīngguó-ként (清国/しんこく) illette (vagy 大清帝国-ként) gondoltak a szomszédos országra; a sino-japán háborúra is 日清战争-ként hivatkoztak. A japánok által olvasott újságokban viszont továbbra is a 支那 volt használatban Kínára nézve, a háború is 日支战争-ként szerepelt; valamint a kínai nyelvet is 支那语-nek nevezték, s szándékosan nem a formális 大清-et használták. A kínai forradalmárok viszont nem mérgelődtek, épp ellenkezőleg, még örültek is neki :Kína (a mandzsukon kívül) számos külföldi nemzet koncesszióját volt kénytelen elviselni, és a forradalmároknak volt egy (tév)hite, hogy a japánok titokban a kínai forradalmat támogatják a Qīng-ellenes Guāngfùhuì (光复会), ill. a GMD előzményének tekinthető Tóngménghuì (同盟会) támogatásával,  ezért körükben Japán nagyon népszerű volt. Levágatták a mandzsu divatot képző copfot,  illetve 支那人-ként hivatkoztak magukra, szemben a 清国人-el, ezzel is hangsúlyozva, hogy már nem kívánják szolgálni a dinasztiát. Mindazáltal a baidu szerint akkoriban a 中国 sem volt széles körben elterjedt kifejezés, a forradalmárok ezért is kölcsönözhették a 支那-t.

Zhāng Tàiyán (章太炎), újságíró, az utolsó császári dinasztiát megdöntő Xīnhài forradalom aktív szerepet vállaló értelmiségi 1902-ben Tōkyōban hozta létre a 242 éve halott Zhīnà emlékbizottságát ( 支那亡国二百四十二年纪念会), s a hanok nemzeti függetlenségéért kardoskodott.  (Az Adjátok vissza folyóinkat, hegyeinket (还我河山), Testemmel a nemzetért (以身许国), etc. pöriratok, eskük is nevéhez fűződnek.) A 'Zhīnà halott ország' (支那亡国) arra utal, hogy az utolsó nemzeti kínai dinasztiát, a Míng-eket 1644-ben megdöntötték, és a mandzsu Qīng-dinasztia vette át a stafétabotot; bár az ellenállást leverő harcok igencsak elhúzódtak, 1683-ra sikerült egyesíteniük az országot.

Sòng Jiàorén (宋教仁) - ki szintúgy erőteljes mandzsu érzelmeket vallott - ugyancsak Tōkyōban 1904-ben megalapította a 'XX. századi Zhīnà' (二十世纪之支那) folyóiratát, a Qīng-ellenes erők lapját,  de többek között Liáng Qǐchāo (梁启超) írói álneve is Zhīnà ifja (支那少年) volt. Ergo az értelmiségiek körében igen elterjedt volt saját országukra, mint 支那-ra hivatkozni (ez természetesen az ország lakosságához képest nagyon szűk körre korlátozódott). Ekkoriban - japán használatban - sem volt pejoratív értelme a kínaiak szemében, sőt: pontosan azzal sértették volna a japánok a kínaiakat, ha az országot hivatalos nevén  (大清) illették volna, ennélfogva lakóit pedig Qīng alattvalóknak (大清人).

A mandzsuk császári dinasztia megdöntését követően Kína neve viszont Qīng császárságról (大清帝国) Kínai Köztársaságra (中华民国) változott, és ez oda vezetett, hogy többé már nem volt szükség a 支那 használatára.

Miért fáj a kínaiaknak a 支那 használata?

A Meiji-restaurációt megelőzőleg a 支那 nemigen volt használatban, japánoknak számos más (derogáló) kifejezésük volt a kínaiakra (汉土, 唐土, 中土. 居四夷之中 ~ Hànok földje, Tángok földje, középső föld [azt nem tudom, hogy a 土 mikortól szerepel 'paraszt' értelemben, vagy hogy kifejezetten arra gondoltak volna-e] , négy barbár közt lakók, etc.); melyek a Yamatók (大和) felsőbbrendűségére utaltak. Később a 支那-t is azért használták, hogy ne kelljen a Qīng császárságra hivatkozni. A han kínai értelmiséginek ez egészen addig bejött, mígnem megalakult a 'kínai' (中华*) köztársaság. Ekképp, mikor a japánok nemes egyszerűséggel 'Zhīnà köztársaságként' (支那共和国), vagy csak 支那-ként illették Kínát, az új köztársaság elitjét már zavarni kezdte a dolog; holott eleddig épphogy maguk is gyakorta használták azt. Miután a Jiang Jieshi vezette nemzeti kormány létrehozta külügyminisztériumát 1930-ban, a japánok által továbbra is használt 支那 írásjegyekkel ellátott szigetországi dokumentumokat visszautasította. Folyó évben a japán külügyminisztérium ülésén elfogadta a Kínai Köztársaság (中华民国) titulust, a nép körében továbbra is a japán olvasatú Shina (支那) használata maradt meg. A szigetország rohamos militarizálódása után pedig a japán hadseregben körében is, pusztán provokáció végett is furtonfurt 支那-ként illették Kínát. (A Marco Polo hídi incindensre is mint 支那-incidensre (支那事变) utaltak; és a kínai emberekre is a 支那人-t használták.) Aztán, ahogy arról az elején is szó esett, a háborút vesztett Japán újfent többszöri hivatalos és nem hivatalos kínai kérésre elkötelezte magát a 中国 használata mellett, jobboldali, nacionalista körökben viszont - ahogy a hét eseményei jelzik - továbbra is előszeretettel referálnak 支那-ként Kínára, ha inzultálni szeretnék a 'Középső Birodalmat'. Ezt mellesleg azzal szokták magyarázni, hogy az amerikaiak mértek rájuk vereséget, nem pedig a kínaiak. A köznyelvi használatból lassan csaknem teljesen kikopott a Shina, talán ezért is tudott port kavarni ismételt felhánytorgatása. Természetesen nem is ez kavart port, attól önmagában nem szabadultak volna el az indulatok, ha Kawamura csak 支那-ként nevezi Kínát, és nem bolygat érzékenyebb pontokat.

*中华 is megér egy bejegyzést, röviden 中 = eredetileg a Sárga-folyó medre, 华 =(夏) Kína ősi nemzetsége, kitől a kínaiak eredeztetik magukat