Doufukuai

紀伊海難船芝居絵 1886 október 24-én este nyolc óra körül, amikor a hagyományos japán naptár szerint a természet a tavasznyitánytól, a risshun-tól (立春) számított tizennyolcadik fő időegységbe, a dér hullását jelző sōkō (霜降) szakaszába lépett, a Kii-félsziget déli csücskénél fekvő Wakayama prefektúra partjainál olyan katasztrófa bontakozott ki, amely alapjaiban rázta meg a modernizáció útjára lépő Meiji-kori Japánt. A brit Normanton nevű, kb. 1533 tonnás áruszállító gőzös előző nap délután indult el, Yokohama kikötőjéből tartott Kobe felé, amikor másnap este a térség hírhedten veszélyes zátonyai és kiszámíthatatlan áramlatai között heves viharba került, zátonyra futott, majd süllyedni kezdett. Ami ezután történt, az nem egyszerűen tengeri balesetként, hanem a korszak egyik legsúlyosabb diplomáciai és társadalmi skandalumaként vonult be a történelembe, ami a japán közvélemény számára a nyugati imperializmus húsbavágó valóságának bizonyítékává vált. A tengeri selyemút árnyékában A Normanton egy kl...

A mesterséges intelligencia ma már tíz másodperc alatt generál neked egy tökéletes tōkyōi sikátort.A piros lampionok pont jó helyen lógnak. Az eső pont annyira veri fel az aszfaltot, amennyire kell. A háttérben egy magányos salaryman kortyolja az utolsó sörét. Az algoritmus pontosan tudja, mit akar látni a gaijin. Csak azt nem tudja megrajzolni, amikor péntek este 11-kor egy ötvenhat éves salaryman úgy próbálja megtalálni a nyakkendőjét, hogy közben az rajta van. Pedig valahol ott kezdődik a true Japán krimó feeling, haver. A napokban olvastam, hogy rekordsebességgel mennek tönkre az izakayák. Ezek azok a helyek, amelyek nappal úgy néznek ki, mintha az ÁNTSZ és a tűzoltóság közös rémálmából épültek volna, este viszont hirtelen megtelnek folyamatosan torzuló élettel az erősen illuminált embereken keresztül. Jó mocskosak, de azért sterilek is, nyugi.  Az idei izakaya csődhullám állítólag olyan méreteket öltött, amilyenre évtizedek óta nem volt példa. Az oké hogy bezár egy klas...