Doufukuai

擬態語  témájú bejegyzés már akadt, de kifejezetten yojijukugo (四字熟語) még nem, ergo ezennel belekezdünk, lévén találtam egy bemutatásra érdekeset a minap. A yojijukugo ahogy az elnevezése is utal rá négy írásjegyből álló idiomatikus kifejezés , kvázi ekvivalens a kínai chéng​yǔvel (成语), mi több számos japán kifejezés echte Ctrl + C / Ctrl + V átültetés a kínaiból, vagy minimális változtatásokkal. Annyit érdemes minderről tudni, hogy ezen idiómák számos esetben valamiféle tanmese lényegi mondanivalóját tömörítik, ezért az írásjegyek értő olvasásával sok esetben önmagában nem sokra megyünk, ha nem ismerjük a mögöttes sztorit . Akárcsak a jelen esetben tárgyalt kifejezés esetében, ami nem más mint a: 鬼哭啾々   Aminek az olvasata kikoku shushu (きこくしゅうしゅう), literális jelentése jóllehet "a szellem pityergése", átvitt értelemben viszont valami hátborzongató dolog leírása, amitől a hideg futkos a hátunkon - például ha történetesen egy zokogó szellemet hallunk .  Ha felboncoljuk e mo...

Mondhatni köztudott, hogy a Star Wars filmek egy nagy kanállal meritettek a japán kultúrából, illetve a jidaigeki (時代劇) azaz a japán kosztümös-történelmi filmekből: Darth Vader külcsínjét illetően mintha szamuráj-páncélba bújt volna (különös tekintttel a kabuto (兜, 冑) harci sisakra) s a lézerkard eredete is talán éppenhogy a katanában fogant.   Jedi és bushido (武士道), a japán szamuráj életmódját meghatározó szigorú normarendszer,  avagy a Sith és rōnin (浪人), a "csavargó", "az elsodrott", kvázi kitaszitott, hűbérúr nélküli szamurájok meglehetősen összecsengenek. De ennél nem áll meg a párhuzamok sora. Példának okáért a történetmesélést komikus karakterek - úgymint R2D2 és 3CPO - bumfordi megpróbáltatásain keresztül végigvezető cselekményszál insprációját az 1958-as Akira Kurosawa rendezte Rejtett Erőd (Hidden Forest, 隠し砦の三悪人) cimű filmjében kereshetjük, mely egyúttal talán Leia-hercegnő alakját is kölcsönözhette. Az alábbi videó igencsak plasztikusan szemlél...

A soron következő japán folklór  epizód különös entitása, melyet megvizsgálunk nem más mint a baku ( 獏 / 貘 ), mely természetfölötti lény elsődleges tevékenysége az álmok, pontosabban a lidércálmok felfalása . A legenda szerint mikor az istenségek úgy nagyjából végeztek az állatok teremtésével, kimaradt némi massza, amiből összegyúrták a bakut, ami, nos, külsején is visszatükröződik. A korabeli ábrázolások alapján - igaz, erősen stilizáltan - bár némiképp emlékeztet a tapírra, a mai japán nyelvben pediglen baku kanjija (獏, kínaiban mò ) egyszerre vonatkozik az álomevő entitásra, illetve a tapír (Tapiridae) állatani elnevezése is. (És ezzel nincs egyedül, hisz gondoljunk csak a kirinre (麒麟), mely a mai japánban egyszerre jelent zsiráfot, valamint vonatkozik a kínai kiméra-szerű csodás patás állatra is, mely a közkedvelt sörünk címerén is szerepel.) Baku, a rémálomfaló,  Katsushika Hokusai (葛飾北斎 1760 - 1849) ábrázolásában Na de visszatérve a bakura, melynek alakja ...

Miután a karácsonyi ünnepek szerte a világban lecsendültek, a valódi ünnepi hangulat csak épphogy elkezdődik Japánban. Miképpen karácsony - mint a halloween - is egy mókás matsuri-szerűség, ám Japánban minden kulturális tartalom vagy tradíció nélküli dolog. Az igazi év végi, azaz év eleji Japán hagyományos ünnep az oshōgatsu (お正月), ergo az újév.  Hatsmode a közeli szentélyben A január harmadikáig tartó ünnepségsorozat alapvetően egy csendes, nyugodt családi ünnep, ami hagyományosan nem a tűzijáték és bulik kíséretében, ellenben többnyire otthonukban tartanak az emberek a nenmatsu nenshi (年末年始) az év vége/újév kezdete közben. S hogy hogyan is érdemes várni az új esztendőt Japánban, arról következzen egy kis áttekintés alább: Jószerencse-be, démonok ki! Szerte a várost  kadomatsu (門松) és shimekazari (注連飾り) árusok lepik el, s a boltokon, hoteleken egyéb intézményeken kívül a családi otthonok ajtajára is felkerülő dekorációk esztétikai értékük mellett p...

Az Edo-kori (1603-1868) Japánnal kapcsolatos bejegyzéseimmel kapcsolatosan az olvasó már bizonyára jó előre felhúzott szemöldökkel veselkedik neki, miszerint már megint miféle aberrált téma kerül terítékre...Ezúttal sem lesz másképp persze: a kortárs japán arisztokrácia egyik sajátos munkakört betöltő alkalmazottjáról, a bűnbakról, avagy ez esetben nevezzünk fingbaknak, ergo a fingbakról lesz szó.  Mármost az Edo-korról érdemes tudni, hogy valódi fordulópont volt a Japán történelemben: a több száz évszázados káosz és véres polgárháborúkat követően végre egy erős központi kormány irányítása alá került az ország. Már nem kellett a környező hegyekből lezúduló szomszédos szamuráj-klánok portyáitól tartani, megszűnt az örökös harcok miatti készültség és félelem, s az ezzel felszabaduló energiát a japánok sokkal szofisztikáltabb tevékenységekbe, mintegy kultúrafejlesztésbe invesztálhatták - avantgárd divat, új képzőművészeti irányzatok  megteremtése, vagy éppen annak a láts...

たんたんたぬきの金玉は、 風もないのに、 ブラブラ " Tan-tan tanuki heréi,  szél sincs, mégis lengenek " Herezacskójával halászó tanuki Ha láttuk már a Ghibli  Pom Poko (平成狸合戦ぽんぽこ) című meséjét, feltűnhetett benne többek között a tanuki nyestkutya nemi szervének különös mód való használata is.  A tanuki  (狸), azaz nyestkutya ( Nyctereutes procyonodoides ) számos meghökkentő tulajdonsággal rendelkezik a japán folklórban, mégis talán multifunkciós, óriásira duzzadó mágikus heréikkel, azaz pontosabban herezacskóikkal [ inno 陰嚢] keltik csodálkozásra az embereket.  Folyóban halászó tanukik Elgondolások szerint a tanuki heréit akár 8 tatami (畳) [ ~ 13,2 m²] méretűre is képes elnyújtani, ám persze a tataminál sokkal rugalmasabb, s a korabeli ábrázolások alapján vitorlától kezdve halászhálóig, esernyőig változatos módon alkalmazták azt. Heréjükkel súlyzózó tanukik Érdekes módon éppen az ábrázolásokban teljesedett ki a tanuki-here koncepciója, semmint az orá...

A japán mitológiai képzetek előszerettel kapcsolják össze a fölrengéseket az óriási harcsa, Namazu (鯰) alakjával. A japán folklór ezen - yōkai (妖怪) ergo természetfölötti szörnye - óriásharcsájának velejárója a szerencsétlenségek és katasztrófák sora, miképpen mozgásával az egész világot képes romokba dönteni. Az ukiyo-e (浮世絵) alműfaja a namazu-e (鯰絵) harcsát ábrázoló fametszetei, az alábbin a harcsa kettéosztja a képet fent a vagyonos kereskedők, míg lent a földrengésben nincstelenné vált tömegekre. A földrengés képzetéhez tartozott a javak illetve a vagyon re-disztribúciója, miszerint 'a kozmikus béke' visszaállításának érdekében a vagyonosak kötelesek megosztani bőségüket a rászorulóknak. A randalírozó óriásharcsát egyedül Takemikazuchi (建御雷) avagy a tiszteletére épített szentély nevéből adódóan Kashima -no-ten-no-Ōkami (香島の天の大神), a villám és kard istene képes csak megfékezni, aki a bevett sztori szerint egy Toldi Miklós-szerű figuraként egy jókora kővel (要石) m...