Doufukuai

Azt mondják hogy a japán nyelvben több mint 150 kifejezés található a Holdra (月 tsuki, és mintegy 30 különböző kifejezés a különböző holdfázisokra, merthogy már az ősjapánok is végletekig elmélyedtek a részletekben, s felfedezték ama csodát a természet minden apró rendelésén (meg nyilván megmerítkeztek a szomszéd Kína kútfőjében is).  Na de mivel az idei őszközép ünnep éppen a mai napra esik, ha nem is 150-et, de legalább egy pár érdekesebb Holddal kapcsolatos japán kifejezést felvonultatok itt alább, saját a Hold készült fotóim kíséretében: 月代 tsukishiro Amikor a keleti égbolt elfehéredik a Hold feljövetele során ezt idén újév napján lőttem 有明の月 ariake no tsuki Amikor a hajnali s már világos égbolton még mindig látható a Hold ezt meg tavaly, az erkélyről, látod a repcsit? 朧月 oborozuki ez egy őszi este volt, jó pár éve, 2018 talán Ködös Hold, ködben burkolózott hold, különösen tavaszi estéken 月虹 gekkō Holdszivárvány, egy ritka légköri jelenség mivel ritka légköri jelens...

Petite gitaigo (擬態語) kalauz második felvonása a fertelmes japánnyár apropóján, mely ismét kurtánk küszöbén nyáladzik, vad kegyetlen. Mint a szomszédban . A gitaigo afféle hangulatfestő kifejezések gyűjtőneve a japán nyelvben, nézzünk pár nyárra vonatkozót alább: Jön a japánnyár Mushimushi (ムシムシ) A japán nyár nemcsak forró, de mushimushi (蒸し蒸し) is, azaz párás, füllesztő. Nagyon gyakran használt kifejezés, más nem is írja le jobban e nyomorult évszakot. 日本の夏はムシムシしてて嫌いだ Utálom a fülledt és párás japán nyarat. Giragira (ギラギラ) Vakító, vibráló, égető, ilyesfajta érzetek kifejezésére használt gitaigo. Az ég tetejéről a juhászbojtárra lesütő Nap, na az giragira: 太陽がぎらぎらと頭上に照りつけた。 Tüzesen sütött le a Nap a fejtetőre. holnap július...már késő...itt a japánnyár! Gokugoku (ゴクゴク) és Gabugabu (がぶがぶ) A nagy nyári hőségben az ember iszik mint a gödény. A hörpintés-nyakalás-vedelés, avagy a nagy kortyokban való ivás hangutánzószavai a gokugoku és a gabugabu, úgymint: 水をゴクゴクと飲んでいる。 Csak úgy hörpinti l...

Ha már a Nyúl évében járunk, gondoltam előveszek egy Japánnal kapcsolatos nyulas témát. Szóval az van, hogy kínai nyelvből eredően, a japán nyelvben is vannak számlálószavak. A számlálószavak (助数詞, josūshi) különböző dolgok és tárgyak megszámlálására, mennyiségének, fizikai mértékegységek kifejezésére alkalmazott kifejezések, és kategóriákra osztva nagyjából mindennek van egy számlálószava: ko (個), ha mondjuk egy alma, vagy valami gömbölyded tárgy, dolog, például tojás is, de egyébiránt univerzális számlálószó mai (枚) ha mondjuk egy lepedő, vagy papír hon (本) vékony, hosszúkás tárgyakra, par example whiskysüveg hai (杯) polip, tintahal, de egy pohár pia is dai (台), gép, szerkezet, elektronikai eszköz tai (体), mint kitömött állat, vagy akár humanoid formájú test ami lehet egy baba, szobor vagy 3CPO is nin (人) mint emberek esetében Tiszta sor. Aztán itt vannak az állatok is persze, mindjárt a hiki (匹), ami általában ugyebár kisebb testű állatokat takar, kutya, macska (érdekességképpen ...

Japánban magyar értelemben vett hentesüzlet nemigen akad, ettől függetlenül disznóhús azért persze itt is van, ergo gondoltam ezúttal - saját okulásom végett is - belekezdek egy japán-magyar böllérszószedet összeállításába, először is kezdjük a disznóhússal, a butanikuval (豚肉 / ぶたにく).  Egyébiránt megfigyelhetitek, hogy a buta (ぶた) és a ton (トン) is szerepel disznó értelemben e listán, ennek kapcsán annyit érdemes tudni, hogy a sertés kanjija (豚) kunyomi (訓読み) olvasatban ' buta ' míg onyomiban (音読み) ' ton '. A sertéshús maga butaniku, a szögletes darabokra vágott, párolt hús vagy a hotpotban használt disznóhús páldául buta no kakuni (豚の角煮, apropó itt a receptem! ) illetve a butashabu (豚しゃぶ ), viszont számos más sertéshúsból készült ételben ellenben a ton olvasat szerepel, úgymint tonkatsu (豚カツ), tonjiru (豚汁), etc.  Szóval következzék a lajstrom alább: 背脂（せあぶら）: hátszalonna ロース : karaj 肩ロース （かたロース ）: tarja 鞍下　（くらした）hátszín ヒレ vagy フィレ : szűzpecsenye 頭　（かしら）:fej 耳 : ...

Kelet-Ázsiában nemcsak hogy hemzsegnek a furcsa jószágok, néha még a megszokott állatok elnevezése ügyében is előszeretettel akad némi bonyodalom: a blogon ejtettünk már szót  vasevő vadállatokról , kecskebirkákról , ribanc pókról vagy éppen  lidérc tapírokról , de hegyi bálnáról - yamakujira (鯨山) - még nem esett szó. Szóval megint valami yōkairól (妖怪) lesz szó - gondolhatná az olvasó, pedig nem: a hegyi bálna alatt Japánban vaddisznóhúst értenek. A vaddisznó japán alfaja a Sus scrofa leucomystax leginkább inoshishi (イノシシ) elnevezésben ismert, szerte az országban Hokkaidōtól a Ryūkyū-szigetekig megtalálható, és a japán kultúrában is kiemelkedő szerepe van: többnyire egy heves természetű, vad lényre tekintettek rá, aki pedig a vaddisznó évében születik, az maga is hasonló személyiségjegyeket visel a vélekedés szerint.  E viharos, vadorzó karakterrel járó konnotációt számos japán kifejezés őrzi: 猪突 ( chototsu ): vakmerő(en), meggondolatlan(ul) 猪武者 ( inoshishimusha ...

Egy minapi beszélgetés során hallottam először az emishi (蝦夷) fogalmáról, amit garnéla barbároknak is fordíthatunk, és egy ősi népcsoport értendő alatta, akik Japán Honshū szigetén észak-keleti, vagyis a Tōhoku régióban éltek, michi no oku (道の奥), az út végén , azaz valahol távol a senki földjén. Ami viszont a legérdekesebb dolog velük kapcsolatban, hogy etnikailag se nem japánok, sem nem ainuk voltak.  Mielőtt rátérnénk magára az 蝦夷etimológiájára, vessünk egy pillantást e szőrös- nyilazós népcsoport történetére is. Kezdjük mindjárt azzal, hogy eredetüket illetően nincs konszenzus: egyesek szerint a Jōmon -kultúra leszármazottjai, vagyis azon kőkorszaki embertípusáé, akiktől a mai japánokat is eredeztetik. Mások szerint az ainukkal lehetett rokon népség, ám sokan egy teljesen különálló népcsoportnak tartják őket. Vadászó-gyűjtögető életmódjuk mellett nem volt ismeretlen számukra a gabonatermesztés (köles, árpa) sem, sőt, egyes feltételezések szerint még a rizstermesztés sem az a...

擬態語  témájú bejegyzés már akadt, de kifejezetten yojijukugo (四字熟語) még nem, ergo ezennel belekezdünk, lévén találtam egy bemutatásra érdekeset a minap. A yojijukugo ahogy az elnevezése is utal rá négy írásjegyből álló idiomatikus kifejezés , kvázi ekvivalens a kínai chéng​yǔvel (成语), mi több számos japán kifejezés echte Ctrl + C / Ctrl + V átültetés a kínaiból, vagy minimális változtatásokkal. Annyit érdemes minderről tudni, hogy ezen idiómák számos esetben valamiféle tanmese lényegi mondanivalóját tömörítik, ezért az írásjegyek értő olvasásával sok esetben önmagában nem sokra megyünk, ha nem ismerjük a mögöttes sztorit . Akárcsak a jelen esetben tárgyalt kifejezés esetében, ami nem más mint a: 鬼哭啾々   Aminek az olvasata kikoku shushu (きこくしゅうしゅう), literális jelentése jóllehet "a szellem pityergése", átvitt értelemben viszont valami hátborzongató dolog leírása, amitől a hideg futkos a hátunkon - például ha történetesen egy zokogó szellemet hallunk .  Ha felboncoljuk e mo...

A kelet-ázsiai nyár nem képzelhető el a kabócák hangja nélkül. Már lassan kerek t íz év lesz, hogy amikor először végigsétáltam a nanjingi normál egyetem kampuszán, valami durva bogár rave-bulira kaptam fel a fejem - ez volt az első kabóca- koncert élményem. De sajnos vagy szerencsére, itt Japánban sem kell nélkülözi őket. Több mint 2000 fajta kabóca létezik, ezekből kb. 30 különböző fajta él ugyanis errefelé, amik a tájfunok és tikkasztó hőség mellett e pokoli évszak nélkülözhetetlen hozzávalói: a semi (蝉) ciripelése nélkül a japán nyár el sem kezdődik hivatalosan!  S bár sok féle kabóca létezik országszerte, itt Tōkyō környékén elsősorban öt fajtája ismert:  Niinii-zemi (ニイニイゼミ Platypleura kaempferi): szerintem ez az egyik leggyakrabban hallható fajta, egészen júniustól szeptemberig aktív, ha iszonyatosan ciripel egy bokor, akkor tuti televan niinii-zemivel, amit egyébiránt tökéletes álcája miatt nehéz észrevenni Abura-zemi (アブラゼミ / 油蝉, Graptopsaltria nig...

Shibuyánál még a gyerekszobrok is maszkban vannak... Mi sem határozza meg jobban napjaink életét, mint a mindent áthálózó COVID-19 pandémia. Nézzük hát meg, milyen szavak uralják a japán médiát jelenleg: 新型 (しんがた) コロナウイルス しんがた : új típusú koronavírus 新型肺炎　(しんがたはいえん) : új típusú tüdőgyulladás (helyenként így említik) 感染　(かんせん) : fertőzés 感染者　(かんせんしゃ) : fertőzött személy 感染症　(かんせんしょう) : fertőző betegség 検査 (けんさ) : (orvosi) teszt, vizsgálat 再検査　(さいけんさ) : vizsgálat megismétlése 結果　(けっか) : eredmény 陽性　(ようせい) : pozitív 陰性　(いんせい) : negatív 〜の感染が疑われる (のかんせんがうたがわれる):　ha betegnek érzed magad...  受診 (じゅしん) : orvosi vizsgálat alá venni 診断 (しんだん) : diagnózis  休校 (きゅうこう) :　iskolák bezárása 休業 (きゅうぎょう) : üzemeltetés (cég, üzlet, vállalkozás) felfüggesztése 在宅勤務　(ざいたくきんむ) : otthonról dolgozni  退院 (たいいん) : kórházból kiengedni  入院　(にゅういん)　kórházba kerülni  アルコール :　alkohol, amit alatt mostanság pia helyett jobbára kézfertőtlenítőt...