A hegyi bálna 鯨山

Kelet-Ázsiában nemcsak hogy hemzsegnek a furcsa jószágok, néha még a megszokott állatok elnevezése ügyében is előszeretettel akad némi bonyodalom: a blogon ejtettünk már szót vasevő vadállatokról, kecskebirkákról, ribanc pókról vagy éppen lidérc tapírokról, de hegyi bálnáról - yamakujira (鯨山) - még nem esett szó. Szóval megint valami yōkairól (妖怪) lesz szó - gondolhatná az olvasó, pedig nem: a hegyi bálna alatt Japánban vaddisznóhúst értenek.

A vaddisznó japán alfaja a Sus scrofa leucomystax leginkább inoshishi (イノシシ) elnevezésben ismert, szerte az országban Hokkaidōtól a Ryūkyū-szigetekig megtalálható, és a japán kultúrában is kiemelkedő szerepe van: többnyire egy heves természetű, vad lényre tekintettek rá, aki pedig a vaddisznó évében születik, az maga is hasonló személyiségjegyeket visel a vélekedés szerint. 

E viharos, vadorzó karakterrel járó konnotációt számos japán kifejezés őrzi:

猪突 (chototsu): vakmerő(en), meggondolatlan(ul)

猪武者 (inoshishimusha): arcoskodó, fenegyerek, hűbelebalázs

猪勇 (choyū): mint az előző kifejezés esetében arcoskodó / rajoskodó

猪口才 (chokozai): türelmetlen, dévaj, szemtelen

Magára a disznóra / vaddisznóra egyébiránt több elnevezés is akad, úgymint:

亥 (i vagy gai), mint a kínai zodiákus szerinti disznó

猪 (i vagy inoshishi vagy cho): vaddisznó

豕 (inoko): szintén disznót jelöl, mint maga a disznó-gyök kanji összetételben

豚 (ton vagy buta) mint disznóhús

Ez idáig rendben van, de akkor mégis hogy jön ide a hegyi bálna elnevezés, ami mint említettük kifejezetten a vaddisznóhúsra utal? Most hogy készhez kaptam egy szentimentális vaddisznósonkát, és rögvest elkezdtem recepteket baiduzni guglizni, megütötte a szemem a szó-összetétel, ezért is néztem utána!
Bocsika, Pumba. Már csak egy jó receptet kell találnom hozzá!

Természetesen a japánok már a kezdetektől fogva ettek disznó/vaddisznó húst, már a legkorábbi ismert krónikákban - Kojiki (古事記) vagy Nihon Shoki (日本書紀) - is többek között ismertetésre kerül, hogyan kell elkészíteni a vaddisznóhúst, sőt egy bizonyos Tenmu-császár (天武天皇, i.sz. 631 – 686) egészen odáig ment, hogy a buddhizmus jegyében totál tabu alá rendelte a húsfogyasztást, a vaddisznóhús (illetve a vadhús) kivételével...

A hegyi bálna kifejezés esetében is effektíve arról van szó, hogy röpke egy évezredet ugorva az időben, az Edo-korban - továbbra is buddhizmus befolyása végett - ugyebár már általánosan elfogadottan szigorú húsevési tilalom volt érvényben, egészen pontosan a négy lábon járó szárazföldi állatok esetében, viszont mondjuk a hal illetve a bálnahús teljesen elfogadott, s ezáltal kiemelt fehérjeforrásnak számított. Valójában azonban a tabu ellenére sem tartózkodtak az emberek a disznó vagy éppen a vaddisznó fogyasztásától, és egyes magyarázatok szerint egyszerűen ebből adódóan kezdtek hegyi bálnaként hivatkozni a vaddisznóhúsra, hogy némi legitimitást nyerjen a fogyasztása

Owari.  

Ha esetleg van valami egyéb infód erről, akkor ne restellj nyomni egy kommentet! 

Kapcsolódó bejegyzések:

Baku, az álomfaló

A kecskebirka és a leopárd mosómedve ominózus esete. És most akkor Mike Egér, vagy Miki Patkány?

Horror-macska - nekomata krónikák

Ribancpók - láttál-e már falon pókot? És ribancpókot?

Namazu - a földrengető harcsa 

Hoto-tészta - nem éppen nasi Yamanashiból

Színes rizs az ősöknek - ünnepi hamika a szomszédból

Korabeli koreai zabálások - tényleg annyit ettek a régi Koreában? Mennyit?

Japán folkór sorozat - további barangolások Japán igencsak gazdag hiedelemvilágában

Megjegyzések

  1. Remek bejegyzés, megosztottam a twitteren is, ahol is az alábbi reakció érkezett:

    "機械翻訳で読みました。面白い記事ですね。
    ご存じと思いますが、牡丹肉と呼ぶこともあります。別の動物は桜と紅葉(もみじ)と呼ばれることについてこの著者のコメントを聞きたいものです。"

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi a kommentet és a megosztást! :)

      Hmm hát a 桜 kapcsán ugye a 桜肉 / 馬刺し ugrik be, érdemes lenne utána nézni, bár így hasra ütve nyilván a színre asszociálnék.

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A kínai írásjegyek

Amerika, a rizs országa

Hattori "Démon" Hanzō története