Doufukuai

A ló kulcsfontosságú szerepet töltött be a régi Kínában, mind a közlekedésben , a hadseregben és a mezőgazdaságban is, jóllehet az utóbbi területen inkább az ökör dominált. Ugyanakkor az ökörrel ellentétben a lóval valamennyi társadalmi osztály érintkezett a paraszttól az arisztokráciáig, s talán ez is az oka, hogy bár nem számít nemzeti kincsnek úgy, mint a panda , a ló talán minden más állatnál gyakrabban jelenik meg az ősi irodalomban és költészetben. Most, hogy a ló (马) évébe lépünk, megvizsgálunk pár lóval kapcsolatos mondást, ahogy azt kínai holdújév során tenni szoktuk. 老马识途 lǎomǎ shítú Az öreg ló ismeri az utat A Tavasz és Ősz korszakban (I. e. 770–476) Huan herceg, Qi állam uralkodója (a mai Shandong tartomány területén), hadjáratot vezetett egy távoli rivális királyság ellen. A hosszú hadjárat végül győzelemmel zárult, de hazafelé a sereg eltévedt. Ekkor Guan Zhong (管仲), Qi híres politikusa és stratégája azt a tervet eszelte ki, hogy elengednek néhány idősebb lovat, h...

Shanghai , Bund Legyen szó kínai császárok sirjának vagy éppen flancos sarki kinai éttermek bejáratáról, egyaránt kőoroszlánokat (石獅 / 石狮子) lelhetünk a kapuk előtt. Ezek a kőből faragott őrző-védő entitások, melyek némán bömbölik végig az évszázadokat, a kinai épitészet közkedvelt szerencsehozó elemeit képzik, jóllehet az oroszlán nem éppen fellelhető a kinai természetben. A kezdetben pusztán mitológiai teremtménynek hitt nagymacska később a távoli királyságokkal folytatott kereskedelmi kapcsolatokban a fennhatóságot elismerő, egzotikus ajándékká vált. Egyaránt szimbolizálta az erőt és a védelmezést. Kalandozások Shanghai külvárosában S Kinában az oroszlán bár nem őshonos, az állat valaha megtalálható volt Dél-, és Nyugat-Ázsiában. Legendák megemlitik, hogy a fenséges macskaszerű lényekkel kapcsolatba kerültek a kinaiak a Selyemúton is. Maga az oroszlán szó a kinaiban " shizi " (狮子) is vélhetőleg indo-európai nyelvi gyökerekben eredeztethető, hasonlóság fedezhe...

A Jiao Tong egyetem kampuszának egyik kutyája A kutya kezdetektől fontos szerepet játszik a kínai mitológiában, a hanokon kívül valamennyi Kína területén belül élő nemzetiség számára is éppoly fontos szereppel bír. A korabeli legendákban kutya gyakorta tűnik fel, mint hősök kísérője, és egyike a kínai zodiákus tizenkét jegyének,  Érdekes, hogy a kínai irodalom általában nem említi a kutya nevét, értendő az alatt, hogy számos sztoriban a kutya még ha fontos szerepet játszik is, pusztán a kutyaként említik, neve (beceneve) nincs. A kínaiban két írásjegy, a 狗 és a 犬 egyaránt kutyára vonatkozik, a különbség talán annyi, hogy a 狗 némileg hétköznapibb elnevezés, míg a 犬 formálisabb, például katonai vagy rendőrkutya 军狗 és 警狗 helyett 军犬 valamit 警犬; a kutyaugatás is inkább 犬吠 semmint 狗吠. További különbség, hogy a 犬 semleges jelentéssel bír, míg a 狗 pejoratív értelemmel is bírhat: 犬子 = 'kutyakölyke' szerénykedő hivatkozás is lehet saját gyermekünkre, addig a 狗子 ebadta, kuty...

Azt gondolhatnók, a kínai lábelkötés, ergo az aranylótusz a sajátos kínai perverzió non plus ultrája, pedig a szájhagyományok szerint egy sokkal érdekesebb jelenség is felütötte a fejét a középső birodalomban: a térdig érő női fanszőrzetről következik egy bejegyzés. A hangsúlyozottan nem tudományos elgondolás, ezáltal némileg kétséges legenda szerint, a Han-dinasztia alapítójának, Liu Bang (汉高祖刘邦) feleségének szeméremszőrzete 1 chǐ 8 cùn (一尺八寸), vagyis kb. 40 cm hosszú volt; egészen a térdéig ért; színe arany, alakját illetően pompázatosan feltekeredett vénuszdombja körül, kézzel kellett elválasztani. Tény, hogy az efféle szeméremszőr még az óriási kínai birodalomban is nagy ritkaságnak számított, ezért a kor mesterei a 'szemérmet ölelő aranyselyemként' (金丝缠阴) kategorizálták; mely páratlan nemességével (富贵无比) a lehető legkiválóbb női fenséget jelezte. (Az aranyselyem szeméremszőrzetre mindenesetre semmilyen ábrázolást sem találtam eddig.) Egyes nézetek szerint a nők ...

钟馗, a szellemek főnöke Kínában ma van a téli napforduló napja (冬至), melynek egyik különös jellemzője, hogy a 鬼-k, azaz a szellemek/kísértetek nagyon aktívak ma, így ennek kapcsán elővesszük a 鬼 írásjegyét, és megnézzük mi mindent lehet benne kifejezni a kínaiban.  洋鬼子 = a tengerentúli ördög, ergo a külföldi. Érzésem szerint kissé régies kifejezés, érthetően enyhén offenzív, talán ezért sem hallottam még élő beszédben. A hátam mögött sem. (Mert bizonyára halkan mondják). A káros szenvedélyek űzői gyakorta vannak a 鬼-val aposztrofálva, úgymint:  酒鬼 = alkesz 烟鬼 = bagós 赌鬼 = szerencsejátékos 色鬼 = kéjenc vagy éppen 懒鬼 = lusta 好吃鬼 = ínyenc, guormet  Zhong Kui aprít Ha egy kínai azt mondja nekünk, 见鬼了 vagy éppen 碰到鬼了, akkor nem azt bizonygatja, hogy szellemet látott, ellenben bosszankodásának ad hangot, mondjuk ha nem talál valamit: 真是见鬼了，我记得刚刚还在桌子上的！ A picsába, hát az előbb még az asztalon volt!  鬼画符 = szó szerint "szell...

Nemrégiben Kayoko járt egy szecsuani étteremben. Ez önmagában nem túl különös. Az ott látott előadás azonban annál inkább: az arcváltók . Egy Game of Thrones geek számára emlékezetes lehet a jelenet, mikor Jaqen H'ghar egy szemvillantás alatt arcot vált.  Bizonyára nem gondoltuk volna, hogy az efféle arcváltás a szecsuáni opera ( 川剧 ) egy fontos eleme is egyúttal! A Shunxing ( 顺兴)  nevű étterem kívülről igen impozáns, belülről nemkülönben. Érdemes asztalt foglalni, közel a színpadhoz, hogy minél jobban szemre vételezhessük a performanszt. Kicsit késve érkeztünk, már ment az előadás, az arcváltók viszont még várattak magukra. Közben többiek is lassan megérkeztek, rendeltünk kaját, a kiszolgálás kínai étterem lévén kínaias, még ha szép ruhába öltöztették a pincéreket akkor is. Szép modort senki nem tanít e népnek. Végre megérkeztek a fellépők, akikért igazándiból jöttünk.  Az arcváltók a legyezővel álcázva szemvillantás alatt, egyszerre történő kéz és fejmozdulato...

A prostitúcióra mint az egyik legősibb mesterségre volt szokás hivatkozni, és nem pedig a legnemesebbre , holott ha mondjuk a Tang-kori (618-907) Kínába utaznánk vissza, egészen meglepő dolgokat tapasztalnánk az ókori kínai örömlányokkal kapcsolatban.  A régi Kínában meglepően hosszú ideig legálisnak számított a prostitúció, az ókori kínai kurvák emellett igencsak komoly ösztönzéssel bírtak mind az irodalomra, mind a zenére, s mind a politikára. A testét árúba bocsátó nő ókori és mai koncepciója között azonban igen éles ellentét feszül. A prostituáltra használt jì 妓 írásjegyének ugyanis a szexhez nincs túl sok köze , női előadót, fellépőt jelent. Ezek a nők ugyanis kompániájuk szórakoztatására voltak hivatottak, tánccal, énekkel, hangszerekkel, költeményekkel. A szex nem volt bár kizárt, nem az elsődleges szolgáltatások között szerepelt, ahogy azt látni fogjuk.  Addig jó, míg hülye  A Ming-kori (1368-1644), „ Az öregek így szólának ”《安得长者言》című mű szakszer...