Kínai kőoroszlánok

Shanghai, Bund

Legyen szó kínai császárok sirjának vagy éppen flancos sarki kinai éttermek bejáratáról, egyaránt kőoroszlánokat (石獅 / 石狮子) lelhetünk a kapuk előtt. Ezek a kőből faragott őrző-védő entitások, melyek némán bömbölik végig az évszázadokat, a kinai épitészet közkedvelt szerencsehozó elemeit képzik, jóllehet az oroszlán nem éppen fellelhető a kinai természetben. A kezdetben pusztán mitológiai teremtménynek hitt nagymacska később a távoli királyságokkal folytatott kereskedelmi kapcsolatokban a fennhatóságot elismerő, egzotikus ajándékká vált. Egyaránt szimbolizálta az erőt és a védelmezést.

Kalandozások Shanghai külvárosában

S Kinában az oroszlán bár nem őshonos, az állat valaha megtalálható volt Dél-, és Nyugat-Ázsiában. Legendák megemlitik, hogy a fenséges macskaszerű lényekkel kapcsolatba kerültek a kinaiak a Selyemúton is. Maga az oroszlán szó a kinaiban "shizi" (狮子) is vélhetőleg indo-európai nyelvi gyökerekben eredeztethető, hasonlóság fedezhető fel az oroszlán tokhár elnevezésével "secate" vagy éppen a perzsa terminussal - شیر "shiar", megint más magyarázat szerint a szanszkrit "shinh" szóból eredeztethető, mely arra utal hogy vélhetőleg az első oroszlánokkal kapcsolatos képzetek a közép-, és nyugat-ázsiai utazókon / kereskedőkön keresztül érhették el a kinaiakat.  

Hangzhou, Xihu

Első irott emlitése annak, hogy egy élő oroszlánnal találkoztak volna a kinaiak, a
Késő Han-kor történelme 《后汉书》cimű műből származik, miszerint i.sz. 87-ben az indoiráni Párthus birodalom követsége által Han Zhangdi (汉章帝), személyes nevén Liu Dának (劉炟) küldött egzotikus ajándékok között - strucc, zebu, etc. - oroszlánok is szerepeltek.

Mintegy fél évzázaddal később, i.sz. 133-ben Kashgar uralkodója küldött oroszlánokat a Han-udvarnak a hódolati adó részeként. A kortárs feljegyezések több helyen is megemlitik e fennséges fenevadokat, melyeket a Nyugati régiókból (西域, mely alatt főként közép-ázsiai területeket értjük) hoztak a fővárosba, hiszen nem mindennapi látványt nyújtottak e különös teremtményeket.

A mongol kánok által alapitott Yuan-dinasztia uralta Beijingben (1206-1368) is felkbukkantak az oroszlánok a nyugat-ázsiai egyéb mongol uralkodók ajándékaként. Majd a hires XVI. századi, a perzsa kereskedő Ali Akbar Khata'i szintén beszámol arról, hogy muszlim kereskedők oroszlánokat és egyéb nagymacskákat vittek a Selymúton keresztül a Ming (1368-1644) császári udvarba, amik kelendő árunak számitottak az egzotikus állatokra szakosodott kinai kereskedők között.

Az oroszlán szimbóluma azonban, mint sirok és templomok őrzője már jóval az első az állattal kapcsolatosan fennmaradt irásos emlékek előtt létezett Kinában. Persze nem egy az egyben a Panthera leo alakjára kell gondolni, sokkal inkább egy oroszlánra emlékeztető misztikus kreatúra szerepére, mely kicsit a bakuhoz hasonlóan több állat összegyúrásából teremtetett. Ebből adódóan ezek az ábrázolások különböztek a kortárs görög, párthus vagy éppen római oroszlánszobroktól, mi utóbbiak a kinaiakhoz képest mértékekkel realisztikusabban örökitették meg az állat formáját.

Suanni

Ez a helyzet még akkor sem változott sokat, mikor az előbbiekben emlitett hódolati adók és egyéb császároknak szánt közép-, és dél-ázsiai civilizációk fejajánlásaiként valóban megjelentek az oroszlánok Kinában - az oroszlán szimbóluma beolvadt s sajátos módon keveredett a már létező kinai mitológiai entitások alakjával. A Tang-kori (618–907) szerzetes Huilin (慧琳) szerint az oroszlán tulajdonképpen ugyanaz, mint a suanni (狻猊):

狻猊即狮子也，出西域

"A suanni az nem más mint az oroszlán, a Nyugati régiókból való"

mely kreatúra jobbára egy sárkány és egy oroszlán keveréke volt a kinai mitoszokban. Egyébiránt egy ugyancsak oroszlánhoz hasonló lény volt a xiezhi (獬豸) is.

Az oroszlán fontos szerepet játszott a hindu és a buddhista ikonográfiában is. Az Asóka király oszlopán ábrázolt négy oroszlán a buddhizmus szent városában, Sarnathban található, mi oszlopot i.e. 250-re datálják, s India nemzeti szimbúlumának is tekintik. Ez abból a szempontból érdekes, hogy az oroszlán buddhista verziója később szintúgy beolvadt a han kinaiak vallásos panteonjába, Mañjuśrī Bódhiszattva alakjával, s mint a dharma őrzőivel azonositották őket.

Az évszázadok során azonban az oroszlán szimbolitikája fokozatos átalakuláson ment keresztül Kinában, és a tigris alakjához hasonlóan az erő és a hatalom megtestesitőivé vált, majd kőből faragott alakja egyre gyakoribb elemévé vált a templomok, paloták illetve sirok bejáratának. Általában párban helyezték el a kőoroszlánokat az épületek előtt, bal oldalt a him mig jobb oldalt a nőstény kapott helyett.

Egy régi képem Beijingből, asszem a Yonghegong előtt

Kina óriási kiterjedéséből adódóan az oroszlánszobrok ábrázolása régiónként eltérő. Általánosságban véve úgy tartják, hogy a dél-kinai kőoroszlánok diszesebbek, bonyolultabb ornamentikával nem szűkösködnek a dekorativ elemekben, ellenben az észak-kinai ábrázolások kevésbé cikornyásak. Tájegységtől függetlenül azonban egyaránt lehetett félelmetes védelmező, vagy éppen békét, méltóságteljességet sugárzó alakjuk. A kinai fővárosban található császári objektumok bejáratánál (számos egyéb helyen is persze) a mai napig álló oroszlánpárok közül a him oroszlán mancsa a diszitett golyóbison áll (绣球) - lásd a fenti képet - mely a császár univerzális hatalmát jelképezi. A nőstény oroszlán mancsa alatt pedig egy oroszlánkölyök áll, mely utóbbi a császári hatalom kontinuitását fejezi ki. 

A kinai kőoroszlánokat gyakorta hiszik tévesen kutyának, a mai angolból kikopott foo dog kifejezésben is a kutya maradt meg (a foo szót vélhetően a fó (佛) - Buddha, vagy pedig a fú (福) - azaz jószerencse kinai elnevezéséből eredeztethető). 

A kinai oroszlánszobrok kutyaként való emlegetése lehet, hogy éppen a japán közvetitésnek köszönhető, akik koreai kutyákként - komainu (狛犬) nevezték azokat (mivel Japánban pedig koreai közvetitéssel jutottak el a kinai szobrok). Másrészről pedig, egyes nézetek szerint a kinai kőoroszlánok megformálása jócskán meritett az őshonos kinai állatfajtákból, legfőképpen pedig a kutyából. Azon belül is elsősorban a csau-csau (松狮犬) illetve a si-cu (西施犬) vonásai mutatnak hasonlóságot a szobrok formáival.

Kapcsolódó bejegyzések: 

Kutya Kinában - a kutya a kinai mitológiában 

Kutyáknak és kínaiknak tilos - 狗与中国人不许入 - mi rejlik a kínaiakat kutyává derogáló tiltás toposza mögött?

Kinai jövevényszavak - köztük a kikopott foo dog

Kinai oroszlántánc 

Oroszlánevő Shi regéje - hires kinai nyelvtörő

那山那人那狗 - filmajánló