Doufukuai

Shanghai , Bund Legyen szó kínai császárok sirjának vagy éppen flancos sarki kinai éttermek bejáratáról, egyaránt kőoroszlánokat (石獅 / 石狮子) lelhetünk a kapuk előtt. Ezek a kőből faragott őrző-védő entitások, melyek némán bömbölik végig az évszázadokat, a kinai épitészet közkedvelt szerencsehozó elemeit képzik, jóllehet az oroszlán nem éppen fellelhető a kinai természetben. A kezdetben pusztán mitológiai teremtménynek hitt nagymacska később a távoli királyságokkal folytatott kereskedelmi kapcsolatokban a fennhatóságot elismerő, egzotikus ajándékká vált. Egyaránt szimbolizálta az erőt és a védelmezést. Kalandozások Shanghai külvárosában S Kinában az oroszlán bár nem őshonos, az állat valaha megtalálható volt Dél-, és Nyugat-Ázsiában. Legendák megemlitik, hogy a fenséges macskaszerű lényekkel kapcsolatba kerültek a kinaiak a Selyemúton is. Maga az oroszlán szó a kinaiban " shizi " (狮子) is vélhetőleg indo-európai nyelvi gyökerekben eredeztethető, hasonlóság fedezhe

A Jiao Tong egyetem kampuszának egyik kutyája A kutya kezdetektől fontos szerepet játszik a kínai mitológiában, a hanokon kívül valamennyi Kína területén belül élő nemzetiség számára is éppoly fontos szereppel bír. A korabeli legendákban kutya gyakorta tűnik fel, mint hősök kísérője, és egyike a kínai zodiákus tizenkét jegyének,  Érdekes, hogy a kínai irodalom általában nem említi a kutya nevét, értendő az alatt, hogy számos sztoriban a kutya még ha fontos szerepet játszik is, pusztán a kutyaként említik, neve (beceneve) nincs. A kínaiban két írásjegy, a 狗 és a 犬 egyaránt kutyára vonatkozik, a különbség talán annyi, hogy a 狗 némileg hétköznapibb elnevezés, míg a 犬 formálisabb, például katonai vagy rendőrkutya 军狗 és 警狗 helyett 军犬 valamit 警犬; a kutyaugatás is inkább 犬吠 semmint 狗吠. További különbség, hogy a 犬 semleges jelentéssel bír, míg a 狗 pejoratív értelemmel is bírhat: 犬子 = 'kutyakölyke' szerénykedő hivatkozás is lehet saját gyermekünkre, addig a 狗子 ebadta, kutya