Doufukuai · 2009 óta
Kelet-Ázsia alábjegyzeteken túl
Történelem, kultúra, folklór, nyelv és fotográfia Japánról és Kínáról, meg néha Koreáról is mert szeretem a kimchit. Magyarul, nem tudományosan, inkább szentimentálisan.
01 · Az oldal
Miről szól ez a blog?
A Doufukuai a japán és kínai történelem, kultúra, folklór és fotográfia kevésbé kitaposott ösvényein kóborol. Nem a tankönyvek steril narratíváját fogod itt visszakapni, hanem azokat a történeteket, amelyek a lábjegyzetekben, legendákban vagy a kollektív emlékezet sötétebb zugaiban ragadtak.
Legyen szó a heikegani rákok szamurájarcairól, elfeledett japán etnikumokról, kényelmetlen történeti szövegekről, Tokió közelmúltbeli gettóiról, véres medvetámadásokról, öngyilkos búváralakulatokról, vagy az ókori kínai bérgyilkosoktól a modern Kína befelé forduló társadalmáig: itt az jön, amit mások inkább nem bolygatnak.
Néha könnyebb terepre is tévedünk: kínai kapuőrzők, a panda szó etimológiája, idiómák és mondások, szecsuáni arcváltók, gyöngyhalászok, mai hagyományok, gasztrotörténet és némi visszafogott nyelvészkedés. Időnként az utazásaim is előkerülnek, Yangshuótól Sapporóig.
Minden bejegyzés alapos, többnyelvű forrásokon átívelő utánajárás eredménye, kivéve, ahol külön jelzem. Nem vagyok akadémiai intézmény, nincs peer review meg istennyila, viszont van időm és türelmem mélyre ásni, valamint enyhe allergiám a felszínes bullshitre.
02 · A szerző
Ki áll mögötte?
Dóczi Tamás vagyok. Nem vagyok történész, sinológus vagy japanológus, bár van egy történész diplomám, és hallgattam sinológiát, illetve japanológiát. Ez részben hátrány, részben szabadság.
Egyetemistaként éveket töltöttem Kínában, Nanjingban és Shanghaiban. Később Japánba költöztem, és azóta itt élek és dolgozom. Az évek alatt a „jujj, de érdekes” típusú rácsodálkozásból csendes megszállottság lett.
A blog ennek az útnak a mellékterméke: olvasmányok, gondolatok, saját fotók és időnként kontrollált mértékű kulturális frusztráció, főleg a Doufukuai Facebook-oldalán.
Több mint 17 éve írom. Nem azért, mert kell, hanem mert nem tudom abbahagyni.
03 · A név
Mit jelent aDoufukuai?
A szó mandarin kínai nyelven szó szerint tofuszeletet jelent. A modern zsargonban a nyomtatott sajtó kis, négyzet alakú, de nagy információsűrűségű rövid cikkeit is így nevezik. Egyfajta szerény hivatkozás az író saját szócikkére.
A célom, hogy jól strukturált, tartalmas tofuszeletekben tálaljam a keleti kultúrát. Ambiciózus névválasztás, tudom, de most már mindegy.
„Aki már megjárta a hatalmas tengert, annak más vizek már nem jelentenek csodát; aki látta a Wu-hegyet, annak már nincsenek felhők.” 曾经沧海难为水，除却巫山不是云
04 · Témák