Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: március, 2012

Színes rizs az ősöknek - 五色糯米饭

Kép
A közelgő  Qīngmíng jié ünnepe alapvetően nem a lakmározásról szól, viszont az erre az ünnepre szánt étkekből sincs hiány (hánshíjié shípǐn [寒食节食品] qīngmíng ünnepekor fogyasztott hideg kaják) s valamennyi tartománynak megvan a maga jellegzetes ételkölteménye: Jiāngnán (江南) régió, vagyis a Jangce alsó folyása menti tartományokban  qīngtuán -ként (青团) nevezik a zöld, ragacsos rizsgombócokat, melyet édesbab pasztával töltenek. Zhèjiāng, Jiāngxī és Ānhuī provinciákban terítékre kerülhet még a  qīngmíngguǒ (清明果), ami voltaképpen egy sarló-formájú qīngtuán sült töltelékkel; míg a  qīngmíngluó (清明螺), vagyis a qīngmíng- csigát főképp délen fogyasztják. A  sǎnzi (馓子) északon és délen egyaránt népszerűségnek örvend, mi utóbbinak számos más elnevezése is akad - jùnǚ (粔籹), xìhuánbǐng (细环饼) niǎntou (捻头) -, a vékony csíkokra vágott tésztát olajban ropogósra sütik, közkedvelt csemege.  A felsorolt (és többnyire zöld színű) édeskés harapnivalókon kívül létezik egy színpompásabb is, a wǔs

Chen Buda & Chen Pest

Kép
Nemrégiben olvastam egy kínai reklám kapcsán, melynek helyszínéül Budapest szolgált, hogy a kínaiak olyannyira rajongnak fővárosunkért, hogy egy színész még a gyermekeit is Budának, illetve Pestnek nevezte el. Nem érdemes eltúlozni a dolgot, persze akadnak, akik be tudják lőni Magyarországot, illetve Budapestet , de ez nem számít túl jellemző dolognak. A fentebbi reklám sem Budapestre irányítja a kínaiakat, miként csak egy fiktív, ideális városról van szó, a reklám üzenete xiǎngzìyóu (享自由) = élvezd a szabadságot , valami szép helyen, ami akár Budapest is lehet, de nem konkrétan az.  Mindazonáltal a kínai névadás igen érdekes példája Chén Bùdá (陈布达), és Chén Pèisī (陈佩斯) [Budapest kínaiul Bùdápèisī/布达佩斯 ] története. Chén Qiáng (陈强) kínai színész gyermekeiként "Bùdá" 1951-ben született, híresebb öccse, a képen látható "Pèisī" 1954-ben, utóbbi maga is színész . A történet szerint 1951-ben Chén Qiáng első külföldi útja Magyarországra vezetett, az operaházban

小儿经 - شِيَوْ عَر دٍ

Kép
Xiǎo'érjīng (小儿经 ), vagy  xiǎojīng (arabul شِيَوْ عَر دٍ), "gyermekek írása"/"kis írás", a sinitikus nyelvek  (kivált  兰银官话 ,  中原官话,   东北话 ) illetőleg a dungáni nyelv (东干语) átírására használt arab írásváltozat, melyet elsősorban Kína iszlám hitű nemzetiségei - Huí (回族), Dōngxiāng (东乡族), Salar ( 撒拉族), valamint a dungánok közép-ázsiai leszármazottai használtak.* Az írásnak területenként eltérő elnevezései lehetnek: xiāojīng (消经), xiāozì (消字), xiǎo'érjǐn (小儿锦), Dōngxiāngwén (东乡文), huíhuíwén (回回文), etc. A kínai nyelv fonetikus átírására (拼音文字) való törekvések egyik igencsak régi változatáról van szó a xiǎo'érjīng esetében, melynek története az iszlám Kínába érkezének korába - VII. század közepe, Táng-dinasztia alatt - nyúlik vissza.   Az iszlám Kínában való térnyerésével párhuzamosan ugyanis jelentős számú arab, ill. perzsa ajkú etnikumok települtek az országba, melyek az elkövetkező századok során fokozatosan asszimilálódtak a hanokkal - ilyenek a

汉字 és 漢字 vol.1.

Kép
Japántanulás során a kínai írásjegyek ismerete nagy előnyt jelenthet az írás-olvasást illetőleg és vica versa, mindazonáltal akadnak kivételek is, mikor egyes írásjegyek/összetételek kapcsán igencsak eltérő jelentést fedezhetünk fel a japán, és a kínai nyelvben.  Ezekből következik pár példa. Először a japán, aztán a kínai olvasat ill. jelentés.  愛人 (あいじん) - szerető ≠  爱人 (àiren) férj/feleség, kedves [Kínában a szerető az mondjuk az 二奶 , vagy a  小三 ] 石頭 (いしあたま) - túl merev gondolkodású, szellemileg hajthatatlan ≠  石头 (shítou) - kő, kavics 暗算 (あんざん) - fejben számolni ≠  暗算 (ànsuàn) - ármánykodni, összeesküvést szőni  一味 1.(いちみ)résztvevő, bandatag 2. (ひとあじ ) - különleges, sajátos íz/tulajdonság ≠  一味 (yīwèi) - egyszerűen, csupán/vak, vakbuzgó módon   得体 (えたい) - természet, jellem, karakter ≠ 得体 (détǐ) - alkalomhoz illő, megfelelő, adekvát  演出 (えんしゅつ) - színdarabot rendezni ≠ 演出 (yǎnchū) - színdarabban szerepelni, előadni, performansz,  遠慮 (えんりょ) - ö

Japán szleng vol. 2. - Mi a tézma?

Kép
Japán szleng második rész, melyben találkozáskor történő helyzetfelméréseket végezhetünk. Idegeneknek, vagy első találkozás alkalmával nem ajánlott.  こんにちは  - jó napot kívánok  こんちゃ →  helló, szeva,  a jó öreg こんにちは lerövidítése, ami lehet még こんちは is.  ちわっす → szintén köszönés, szia, szeva, etc.  こんちゃっす→ szervusz, cső んちゃっ → cső, helló   おっす - mi újság ? [押っ忍/押っ忍 eredetileg egy formális kifejezés volt, de szleng kontextusban főképp férfiak közti üdvözlésre használt; azt is olvastam, hogy az おはようございます-ból vett rövidítés] うっす! → az előbbi kérdésre adekvát válasz  ういっすー → mi a tééézma?  うっすっす!→  szintúgy az előbbi kérdésre adekvát válasz  おはよう / こんばんわ a jó reggelt / jó estét kifejezésnek is vannak informális változatai:  おっはー → jóó reggelt!  おはよーん → 'reggelt!  こんばんちゃ → 'estét!   おひさしぶり - rég találkoztunk  おひさ  →  rég láttalak  調子どうよ?→ mi újság  [調子はどう?] ぼちぼちでんな。→ megvagyok, megyeget  おげんこ?→ hogy va

A kínai családnevek - 老百姓

Kép
A kínai családneveknek éppoly hosszú történettel rendelkeznek, mint maga az ország. A család/nemzetségnevek xìng (姓)/ xìngshì (姓氏) az adott illető személyes történetére utaltak, s az adott névvel  - míng (名) - szemben nem lehetett változtatni rajta. A családnév gyakorta szolgált a büszkeség és becsület szimbólumaként, mely a tiszteletre méltó ősök vérrel-verítékkel szerzett dicsőségét örökíti tovább.  A 姓 xìng írásjegye a nőből (女) és a születésből (生) tevődik össze, ergo a nő gyermeket szül jelentéssel bír, aminek magyarázatul a kezdeti matriarchális társadalmat, vagy klánszövetséget (母系氏族社会) hozzák fel, melyben a nőknek meghatározó szerepe volt. Egyébiránt a legkorábbi kínai családnevek szinte mindegyike rendelkezik  nőgyökkel - 女 -, pl.: Yáo (姚), aminek magyarázatul szintén a matriarchális társadalom szolgálhat. Ezekben a korai időkben a gyermekek ugyanis az anyjuk családnevét örökölték, csak a patriarchális társadalom fejlődésével együtt vált elterjedtté, hogy az utódok apjuk

Mit tanultunk Léi Fēngtől?

Kép
2012-re esik  Léi Fēng  halálának 50. évfordulója, s az utóbbiakban talán kissé megkopott, egykori kultúrikont ennek megfelelően idén igen nagy fejhajtás övezi.  Számot vetés az elmúlt évekkel, visszatekintés az örök derűs, infatigábilis, megfeddhetetlen fiatal elvtársra; a kérdésfeltevés, hogy az elmúlt generációk mit tanultak Léi Fēngtől, illetve, hogy a mai generációk mit tanulhatnak tőle. Elsőként is, in medias res  Léi Fēng bölcseletének határtalan tengerében búvárkodunk egy kicsit,  melyek (néhány segítőkész kortárs pártfunkcionárius által szerényen feltuningolt, avagy teljes egészében általuk írt) naplójából valók, szabados interpretációban: "人的生命是有限的,可是,为人民服务是无限的,我要把有限的生命,投入到无限的“为人民服务”之中去。”  "Az emberek élte határok közé szorul, mindazáltal az emberekért tett szolgálat határok nélküli, korlátolt életemet a korlátlan emberi szolgálatokért szeretném felhasználni" "一个共产党员是人民的勤务员,应该把别人的困难当成自己的困难,把同志的愉快看成自己的幸福。”  "Egy kommunista a nép szo