Ugrás a fő tartalomra

A panda etimológiája

Az imént hallottam, hogy maga a 'panda' szó a tibeti nyelvből eredeztethető (bár nem bizonyított); egyes fejtegetések szerint a Nigálya-pónya nepáli-tibeti összetétel második eleméből, vagy a tibeti pōnya szóból származik, mi utóbbi bambuszevőt jelent. 
Mindazonáltal pandaként  kezdetben nem a fenti képen látható Óriáspandát (Ailuropoda melanoleuca) nevezték (először 1834-ben) ellenben kisebb cimboráját, a Vörös pandát, vagy Vörös macskamedvét (Ailurus fulgens), mi utóbbival rendszertanilag távoli rokoni kapcsolatban állnak. 
Egy XIX. századi természettudós és néprajzkutató, Brian Houghton Hodgson, valamint kortársa, a szintén természettudós (és katona) Thomas Hardwicke ugyanakkor nem a pandát használta a vörös macskamedve elnevezésére, hanem a wah szót, mi utóbbi vélhetőleg hangutánzó szó, az állat jellegzetes vonyítása (?), vagy inkább kaffogása után. 
A ma óriáspandaként ismert pandát csak 1869-ben fedezte fel Armand David atya,  francia misszionárius (egyébiránt pedig zoológus és botanikus), és ő a fekete-fehér medve névre keresztelte el (Ursus melanoleucus). 1870-ben Alphonse Milne-Edwards a csontvázak összevetése alapján arra a következtetésre jutott, hogy az óriáspanda és a vörös panda igen közeli rokonságban van, ezért is keresztelte át latin nevét Ailuropoda melanoleuca-ra. A tudomány jelenlegi állása szerint azonban mégsem annyira közeli rokonok. 

A panda mai kínai elnevezése dàxióngmāo (大熊猫), ergo "nagy medvemacska", míg a vörös pandáé xiǎoxióngmāo (小熊猫) - "kis medvemacska". Ez is problémás: miért nem macskamedve - 猫熊? Azzal magyarázzák, hogy ugyebár hagyományosan jobbról balra olvasták a kínai szövegeket, és hibásan terjedt el medvemacskaként - 熊猫- macskamedve - 猫熊 - helyett a korabeli sajtókiadványokban, majd később a köznyelvben is. De ez bizonyára nyugati hatás nyomán elterjedt fordítás lehet, de vajon hogyan nevezték a pandát korábban a kínaiak? Illetve mit értettek a panda képzete alatt?

Archeozoológiai kutatások szerint a pandák valaha a mai Henan tartományt is nagy számban népesítették, az őskínaiak viszont levadászták őket, elsősorban bundájuk miatt. A panda (pontosabban a medve) képzete meglehetősen összetett volt a korai időkben, egyrészt mitikus lényként kezelték, egyenrangúként a tigrissel, leopárddal; mindemellett a rettenthetetlen hős szinonimája is volt: xióngpí 熊罴, vagy xióngpí píxiū 熊罴貔貅-ként, a Shijiből (史记): 炎帝欲侵陵诸侯,诸侯咸归轩辕。轩辕乃修德振兵,治五气,抚万民,度四方,教熊罴貔貅貙虎 (...)  - "Yandi (Lángoló császár, a hanok misztikus őse) a hegyi hercegségek megszállására vágyott [vagyis elfoglalásukat tűzte ki célul], majdan e hercegségek mindannyian behódoltak Xuān Yuán-nak [Yandi császár személyes neve, ergo meghódította őket]. Ezenkívül Xuān Yuán erényekben gazdag hadsereget állított, uralta az élőlények világ [五行之气 = a hadakozó fejedelemségek korából, minden élő dolog lakhelye], egyengette a népet, átkelt a négy irányon [四方, az egész égalatti lenne?], kinevelte/okította (?) a xiongpi-t, pixiu-t, chuhu-t (...)" (Jobb fordítást szívesen fogadok!) Ez a píxiū (貔貅) egyébként szintén egy mitikus kreatúra, mely szerencsét hoz s távolt tartja a gonoszt, bár medvére kevésbé hasonlít, kivált, hogy sárkány feje és oroszlán teste van. A chūhǔ (貙虎) ugyancsak egy mitológia lény, mely leginkább a tigrisre emlékeztet. A 熊罴 összetételből a 罴 barna medvét jelent, együtt pedig félelmetes harcos, hős jelentéssel bír. Másrészt a béke megtestesítőjeként is előfordult, mint az igazság fenevadja - yìshòu (义兽), ez utóbbi lényt nevezték zōuyú-nak (驺虞), például  ha csata közben zōuyú zászlaját lengették, fegyverszünetet kérelmezték.  

Arra vonatkozólag, hogy konkrétan a pandára milyen elnevezések használtak, a következőket találtam: 

(山海经 / 北川县志) - shítiěshòu (食铁兽): "vasevő vadállat". (Főképp Sichuan tartományban volt ismert elnevezés). Viszont a (神异经) - egy Han-korból származó további forrás szintén erről számol be: 南方有兽,名曰啮铁 - "Lészen délen egy bestia, melyet vasrágcsálónak mondanak". 

Az Erya (尔雅) szótár (Jin-kor) a következőket mondja: 似熊、小头、痹脚、黑白驳能舔食铜铁及竹骨。- "medvéhez hasonló, feje kicsi, lába béna, [bundája] fekete-fehér keveréke, képes vasat s bambuszt enni

Yuan Mei (袁枚), a Qianlong-éra egyik kiemelkedő költőjének és kritikusának művében (新齐谐初集): 房县有貘兽,好食铜铁而不伤人,凡民间犁锄刀斧之类,见则涎流,食之如腐。"Fang járásban él egy állat [azt a  貘-t ma a tapírra használják], igen szeret vasat enni, ám nem bántja az embereket, a parasztok ekéjét, ásóját, kését, baltáját s efféle eszközeit látván mindjárt elered nyála, ily bomlott [dolgokat] eszik."

Erre az elnevezésekre és képzetekre azt hozzák fel magyarázatul, hogy mikor a pandák az emberek lakta települések közelébe kerültek (vagy inkább fordítva), a pandák foga olyan erős volt, hogy még az emberek vasból készült eszközeit, mármint a sótartó edényeit is képes volt elrágni. Ugyanis leginkább sóra fájt a pandák foga, legalábbis azért hatolhattak a falvakba.  A falusiak ezt nem tudták, így úgy vélték, a panda vasat zabálni jött hozzájuk, és valószínűleg innen eredhet az elnevezés, illetve maga vasrágcsáló képzete. 

Manapság nemzeti kincsként is referálnak a pandára (国宝), ami mint tudjuk az internetszlengben a nemzetbiztonsági hivatal kódolt elnevezése is egyszersmind. Mellesleg a panda szinonimája lehet a gungun (滚滚) is, szintén az internetszlengből, mely a játékos, bukfencmutatványokat végrehajtó Ailuropoda melanoleuca cuki/retardált illetése. Ha pediglen valakinek karikái vannak a szeme alatt, mondjuk alvás hiányában, azt panda-szeműnek is szokták volt nevezni (大熊猫眼). 

Egyébiránt magyar szakirodalomban anno a bambuszmedve nevet kapta az Ailuropoda, de a panda annyira megcsontosodott már a köznyelvben, hogy óriáspandára változtatták. 

Megjegyzések

  1. A 日本国語大辞典 szerint a japánban is van olyan szó, hogy 猫熊 (ねこぐま) illetve しろくろぐま (白黒熊), de ezekkel a szótáron kívül még nem találkoztam :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kínaiban is szinte kizárólag a (大)熊猫-t használják ma.

      Törlés
  2. "Ha pedig valakinek karikái vannak a szeme alatt, mondjuk alvás hiányában, azt panda-szeműnek is szokták volt nevezni (大熊猫眼). "


    A japánban ezeket a karikákat くま-nak mondják, de ez sajnos nem a 熊, hanem a 隈. Mindenesetre érdekes egybeesés :))

    VálaszTörlés
  3. Úgy tűnik, hogy a mongolok meg csak simán óriás bambuszmedvének (Аварга хулсны баавгай) hívják :))

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű tofuszeletek

百度一下,你就知道!

A számítógépes nyelvészet blog kezdeményezése kapcsán született az alábbi poszt:

Bǎi​dù yī​xià, nǐ jiù zhī​dào! (百度一下,你就知道!) –vagyis „Baidu-zz egy kicsit, és máris megtudod!- szól a Baidu - Bǎidù (百度) - 2000 januárja óta jegyzett pekingi központú, vezető kínai keresőportál szlogenje. Az Alexa Internet, Inc., az internetes oldalak forgalmának megbecsülése és rangsorolása alapján 2011 júniusában összesítésben a Baidu 6. helyen végzett, ami nem meglepő – pusztán a kínai internetfelhasználók rohamosan növekvő számából adódóan sem, mely mára kalkulációk szerint a négyszázötvenmilliót is meghaladta. A Baidu Kína vezető internetes keresőmotorja, a Google kivonulását követően folyamatosan növekvő piaci részesedéssel rendelkezik, 2011. márciusi adatok szerint már 75,5%-os dominanciával.
Számos szolgáltatással bír, ezek közül a legfontosabb a kínai nyelvű keresőmotor, mely által weblapokra, képekre, videókra kereshetünk rá. Néhány adatot tekintve a Baidu 740 millió weboldal, 80 millió kép, és köz…

A kínai írásjegyek

A kínai írás genezise igen mélyre nyúlik vissza, a világ egyik legrégebbi folyamatosan létező, és máig használt írása, a kialakulására vonatkozólag kevés forrás létezik, legenda viszont annál több. A Hadakozó Fejedelemségek korabeli művek - Xún​zǐ (荀子), Lǚ​shì​ Chūn​qiū (吕氏春秋) - szerint a kínai írásjegyek feltalálása Cāng​ Jié (仓颉) nevéhez fűzhető, ki a misztikus Sárga császár - Huáng​dì (黄帝) minisztere, és történésze is volt egyben, oly rendkívüli bölcsességgel, hogy még a félistenekkel és istenségekkel is megértette magát. Cāng​ Jié a Míng-kori (1367-1644) Táo Táoyí (陶宗仪) történeti művében - Shūshǐ huì​yào (书史会要) is megjelenik, miszerint Cāng​ Jié Huáng Jié (皇颉) adott névvel, s Hòugāng (候冈) családnévvel is ismert volt. Az ismert ábrázolások alapján négy szemmel rendelkezett, a felső kettő a nap és a hold váltakozását figyelte, míg az alsó kettővel a teknőspáncél, valamint a madártollak mintázatát is képes volt megkülönböztetni, az általa kifundált írást a leszármazottak régi írás…

上网了没有?

Szakszemináriumi matéria, a kínai internetes nyelvhasználatból.

When the society changes, language as a sign that the society will also undergo transformation. The digital age in China is the beginning of computer-mediated communication, and recent dramatic social, economic, and political changes that have taken place in China should lead to a change in the Chinese language as well.
The computer-mediated communication (CMC) has become increasingly widespread throughout the world, thanks to the rapid development of the computer technology. In mainland China, since the Internet service started in 1994, it has been developing very quickly. As early as October 1997 there were around six hundred and twenty thousand Chinese netizens. And approximately thirty hundred thousand computers were connected with the Internet.
In January 2007 there were approximately 137 million netizens in mainland China. Around 59 million computers were connected with the Internet. And China had about 843 thousan…

土用の丑の日

Július 20-ra esett a nyárközépi ökör napja (土用の丑の日) a kínai tradícionális holdnaptár szerint, 18 nappal az ősz kezdete előtt (mely a ugyanezen kínai képzetek szerint Augusztus 7 körül kezdődik).
Ez az ún. doyou no ushi-nap van tavasszal, ősszel és télen is, de általánosságban ha az ushi no hi-ről beszélnek az emberek, akkor a mostanit, azaz a nyárközépi ökör napját értik alatta.
Ilyenkor Japánban unagit, azaz angolnát esznek hagyományosan, azt mondják hogy már az Edo-kor óta. A legismertebb sztori szerint, egy korabeli angolna-árus tanácsot kért egy híres gondolkodótól, hogy mégis hogyan adhatna el több angolnát e forró nyári napok közepette, amikor az eladás a béka segge alatt volt, mivelhogy az nem számított éppen szezonális ételnek. 
A tudós gondolkodónak eszébe jutott egy régi japán népi hiedelem, miszerint azon ételek, melyek elnevezésében szerepel az “u” fonéma (udon tészta, umeboshi befőtt szilva, uri tök, etc) azok jó hatással vannak az egészségre, mi több nyáron is minden hő…

Japán folklór vol. 9 - Ribancpók

A jorōgumo gyűjtőnév alatt noha számos, a Nephila rendben tartozó pókot ért a köznyelv, a japán entomológusok specifikusan a Nephila Clavata nevű pókra vonatkoztatva használják (ez esetben katakanával irják ジョロウグモ).  Maga a kifejezés kapcsán tudni érdemes, hogy jorōgumo esetében az ún. jukujikun (熟字訓) olvasatról* van szó, mely során bizonyos összetételekben máshogy olvassák ki a kanjikat, mint ahogyan azt on'yomi avagy kun'yomi olvasatuk illetve hangalak sarkallná. Az eredetileg 絡新婦 kanjikkal leirt kifejezés - aminek szó szerinti forditása "körbefonó ifjú hitves" - jukujikun olvasatban 女郎蜘蛛, azaz ribancpók értelmet hordoz.  Minekutána a jorō (女郎) alatt Edo-kori prostituáltat, úgymint Yoshiwara leányait értjük. Ergo nem véletlenül ezúttal is az Edo-korba (1603-1867) kell visszarepülnünk azért, hogy megérthessük ezen furcsa elnevezés mibenlétét.  A jorōgumo alatt ugyanis nem pusztán holmi filológia furfangról van szó, hanem egy japán folklórban létező, alakváltó yōkai…

Shimoda

Az 1850-es években Japán még mindig izmoskodott hogy nem kér a külvilágból, aztán Matthew Perry s ama fekete hajóinak noszogatására megnyitották Shimoda kikötőjét. Majd Yokohamát is, és Shimodát pedig bezárták. Ennyi háttérsztori talán elég is lesz, mi több nem érdemes azon búslakodni, hogy mi történt Bakumatsu (幕末) korszak alatt, hiszen Shimoda a mai napig egy közkedvelt tengerparti nyaralóövezet. A salaryman számára a tōkyō-i nyár a 18 szintes buddhista pokol 19. szintje. Öltöny-nyakkendőben rohangálni a perzselő napon összeaszalódott emberszőlők szarkofágjában szégyenletesen szar.  A Yamanote vagonjaiban Guernica-üzemmódban transzportálódván vizet vizonáltam. Nagyon sok vizet, amiben úgy úszhatok, mint egy delfin.  Szóval efféle gondolatsorok közepette keveredtünk el végül Shimodába, ahol végre delfinné változhattam. Nem vittem sok cuccot, csak egy táskányi felszerelést, goprókat, sparkot, a D610-et, egy 50-est, és hát muszáj volt a 80-200-at is, hogy Kayokóról mindenféle tengerip…

Holdújévi szokások - 春节习俗

A holdújév, vagy tavaszünnep - Chūnjié (春节) - az egyik legősibb, és a legfontosabb ünnep Kínában, mely a tradicionális holdnaptár alapján január vége és február eleje közötti dátumokra esik, idén január 23-ra. Az ünnephez számos hiedelem kapcsolódik - míxìn (迷信). Például az újév első holdhónapjában - zhēngyuè (正月) - nem szerencsés hajat vágatni, vagy cipőt venni. A cipő esetében ugyanis - xié (鞋) - kiejtése megegyezik a gonosszal - xié (邪). Holdújév előtt érdemes rendezni az adósságokat, hogy ne kerüljön át az újévbe, s ildomos továbbá piros ruhákat (jószerencse) magunkra ölteni. 
Újév előtt szokás kitakarítani, kisöpörni a házat - dǎ sǎo fáng zi (打扫房子/掸尘扫房子, délen a söprést dǎnchénnek (掸尘) mondják) - az előző év összes balszerencséjével (破旧立新), viszont arra ügyelni kell, nehogy a jószerencsét is véletlenül kiebrudaljuk, ergo a sarakban megrekedt pormacskákat nem szükséges egytől-egyig lemészárolni. A kínaiak a nagytakarítás során a sörprésen túl persze leszedik és kimossák a függöny…

Fejezetek Tōkyō sötét múltjából vol. 9 - San'ya népszállói

今日の仕事はつらかった
あとは焼酎をあおるだけ
どうせどうせ山谷のドヤ住まい
他にやることありゃしねえ

Kemény volt a mai gálya,
csak egy kis nyakalás maradt hátra,
Úgyis itt tengődöm San'yában,
tenni való tán mi más van?



Szabados forditásomban a San'ya Blues (山谷ブルース) sorai Nobuyasu Okabayashi (岡林 信康), a japán Bob Dylan tolljából, ami nagyjából Tōkyō egykori gettójának kvintesszenciája is. Igen, jól olvastad: a Tōkyō sötét múltja sorozat újabb epizódjában a város egykori, voltaképpeni nyomornegyedének történetét járjuk kicsit körül.
Taitō (台東) és Arakawa (荒川) kerületek között található a valaha San'yának (山谷) nevezett városrész, kivált a Namidabashi-kereszteződésről délre található részen. San'yát a fővárosi kormány 1966-ban feloszlatta, és a szétdarabolt közigazgatási egységeknek új nevet adott. San'ya, illetve ezen városrész története egyébiránt egészen az Edo-korig nyúlik vissza, ugyanis már régtől fogva itt kapott helyet kvázi minden olyan létesitmény, ami Edo lakói szerettek volna szőnyeg alá söpörni a nyilváno…

Japán kocsmológia vol. 5 - Nikka lepárló

A japán kocsomológia tudományos bejegyzéssorozat  újabb epizódjában a whisky világában való legutóbbi búvárgyakorlatom, nevezetesen a Hokkaidō szigetén,  Yoichiben (余市) található Nikka lepárlóba vezetett tanulmányutam elbeszélésére kerül sor. 
Japánban a whisky már a XIX. századtól kezdve, főképp az 1870-es évektől vált elérhetővé, bár vélhetőleg már az 1850-es években megjelent a szigetországban. A whisky Japánban való gyártására azonban egészén a XX. századig kellett várni, s azon agilis japán férfiakra, akik fejükbe vették, hogy márpedig a Felkelő Nap földjén is meghonositják ezen italt.  
A japán whisky megszületését többnyire Skóciának köszönheti, miképp az első lepárló szakember, Masataka Taketsuru (竹鶴 政孝) maga is Skóciában tanult, hogy aztán Japánba visszatértve kamatoztathassa tudását. 
JR Yoichi állomás

Japán ezen északi szigetének, Haokkaido tájai igencsak hasonlóak elsősorban a skót Highland vidékére, ugyanis tőzegmocsarak, hegyek és gránitszikák között fakadó források itt is…

Fejezetek Tōkyō sötét múltjából vol. 8 - A 731-es alakulat nyomában

A Tōkyō sötét múltja sorozatban esett már szó különböző Edo-korividámságokról, évszázadokkal ezelőtti borzalmakkal azonban vélhetően nehezebb együttérezni, mint a közelmúlt kegyetlenségeivel. A sorozat ezen következő epizódjában a XX. századba tekintünk vissza, azon belül is a 731-es alakulat (731 部隊), illetve az azokhoz köthető emlékekhez. Mindenekelőtt ildomos belőlni a kontextust: második világháború, azon belül is második sino-japán háborúban (1937–1945) járunk. Kina észak-keleti területei - nevezetesen Mandzsúria - japán fennhatóság alatt. A tartomány fővárosa, Harbin (哈尔滨), s annak Pinfang kerülete (平房区) adott helyet a 731-es alakulat működésének, melyen keresztül a japán háborús bűnök legsötétebb bugyraiba nyerhetünk némi betekintést. A Japán birodalmi hadsereg hivatalosan Járványmegelőzési és Víztisztító Osztályának (関東軍防疫給水部本部) nevezett alakulatát a Kenpentai (憲兵隊), a voltaképpeni titkosrendőrség irányitása alatt hozták létre, ám az hamarosan az Északkelet-Kinában és Oroszor…