A repülő nyulak esete Japánban: 羽

Ha már a Nyúl évében járunk, gondoltam előveszek egy Japánnal kapcsolatos nyulas témát. Szóval az van, hogy kínai nyelvből eredően, a japán nyelvben is vannak számlálószavak. A számlálószavak (助数詞, josūshi) különböző dolgok és tárgyak megszámlálására, mennyiségének, fizikai mértékegységek kifejezésére alkalmazott kifejezések, és kategóriákra osztva nagyjából mindennek van egy számlálószava:

ko (個), ha mondjuk egy alma, vagy valami gömbölyded tárgy, dolog, például tojás is, de egyébiránt univerzális számlálószó

mai (枚) ha mondjuk egy lepedő, vagy papír

hon (本) vékony, hosszúkás tárgyakra, par example whiskysüveg

hai (杯) polip, tintahal, de egy pohár pia is

dai (台), gép, szerkezet, elektronikai eszköz

tai (体), mint kitömött állat, vagy akár humanoid formájú test ami lehet egy baba, szobor vagy 3CPO is

nin (人) mint emberek esetében

Tiszta sor. Aztán itt vannak az állatok is persze, mindjárt a hiki (匹), ami általában ugyebár kisebb testű állatokat takar, kutya, macska (érdekességképpen Godzilla, vagy az ördög (oni, 鬼) számlálószava is hiki, bár ezek különleges esetek). A tō (頭) általánosságban embernél nagyobb testű állatokra vonatkozik, mint ló vagy elefánt.

A wa (羽) pedig, mivel a kanji szárnyat jelent, ebből adódóan a madarak és szárnyasok számlálószava, valamint a nyulaké.

A nyulaké?! 

A nyulaké! Mégis hogyan lett a wa a nyulak számlálószava? 

Nem tudjuk, de egyes - tudományosan nem alátámasztott - elgondolás szerint arról lehetett szó, hogy miután a buddhizmus megjelent Japánban a VI. században, majd később vezető vallási irányzattá vált, magával hozta a vegetáriánus étrendet (ez az ún. shōjin ryōri, 精進料理) is, hiszen Buddha azt mondja, ne egyél A5-ös wagyu steaket mert ha marhaként születsz ujjá, akkor könnyen lehet, hogy az a brutális szelet steak amit most puszilsz befelé, az a nagymamád volt.

Tény és való viszony, hogy ebből adódóan a japán történelem során számos korszakban szigorú húsevési tilalom volt érvényben, ami elsősorban a négylábú emlősállatokat érintette. 

Namármost innen az elgondolás, hogy esetlegesen éppen buddhista szerzetesek kategorizálták a nyulat szárnyasnak, hogy így álcázva gond nélkül lehessen fogyasztani. Nekem ezzel a teóriával csak annyi a bajom, hogy ha jól tudom maga a csirkeevés sem volt általános Japánban egészen a Meiji-korig, meg amíg a KFC rájuk nem sózta. Ugyanakkor az is megjegyezendő, hogy a japán történelem során folyamatosan trükköztek-sumákoltak a húsevéssel, az Edo-korban az ilyen titkos húsevéseket kusuriguinak (薬食い), "gyógyszerevésnek" nevezték (főleg téli hónapok során a húsevéssel járó tápanyagbevitel gyógyító hatásában hittek), és ezért nevezték olyan fedőnevekkel a vaddisznóhúst, hogy hegyi bálna vagy éppen botan (牡丹, babarózsa), őszi levélnek a szarvashúst (紅葉, momiji, lásd 紅葉鍋), etc. 

Mégis valószínűbbnek tekinthető az a magyarázat, ami a nyúlvadászat eljárásából indul ki, pontosabban abból, hogy az elejtett nyulakat a fülüknél fellógatva, kötegekben vitték, a köteg számlálószava pedig a wa, csak másik kanjival 把, ennek meg ugye azonos a kiejtése a madarak számlálószavával, s mint említettük ez szárnyat jelent. Namármost a tapsifüles nagy fülei olyanok mint a szárnyak, ergo 把-ból 羽-vá módusult a nyulak számlálószava. Ez is csak egy elgondolás, nem tudományosan bizonyított. 

Ugyanakkor az is megjegyzendő, hogy bár csak a nyulat hoztam fel példának, a 羽 a madarakon és a nyulakon túl a denevér számlálószava is, mondjuk ez esetben a valódi szárnyak miatt talán logikusabb. Mindazonáltal nem minden szárnyas élőlény esetében használatos a 羽, úgymint szárnyas rovarok, repülő kaijuk (怪獣) és egyéb szörnyek, vagy éppen repülő dinoszauroszok is, egyszerűen csak a bejegyzés elején említett hikivel vagy tōval számláltatnak...

Owari. 

Kapcsolódó bejegyzések:

A hegyi bálna - nem az aminek gondolod!

Matagi és a japán vadászkultúra

Madarak a japán folklórban 

A panda etimológiája - vasevő vadállat?

Pokolvölgye majmai - téli vértelen majomvadászat

Heikegani rákok - a halott Heike szamurájok lelke rákokban él tovább

Rizstörténet

Amerika, a rizs országa - nem pedig a hambié, legalábbis a japánok szerint

Nyomor, éhezés, császári luxus - amikor nem terem a rizs

Fermentált ételek története vol. 1 - Jiàng 酱

Fermentált ételek története vol. 2 - Miso