Ugrás a fő tartalomra

精选博文

Omotesandō illumináció

Amerika, a rizs országa


Kissé furcsán hangzik. A minap azonban beleütköztem a 米国/べいこく kifejezésbe, mely a alatt a "rizs országát" is érthetnénk. Természetszerűleg valamelyik kelet-ázsiai, de legalábbis ázsiai országra asszociáltam volna, így igen meglepődtem, amikor a szótárban Amerika állt a jelentés mellett. 

Amerika a rizs országa?! 

egy japán fórumozó is fennakadt ezen:

“アメリカはなぜ「米国」-米の国なのでしょう?米を主食としている国ではないのにどうして米の国なのでしょう。" 

Amerika [a rizs országa] -hogy lehet a rizs országa? A rizsre nem meghatározó ételként tekintő ország hogyan lehet a rizs országa?! Hát ez az. 

A válaszért ráadásul Kínába kell visszamenni. 

Ám először is tudniillik, Amerika ugyebár Americo Vespucci után kapta nevét, aki 1501-1502 körül kijelentette: új földrészről van szó Amerika esetében. Martin Waldseemüller német térképész 1507-es világtérképén nevezik először Amerikának az új kontinenst.  

Néhány évtizeddel később, az olasz jezsuita, Matteo Ricci (利玛窦) atya 1582-ben Dél-Kínába, Makaó szigetére érkezett. Neki sem volt nehéz észrevennie, hogy a latin betűs fonetikus (pīnyīn/pingvin) átírás helyett   szögletes karakterekkel (方块字), ergo kínai írásjegyekkel kommunikálnak az emberek. A jezsuita tudós ezért szorgalmatos kínai tanulásba kezdett. 1583-ban beengedték Kanton tartomány Zhàoqìng (肇庆) városába, majd itt megszerkesztette az első európai stílusú térképet kínaiul, a kínaiak számára - "Hegyek, tengerek s földek teljes térképe" (山海舆地全图) címmel. Ricci atya a biztonság kedvéért Kínát a világ közepén helyezte el, jobb megítélése végett. Talán ezért is nyomtatták ki végül 1602-ben Běi​jīngben. (Az 1584-es eredeti térképnek autográf változata nem maradt fenn, másolatok alapján készült a nyomtatás, mely a "Világ összes országának átfogó térképe" [坤輿萬國全图] névvel lett ellátva.) Ricci minden kontinensnek kínai nevet adott: 

Yàxìyà (亚细亚) - Ázsia 
Ōuluóbā (欧逻巴) - Európa 
Lìwèiyà (利未亚) - Afrika 
Nán/ Běiyàmòlìjiā (南/北亚墨利加) - Dél/Észak-Amerika 

A késő Míng-kori Kínában tehát a Yàmòlìjiā (亚墨利加) lett elfogadott elnevezés Amerikára nézve. Miután 1776-ban megalakult az USA, Yàmòlìjiā hézhòngguó (亚墨利加合众国), "Yàmòlìjiā egyesült államai" lett belőle Kínában. Egy kínai magyarázat szerint azonban ez nem állt túlzottan szájra, így a köznép szava járásában Xīngtiáoqí-nek (星条旗), kvázi "csillagsávos lobogónak" kezdték titulálni az újonnan alakult országot. Így terjedt el a Huāqíguó (花旗国), mely kifejezés mára kiveszett, bár a Citibank kínai neve még ennek nyomát őrzi (Huāqí Yínháng (花旗银行)* 

Majd a második ópium-háborút követően, 1858-ban a kínaiak megkötötték a tiānjīni szerződést többek között a United States of America-val, és itt már nem a Yàmòlìjiā, de a Dàyàměijià Hézhòngguó (大亚美理驾合众国) elnevezést aggasztották Amerikára illetően. (A měi (美), írásjegyének jelentésével "szép, gyönyörű" minden amerikai elégedett volt). Az 1901-es bokszerjegyzőkönyvben már Dàměiguó-ra (大美国) rövidítették ("a szépek nagy országa"), a császárság bukását követően pedig csak Měiguó-ra (美国, a 'szépek országára').  

Japánban a katakana mellett (アメリカ - Amerika) a Qīng-korban a pozitív, vagy hízelgő jelentést nem hordozó 亚墨理驾* írásjegyek használata mellett tartott ki. De hogyan lett ebből 米国? 

Az egyik magyarázat szerint - maradva Kínánál - az első ópiumháború traumája után, Wèi Yuán (魏源) császárhű hivatalnok egyik művében található a következő sor: 

弥夷佛夷鄂夷 (Míyí Fóyí Èyí)

佛夷 = 佛兰西 (Fó/fúlánxī) = Franciaország 

鄂夷 = 鄂罗斯(Èluósī) = Oroszország

弥夷 - a mí alatt Mílìjiān (弥利坚), Amerika értendő, csak Wèi Yuán nem volt hajlandó a 美 'szép, gyönyörű' írásjegyét használó 大亚美理驾-t elnevezéssel illetni az Egyesült Államokat nehezteléséből fakadóan; ezért is használta a 弥利坚-t helyettesítésül. A nánjīngi szerződést követően írt 1842-es munkájában - Tengerek és országok térképes feljegyzései (海国图志) is tovább hangsúlyozta, hogy Amerika esetében térjenek át a 弥利坚 használatára. Műve azonban mind a császári kormányzat, mind a tudósvilág szemszögéből fagyos fogadtatásban részesült. Nem úgy Japánban - kik szintén nem szimpatizáltak az Egyesült Államokkal -, ahol a reformista frakciónak megtetszett az elképzelés. Elképzelhető, hogy pont ennek hatására lett elterjedt a 弥利坚合众国 fordítás Japánban (a 亚墨利加合众国 helyett). S mivelhogy a 弥 írásjegy korabeli, nem egyszerűsített változata igen összetett - 彌 - ezért változtatták a karaktert 米-re,  a rizs írásjegyére, s lett Amerikából 米利坚. A 米 kínaiul mǐ-nek olvasandó, arra nem találtam információt, hogy ezt hogyan olvasták akkoriban Japánban (ma több olvasata is van: べい/まい/よね, etc.), amennyiben a fenti gondolatvezetés helyes, bizonyára a mí-hez hasonló kiejtéssel rendelkezhetett. Elvileg Oka Senjin (岡 千仭) japán értelmiségi kezdte először a 米国-t használni Wèi Yuán nyomán. 

Egy másik magyarázatul Jiǎng Jièshí egy 1934-es kiáltványában elhangzó szövegrészlet szolgál:

日本为要并吞我们中国,而须先征服俄罗斯,吃下美国,击破英国,才可这到他的目的,这是他们早已决定的国策。他叫我们中国叫‘支那’,这‘支那’两字,照日本话是什么意义呢?就是半死人!可知他眼中就没有我们中国,所以不称我们中国为中华民国,而始终叫我们为‘支那’。其次,他叫俄国叫什么呢?他叫‘露西亚’,露是雨露的露,这个‘露’字,是表示什么意义呢?他就是自比日本为太阳,将俄国看作是露水,太阳一照到露水,那露水马上就要乾!由此可见日本的国策,早已决定,他非消灭俄国不可。再看他叫美国叫甚么呢?我们是叫‘美利坚’,而他日本则叫‘米利坚’,亦叫做米国。米原来是人们一种必需的食粮,他拿这个字来叫美国,意思就是决心要把美国吃下去!

"Japán kebelezni készül minket, Kínát, ám előbb muszáj meghódítaniuk Oroszországot, felfalni Amerikát, romba dönteni Angliát, s csak így érhetik el céljukat, [minthogy] ez korábban lefektetett nemzeti politikájuk. A mi Kínánkat Zhīnà-nak (支那) hívják, ennek a Zhīnà-nak két írásjegye mégis mit jelent a japán nyelvben? Félig halottakat! Tudniillik az ő szemükben a mi országunk nem létezik, ergo nem Kínai Köztársaságként (中华民国) neveznek minket, hanem már a kezdetektől Zhīnà-nak. Másodsorban, hogyan nevezik Oroszországot? Úgy, hogy: Lùxīyà  (露西亚). A lù [(露) azaz harmat] az eső és harmat (雨露) szókapcsolatból a harmat, ez az írásjegy mily jelentést hordoz? Éppenséggel magukat, Japánt a Naphoz hasonlítják, Oroszországra pediglen, mint a harmatra tekintenek, s amint a Nap sugara eléri a harmatot, az máris felszárad. Ebből is kitűnik Japán nemzetpolitikája, a korábbi elhatározás, hogy Oroszországot el kell pusztítaniuk. Továbbá, miként aposztrofálnak Amerikára? Mi Mílìjiān-ként (美利坚) hívjuk őket, szemben a japánok Mǐlìjiān-ként (米利坚) vagy Mǐguó-ként (米国) is nevezik őket. A rizs (米) eredendően az emberek egyik alapvető tápláléka, s ennek írásjegyét használni Amerika névleg illetésére azzal a jelentéssel bír, hogy elhatározták magukat Amerika felfalására!"

Az, hogy a Generalisszimusz szava mennyiben tekinthető igaznak, erősen kérdéses, ezenfelül a háborút követően a japán-amerikai békeszerződésekben Amerika アメリカ合众国-ként szerepelt, katakanás átírásban, s ebből fakadóan sem a 美 (szép), sem a 米 (rizs) írásjegye nem tűnt fel.

Jiǎng Jièshínek mégis lehetett valami rejtett látnoki tehetsége arra vonatkozólag, hogy Japán Amerikát fogja enni, ámde ez alatt nem Pearl Harbor értendő, mintha a japánok kiharaptak volna valamit Amerikából, sokkal inkább a háborút követő időszak, mikor a japánok Amerikából (is) importáltak többek között búzalisztet, amit メリケン粉-nek (Merikan ko - amerikai búzának) neveztek. De miért nem アメリカン粉 (Amerikan ko-nak)? A kínai bloggerek szerint a Merikan éppen 米利坚-re utal, vagyis a メリケン粉 a rizs országából (米国) származó liszt. Bár ebből a szemszögből logikusabb lett volna Amerikát 米国 helyett 面国 (a liszt országnak) nevezni...

Igazából valamennyi magyarázat kissé gyanús, különböző kínai fórumokról, blogokról halásztam össze, ergo maradéktalanul helytállónak semmiképp sem mondanám; mindenesetre érdekes felvetések, maradjunk ennyiben.

*később 亚美利加/美利坚合众国 írásjegyekkel is előfordult 
*(noha a vietnamiban megőrződött - 合众国花旗 - Hp Chúng Quc Hoa)


Megjegyzések

  1. Hm, érdekes bejegyzés.
    Legott meg is néztem a 日本国語大辞典-ben, hogy milyen példákat hoz fel.

    Amerika (kontinens):

    解体新書〔1774〕亜墨利加(アメリカ)

    和蘭天説〔1795〕亜墨利加(アメリカ)

    西国立志編〔1870~71〕亜墨利加(アメリカ)

    文明論之概略〔1875〕亜米利加(アメリカ)

    Usa:

    古道大意〔1813〕アメリカ

    新聞雑誌‐一五号・明治四年〔1871〕合衆国(アメリカ)

    造化妙々奇談〔1879〕花旗(アメリカ)

    わかれ〔1898〕亜米利加


    Az 亜墨利加 a 19. századig volt használatban, de a század közepétől megjelent az 亜米利加, 亜美利加, 阿米利加, 米利堅 is. Az Usára a 花旗国 nevet is használták.

    VálaszTörlés
  2. Köszi a kiegészítést! És arról lehet valamit tudni, hogy a japánok szerint honnan jött a 米国?

    VálaszTörlés
  3. Újra nézegettem a 日国-t.

    A 米国 szó elég régi, már a portugál-japán szótárban is felbukkan, jelentése: gazdag rizstermésű tartomány.

    日葡辞書〔1603~04〕「Beicocu (ベイコク)。コメグニ」


    Azt hogy mióta és miért használják a 米-t, még nem tudom, de rövidítéseként a méterre is használatos.

    米突(メートル) → 米(メートル)

    A メリケン粉 eredetileg アメリカン粉 volt :)

    VálaszTörlés
  4. Amerika esetében való használata során elképzelhető lenne, hogy ateji-ről van szó? A kiejtéssel legalábbis könnyebben lehetne párhuzamot vonni, mint a jelentéssel. 笑

    VálaszTörlés
  5. Egyébként Oroszországra a következő kandzsikat is használták:

    *外国事情書〔1839〕魯西亜(ロシヤ)

    *音訓新聞字引〔1876〕「魯斯亜 ロシア オロシャ」

    *造化妙々奇談〔1879~80〕魯国(ロシヤ)

    *将来之日本〔1886〕露西亜

    VálaszTörlés
  6. Egyébiránt a 魯 (lǔ) sok mindent jelenthet, durvát, nyerset (粗鲁), ostobát (鲁钝), forrófejűt (鲁莽), de finom halat is. :)

    VálaszTörlés
  7. Ez az írás! Csak gratulálni tudok!

    VálaszTörlés
  8. Köszönöm, örülök, ha tetszett!

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

百度一下,你就知道!

A számítógépes nyelvészet blog kezdeményezése kapcsán született az alábbi poszt:

Bǎi​dù yī​xià, nǐ jiù zhī​dào! (百度一下,你就知道!) –vagyis „Baidu-zz egy kicsit, és máris megtudod!- szól a Baidu - Bǎidù (百度) - 2000 januárja óta jegyzett pekingi központú, vezető kínai keresőportál szlogenje. Az Alexa Internet, Inc., az internetes oldalak forgalmának megbecsülése és rangsorolása alapján 2011 júniusában összesítésben a Baidu 6. helyen végzett, ami nem meglepő – pusztán a kínai internetfelhasználók rohamosan növekvő számából adódóan sem, mely mára kalkulációk szerint a négyszázötvenmilliót is meghaladta. A Baidu Kína vezető internetes keresőmotorja, a Google kivonulását követően folyamatosan növekvő piaci részesedéssel rendelkezik, 2011. márciusi adatok szerint már 75,5%-os dominanciával.
Számos szolgáltatással bír, ezek közül a legfontosabb a kínai nyelvű keresőmotor, mely által weblapokra, képekre, videókra kereshetünk rá. Néhány adatot tekintve a Baidu 740 millió weboldal, 80 millió kép, és köz…

A kínai írásjegyek

A kínai írás genezise igen mélyre nyúlik vissza, a világ egyik legrégebbi folyamatosan létező, és máig használt írása, a kialakulására vonatkozólag kevés forrás létezik, legenda viszont annál több. A Hadakozó Fejedelemségek korabeli művek - Xún​zǐ (荀子), Lǚ​shì​ Chūn​qiū (吕氏春秋) - szerint a kínai írásjegyek feltalálása Cāng​ Jié (仓颉) nevéhez fűzhető, ki a misztikus Sárga császár - Huáng​dì (黄帝) minisztere, és történésze is volt egyben, oly rendkívüli bölcsességgel, hogy még a félistenekkel és istenségekkel is megértette magát. Cāng​ Jié a Míng-kori (1367-1644) Táo Táoyí (陶宗仪) történeti művében - Shūshǐ huì​yào (书史会要) is megjelenik, miszerint Cāng​ Jié Huáng Jié (皇颉) adott névvel, s Hòugāng (候冈) családnévvel is ismert volt. Az ismert ábrázolások alapján négy szemmel rendelkezett, a felső kettő a nap és a hold váltakozását figyelte, míg az alsó kettővel a teknőspáncél, valamint a madártollak mintázatát is képes volt megkülönböztetni, az általa kifundált írást a leszármazottak régi írás…

上网了没有?

Szakszemináriumi matéria, a kínai internetes nyelvhasználatból.

When the society changes, language as a sign that the society will also undergo transformation. The digital age in China is the beginning of computer-mediated communication, and recent dramatic social, economic, and political changes that have taken place in China should lead to a change in the Chinese language as well.
The computer-mediated communication (CMC) has become increasingly widespread throughout the world, thanks to the rapid development of the computer technology. In mainland China, since the Internet service started in 1994, it has been developing very quickly. As early as October 1997 there were around six hundred and twenty thousand Chinese netizens. And approximately thirty hundred thousand computers were connected with the Internet.
In January 2007 there were approximately 137 million netizens in mainland China. Around 59 million computers were connected with the Internet. And China had about 843 thousan…

A japán vonatokról

"Japánban a vonatok olyan elbaszottul fejlettek, hogy hangsebességgel közlekednek és androidok irányítják őket, soha a büdös életbe nem késnek. Optimusz fővezérben tótágast áll a genitális szerelem a japán csodát szemlélve: hejj de high-tech vagy bébi" - hallhatjuk a Blikk tudósítóját Tokióból. 
Köztudottan sok van, mi csodálatos, ezek egyike pediglen az a bizonyos japán vonat. Amiről bizonyára a fentebbi fantazmagóriáink vannak, s mi több furtonfurt visszaöklendezi magát a toposz, hogy a japán közlekedési miniszter lemond, ha egy percet késik a vonat, et cetera.

Nos, amire te gondolsz, az nagy valószínűséggel a shinkansen, ami valóban egy módfelett előrehaladott jószág, azonban a japán fővárosban élve a napi ingázásban aligha találkozni vele. Közlekedni vele pedig, még annyira se. A magam részéről két vonalat használok a mindennapi közlekedésben, a Den-en-toshit (田園都市線) s a Yamanotét (山の手線), így pusztán e kettőről van tapasztalatom, ám elöljáróban annyit, hogy felejtsük el…

Japán kocsmológia vol. 1. - Yokochō sikátorok - Omoide Yokocho

A kínai kocsmológia tudományos blogsorozat után belekezdünk a japán kocsmológiába is, mely szintúgy hasonló komolysággal fogja végigjárni a témát itt Tōkyōban. Ma Shinjukuban jártam, akadt a zsebemben egy gopro ezért gondoltam végigjárok az Omoide Yokochón (思い出横丁) "emlékek sikátora'. a sorozat nyitányaként. Mi is az a yokocho?  A yokocho effektíve sikátor, szűk kis utcácska, mely egy totális más Tōkyōba vezethet el bennünket, mint amit a széles sugárutak és felhőkarcolók dicsfényében megszokhattunk. Az Omoide Yokocho - vagy a Shinjuku állomás nyugati kijáratánál található, az évtizedek számos tűzesetét és szerencsétlenségeit számos épület átvészelte, s valódi romkocsma labirintust találhatunk itt, melyekben yakitoritól a motsu-nabén át a soba tésztásig számos falatot szerezhetünk a sör és szaké mellé.   A nevezetes szűkös utcácskákat "pisás sikátorként" (ションベン横丁) is szokták volt emlegetni, mivelhogy az 1999-es tűzvész előtt nemigen voltak mosdók a kis krimókban. A …

Az agymosás kínai művészete

Az imént olvastam Robert B. Cialdini: Influence - The Psychology of Persuasion cimű könyvében egy érdekes fejezetet, melyben a következetesség elvéről van szó, azaz hogy milyen erősen tartunk ki döntéseink illetve elmondottjaink mellett. Pszichológia kutatások alapján ha az ember állást foglal egy bizonyos dologgal kapcsolatban - akkor ezen elv alapján - nagy valószinűséggel akkor is kitart mellette, ha bebizonyosodik a tévedése. Mindezt többek között egy érdekes kinai példával igazolja a szerző. A koreai háborúban (1950-1953) számos amerikai katona találta magát kinai fogolytáborokban. Az már a kezdetektől fogva világos volt, hogy a kommunista kinai vezetés gyökeresen eltérő mód kezeli a foglyokat, mint Észak-Koreai szövetségese, mely utóbbi szigorú megtorlások és büntetések útján vélte hatalma biztositását, valamint a fogva tartottak betörését. A kinaiak egy egészen más, és sokkal hatékonyabb módszert válaszottak.
Tudatosan mellőzve a brutalitást, fizikai fenyitéseket egy szofiszti…

Fejezetek Tōkyō sötét múltjából vol. 8 - A 731-es alakulat nyomában

A Tōkyō sötét múltja sorozatban esett már szó különböző Edo-korividámságokról, évszázadokkal ezelőtti borzalmakkal azonban vélhetően nehezebb együttérezni, mint a közelmúlt kegyetlenségeivel. A sorozat ezen következő epizódjában a XX. századba tekintünk vissza, azon belül is a 731-es alakulat (731 部隊), illetve az azokhoz köthető emlékekhez. Mindenekelőtt ildomos belőlni a kontextust: második világháború, azon belül is második sino-japán háborúban (1937–1945) járunk. Kina észak-keleti területei - nevezetesen Mandzsúria - japán fennhatóság alatt. A tartomány fővárosa, Harbin (哈尔滨), s annak Pinfang kerülete (平房区) adott helyet a 731-es alakulat működésének, melyen keresztül a japán háborús bűnök legsötétebb bugyraiba nyerhetünk némi betekintést. A Japán birodalmi hadsereg hivatalosan Járványmegelőzési és Víztisztító Osztályának (関東軍防疫給水部本部) nevezett alakulatát a Kenpentai (憲兵隊), a voltaképpeni titkosrendőrség irányitása alatt hozták létre, ám az hamarosan az Északkelet-Kinában és Oroszor…

Fejezetek Tōkyō sötét múltjából vol. 2 - Kozukappara vesztőhelye

Minami senju (南千住) számos jelentős történelmi esemény emlékét őrzi, talán több olyat is, amire nem szívesen szoktak volt visszaemlékezni. Ilyen példának okáért a Kozukappara vesztőhelye (小塚原刑場), mely egyike volt az Edo-kori Tōkyō három nagy kivégzőhelyének - Nishikigamori - a mai Shinagawa közelében, valamint Odawa mellett - utóbbi Hachioji külvárosában. A vesztőhelyre a Edo-korszak legsúlyosabb halálnemeinek elszenvedői - fővesztés (斬首刑), keresztre feszítés (磔), máglyán elégetés (火罪) nyertek belépőt, de itt voltak közszemlére téve a gokumon 獄門 - 'börtönkapu' a testtől megválasztott koponyák (mint Masakado fejének esete) is. A hagyományos geomanciai képzetek alapján a rontás/negatív energiák a város északkeleti sarkából érkeztek, s mivel a város ezen kerülte Edo várától (江戸城) pontosan északkeleti irányban helyezkedett el, valamennyi kelletlen de szükséges intézmény - mint a kivégzőhely, vágóhidak, vagy éppen Yoshiwara vöröslámpás negyede is ezen a területen kapott helyet. Ara…