Ugrás a fő tartalomra

Amerika, a rizs országa


Kissé furcsán hangzik. A minap azonban beleütköztem a 米国/べいこく kifejezésbe, mely a alatt a "rizs országát" is érthetnénk. Természetszerűleg valamelyik kelet-ázsiai, de legalábbis ázsiai országra asszociáltam volna, így igen meglepődtem, amikor a szótárban Amerika állt a jelentés mellett. 

Amerika a rizs országa?! 

egy japán fórumozó is fennakadt ezen:

“アメリカはなぜ「米国」-米の国なのでしょう?米を主食としている国ではないのにどうして米の国なのでしょう。" 

Amerika [a rizs országa] -hogy lehet a rizs országa? A rizsre nem meghatározó ételként tekintő ország hogyan lehet a rizs országa?! Hát ez az. 

A válaszért ráadásul Kínába kell visszamenni. 

Ám először is tudniillik, Amerika ugyebár Americo Vespucci után kapta nevét, aki 1501-1502 körül kijelentette: új földrészről van szó Amerika esetében. Martin Waldseemüller német térképész 1507-es világtérképén nevezik először Amerikának az új kontinenst.  

Néhány évtizeddel később, az olasz jezsuita, Matteo Ricci (利玛窦) atya 1582-ben Dél-Kínába, Makaó szigetére érkezett. Neki sem volt nehéz észrevennie, hogy a latin betűs fonetikus (pīnyīn/pingvin) átírás helyett   szögletes karakterekkel (方块字), ergo kínai írásjegyekkel kommunikálnak az emberek. A jezsuita tudós ezért szorgalmatos kínai tanulásba kezdett. 1583-ban beengedték Kanton tartomány Zhàoqìng (肇庆) városába, majd itt megszerkesztette az első európai stílusú térképet kínaiul, a kínaiak számára - "Hegyek, tengerek s földek teljes térképe" (山海舆地全图) címmel. Ricci atya a biztonság kedvéért Kínát a világ közepén helyezte el, jobb megítélése végett. Talán ezért is nyomtatták ki végül 1602-ben Běi​jīngben. (Az 1584-es eredeti térképnek autográf változata nem maradt fenn, másolatok alapján készült a nyomtatás, mely a "Világ összes országának átfogó térképe" [坤輿萬國全图] névvel lett ellátva.) Ricci minden kontinensnek kínai nevet adott: 

Yàxìyà (亚细亚) - Ázsia 
Ōuluóbā (欧逻巴) - Európa 
Lìwèiyà (利未亚) - Afrika 
Nán/ Běiyàmòlìjiā (南/北亚墨利加) - Dél/Észak-Amerika 

A késő Míng-kori Kínában tehát a Yàmòlìjiā (亚墨利加) lett elfogadott elnevezés Amerikára nézve. Miután 1776-ban megalakult az USA, Yàmòlìjiā hézhòngguó (亚墨利加合众国), "Yàmòlìjiā egyesült államai" lett belőle Kínában. Egy kínai magyarázat szerint azonban ez nem állt túlzottan szájra, így a köznép szava járásában Xīngtiáoqí-nek (星条旗), kvázi "csillagsávos lobogónak" kezdték titulálni az újonnan alakult országot. Így terjedt el a Huāqíguó (花旗国), mely kifejezés mára kiveszett, bár a Citibank kínai neve még ennek nyomát őrzi (Huāqí Yínháng (花旗银行)* 

Majd a második ópium-háborút követően, 1858-ban a kínaiak megkötötték a tiānjīni szerződést többek között a United States of America-val, és itt már nem a Yàmòlìjiā, de a Dàyàměijià Hézhòngguó (大亚美理驾合众国) elnevezést aggasztották Amerikára illetően. (A měi (美), írásjegyének jelentésével "szép, gyönyörű" minden amerikai elégedett volt). Az 1901-es bokszerjegyzőkönyvben már Dàměiguó-ra (大美国) rövidítették ("a szépek nagy országa"), a császárság bukását követően pedig csak Měiguó-ra (美国, a 'szépek országára').  

Japánban a katakana mellett (アメリカ - Amerika) a Qīng-korban a pozitív, vagy hízelgő jelentést nem hordozó 亚墨理驾* írásjegyek használata mellett tartott ki. De hogyan lett ebből 米国? 

Az egyik magyarázat szerint - maradva Kínánál - az első ópiumháború traumája után, Wèi Yuán (魏源) császárhű hivatalnok egyik művében található a következő sor: 

弥夷佛夷鄂夷 (Míyí Fóyí Èyí)

佛夷 = 佛兰西 (Fó/fúlánxī) = Franciaország 

鄂夷 = 鄂罗斯(Èluósī) = Oroszország

弥夷 - a mí alatt Mílìjiān (弥利坚), Amerika értendő, csak Wèi Yuán nem volt hajlandó a 美 'szép, gyönyörű' írásjegyét használó 大亚美理驾-t elnevezéssel illetni az Egyesült Államokat nehezteléséből fakadóan; ezért is használta a 弥利坚-t helyettesítésül. A nánjīngi szerződést követően írt 1842-es munkájában - Tengerek és országok térképes feljegyzései (海国图志) is tovább hangsúlyozta, hogy Amerika esetében térjenek át a 弥利坚 használatára. Műve azonban mind a császári kormányzat, mind a tudósvilág szemszögéből fagyos fogadtatásban részesült. Nem úgy Japánban - kik szintén nem szimpatizáltak az Egyesült Államokkal -, ahol a reformista frakciónak megtetszett az elképzelés. Elképzelhető, hogy pont ennek hatására lett elterjedt a 弥利坚合众国 fordítás Japánban (a 亚墨利加合众国 helyett). S mivelhogy a 弥 írásjegy korabeli, nem egyszerűsített változata igen összetett - 彌 - ezért változtatták a karaktert 米-re,  a rizs írásjegyére, s lett Amerikából 米利坚. A 米 kínaiul mǐ-nek olvasandó, arra nem találtam információt, hogy ezt hogyan olvasták akkoriban Japánban (ma több olvasata is van: べい/まい/よね, etc.), amennyiben a fenti gondolatvezetés helyes, bizonyára a mí-hez hasonló kiejtéssel rendelkezhetett. Elvileg Oka Senjin (岡 千仭) japán értelmiségi kezdte először a 米国-t használni Wèi Yuán nyomán. 

Egy másik magyarázatul Jiǎng Jièshí egy 1934-es kiáltványában elhangzó szövegrészlet szolgál:

日本为要并吞我们中国,而须先征服俄罗斯,吃下美国,击破英国,才可这到他的目的,这是他们早已决定的国策。他叫我们中国叫‘支那’,这‘支那’两字,照日本话是什么意义呢?就是半死人!可知他眼中就没有我们中国,所以不称我们中国为中华民国,而始终叫我们为‘支那’。其次,他叫俄国叫什么呢?他叫‘露西亚’,露是雨露的露,这个‘露’字,是表示什么意义呢?他就是自比日本为太阳,将俄国看作是露水,太阳一照到露水,那露水马上就要乾!由此可见日本的国策,早已决定,他非消灭俄国不可。再看他叫美国叫甚么呢?我们是叫‘美利坚’,而他日本则叫‘米利坚’,亦叫做米国。米原来是人们一种必需的食粮,他拿这个字来叫美国,意思就是决心要把美国吃下去!

"Japán kebelezni készül minket, Kínát, ám előbb muszáj meghódítaniuk Oroszországot, felfalni Amerikát, romba dönteni Angliát, s csak így érhetik el céljukat, [minthogy] ez korábban lefektetett nemzeti politikájuk. A mi Kínánkat Zhīnà-nak (支那) hívják, ennek a Zhīnà-nak két írásjegye mégis mit jelent a japán nyelvben? Félig halottakat! Tudniillik az ő szemükben a mi országunk nem létezik, ergo nem Kínai Köztársaságként (中华民国) neveznek minket, hanem már a kezdetektől Zhīnà-nak. Másodsorban, hogyan nevezik Oroszországot? Úgy, hogy: Lùxīyà  (露西亚). A lù [(露) azaz harmat] az eső és harmat (雨露) szókapcsolatból a harmat, ez az írásjegy mily jelentést hordoz? Éppenséggel magukat, Japánt a Naphoz hasonlítják, Oroszországra pediglen, mint a harmatra tekintenek, s amint a Nap sugara eléri a harmatot, az máris felszárad. Ebből is kitűnik Japán nemzetpolitikája, a korábbi elhatározás, hogy Oroszországot el kell pusztítaniuk. Továbbá, miként aposztrofálnak Amerikára? Mi Mílìjiān-ként (美利坚) hívjuk őket, szemben a japánok Mǐlìjiān-ként (米利坚) vagy Mǐguó-ként (米国) is nevezik őket. A rizs (米) eredendően az emberek egyik alapvető tápláléka, s ennek írásjegyét használni Amerika névleg illetésére azzal a jelentéssel bír, hogy elhatározták magukat Amerika felfalására!"

Az, hogy a Generalisszimusz szava mennyiben tekinthető igaznak, erősen kérdéses, ezenfelül a háborút követően a japán-amerikai békeszerződésekben Amerika アメリカ合众国-ként szerepelt, katakanás átírásban, s ebből fakadóan sem a 美 (szép), sem a 米 (rizs) írásjegye nem tűnt fel.

Jiǎng Jièshínek mégis lehetett valami rejtett látnoki tehetsége arra vonatkozólag, hogy Japán Amerikát fogja enni, ámde ez alatt nem Pearl Harbor értendő, mintha a japánok kiharaptak volna valamit Amerikából, sokkal inkább a háborút követő időszak, mikor a japánok Amerikából (is) importáltak többek között búzalisztet, amit メリケン粉-nek (Merikan ko - amerikai búzának) neveztek. De miért nem アメリカン粉 (Amerikan ko-nak)? A kínai bloggerek szerint a Merikan éppen 米利坚-re utal, vagyis a メリケン粉 a rizs országából (米国) származó liszt. Bár ebből a szemszögből logikusabb lett volna Amerikát 米国 helyett 面国 (a liszt országnak) nevezni...

Igazából valamennyi magyarázat kissé gyanús, különböző kínai fórumokról, blogokról halásztam össze, ergo maradéktalanul helytállónak semmiképp sem mondanám; mindenesetre érdekes felvetések, maradjunk ennyiben.

*később 亚美利加/美利坚合众国 írásjegyekkel is előfordult 
*(noha a vietnamiban megőrződött - 合众国花旗 - Hp Chúng Quc Hoa)


Megjegyzések

  1. Hm, érdekes bejegyzés.
    Legott meg is néztem a 日本国語大辞典-ben, hogy milyen példákat hoz fel.

    Amerika (kontinens):

    解体新書〔1774〕亜墨利加(アメリカ)

    和蘭天説〔1795〕亜墨利加(アメリカ)

    西国立志編〔1870~71〕亜墨利加(アメリカ)

    文明論之概略〔1875〕亜米利加(アメリカ)

    Usa:

    古道大意〔1813〕アメリカ

    新聞雑誌‐一五号・明治四年〔1871〕合衆国(アメリカ)

    造化妙々奇談〔1879〕花旗(アメリカ)

    わかれ〔1898〕亜米利加


    Az 亜墨利加 a 19. századig volt használatban, de a század közepétől megjelent az 亜米利加, 亜美利加, 阿米利加, 米利堅 is. Az Usára a 花旗国 nevet is használták.

    VálaszTörlés
  2. Köszi a kiegészítést! És arról lehet valamit tudni, hogy a japánok szerint honnan jött a 米国?

    VálaszTörlés
  3. Újra nézegettem a 日国-t.

    A 米国 szó elég régi, már a portugál-japán szótárban is felbukkan, jelentése: gazdag rizstermésű tartomány.

    日葡辞書〔1603~04〕「Beicocu (ベイコク)。コメグニ」


    Azt hogy mióta és miért használják a 米-t, még nem tudom, de rövidítéseként a méterre is használatos.

    米突(メートル) → 米(メートル)

    A メリケン粉 eredetileg アメリカン粉 volt :)

    VálaszTörlés
  4. Amerika esetében való használata során elképzelhető lenne, hogy ateji-ről van szó? A kiejtéssel legalábbis könnyebben lehetne párhuzamot vonni, mint a jelentéssel. 笑

    VálaszTörlés
  5. Egyébként Oroszországra a következő kandzsikat is használták:

    *外国事情書〔1839〕魯西亜(ロシヤ)

    *音訓新聞字引〔1876〕「魯斯亜 ロシア オロシャ」

    *造化妙々奇談〔1879~80〕魯国(ロシヤ)

    *将来之日本〔1886〕露西亜

    VálaszTörlés
  6. Egyébiránt a 魯 (lǔ) sok mindent jelenthet, durvát, nyerset (粗鲁), ostobát (鲁钝), forrófejűt (鲁莽), de finom halat is. :)

    VálaszTörlés
  7. Ez az írás! Csak gratulálni tudok!

    VálaszTörlés
  8. Köszönöm, örülök, ha tetszett!

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű tofuszeletek

A kínai írásjegyek

A kínai írás genezise igen mélyre nyúlik vissza, a világ egyik legrégebbi folyamatosan létező, és máig használt írása, a kialakulására vonatkozólag kevés forrás létezik, legenda viszont annál több. A Hadakozó Fejedelemségek korabeli művek - Xún​zǐ (荀子), Lǚ​shì​ Chūn​qiū (吕氏春秋) - szerint a kínai írásjegyek feltalálása Cāng​ Jié (仓颉) nevéhez fűzhető, ki a misztikus Sárga császár - Huáng​dì (黄帝) minisztere, és történésze is volt egyben, oly rendkívüli bölcsességgel, hogy még a félistenekkel és istenségekkel is megértette magát. Cāng​ Jié a Míng-kori (1367-1644) Táo Táoyí (陶宗仪) történeti művében - Shūshǐ huì​yào (书史会要) is megjelenik, miszerint Cāng​ Jié Huáng Jié (皇颉) adott névvel, s Hòugāng (候冈) családnévvel is ismert volt. Az ismert ábrázolások alapján négy szemmel rendelkezett, a felső kettő a nap és a hold váltakozását figyelte, míg az alsó kettővel a teknőspáncél, valamint a madártollak mintázatát is képes volt megkülönböztetni, az általa kifundált írást a leszármazottak régi írás…

百度一下,你就知道!

A számítógépes nyelvészet blog kezdeményezése kapcsán született az alábbi poszt:

Bǎi​dù yī​xià, nǐ jiù zhī​dào! (百度一下,你就知道!) –vagyis „Baidu-zz egy kicsit, és máris megtudod!- szól a Baidu - Bǎidù (百度) - 2000 januárja óta jegyzett pekingi központú, vezető kínai keresőportál szlogenje. Az Alexa Internet, Inc., az internetes oldalak forgalmának megbecsülése és rangsorolása alapján 2011 júniusában összesítésben a Baidu 6. helyen végzett, ami nem meglepő – pusztán a kínai internetfelhasználók rohamosan növekvő számából adódóan sem, mely mára kalkulációk szerint a négyszázötvenmilliót is meghaladta. A Baidu Kína vezető internetes keresőmotorja, a Google kivonulását követően folyamatosan növekvő piaci részesedéssel rendelkezik, 2011. márciusi adatok szerint már 75,5%-os dominanciával.
Számos szolgáltatással bír, ezek közül a legfontosabb a kínai nyelvű keresőmotor, mely által weblapokra, képekre, videókra kereshetünk rá. Néhány adatot tekintve a Baidu 740 millió weboldal, 80 millió kép, és köz…

Japán folklór vol. 9 - Ribancpók

A jorōgumo gyűjtőnév alatt noha számos, a Nephila rendben tartozó pókot ért a köznyelv, a japán entomológusok specifikusan a Nephila Clavata nevű pókra vonatkoztatva használják (ez esetben katakanával irják ジョロウグモ).  Maga a kifejezés kapcsán tudni érdemes, hogy jorōgumo esetében az ún. jukujikun (熟字訓) olvasatról* van szó, mely során bizonyos összetételekben máshogy olvassák ki a kanjikat, mint ahogyan azt on'yomi avagy kun'yomi olvasatuk illetve hangalak sarkallná. Az eredetileg 絡新婦 kanjikkal leirt kifejezés - aminek szó szerinti forditása "körbefonó ifjú hitves" - jukujikun olvasatban 女郎蜘蛛, azaz ribancpók értelmet hordoz.  Minekutána a jorō (女郎) alatt Edo-kori prostituáltat, úgymint Yoshiwara leányait értjük. Ergo nem véletlenül ezúttal is az Edo-korba (1603-1867) kell visszarepülnünk azért, hogy megérthessük ezen furcsa elnevezés mibenlétét.  A jorōgumo alatt ugyanis nem pusztán holmi filológia furfangról van szó, hanem egy japán folklórban létező, alakváltó yōkai…

Holdújévi szokások - 春节习俗

A holdújév, vagy tavaszünnep - Chūnjié (春节) - az egyik legősibb, és a legfontosabb ünnep Kínában, mely a tradicionális holdnaptár alapján január vége és február eleje közötti dátumokra esik, idén január 23-ra. Az ünnephez számos hiedelem kapcsolódik - míxìn (迷信). Például az újév első holdhónapjában - zhēngyuè (正月) - nem szerencsés hajat vágatni, vagy cipőt venni. A cipő esetében ugyanis - xié (鞋) - kiejtése megegyezik a gonosszal - xié (邪). Holdújév előtt érdemes rendezni az adósságokat, hogy ne kerüljön át az újévbe, s ildomos továbbá piros ruhákat (jószerencse) magunkra ölteni. 
Újév előtt szokás kitakarítani, kisöpörni a házat - dǎ sǎo fáng zi (打扫房子/掸尘扫房子, délen a söprést dǎnchénnek (掸尘) mondják) - az előző év összes balszerencséjével (破旧立新), viszont arra ügyelni kell, nehogy a jószerencsét is véletlenül kiebrudaljuk, ergo a sarakban megrekedt pormacskákat nem szükséges egytől-egyig lemészárolni. A kínaiak a nagytakarítás során a sörprésen túl persze leszedik és kimossák a függöny…

Japán kocsmológia vol. 5 - Nikka lepárló

A japán kocsomológia tudományos bejegyzéssorozat  újabb epizódjában a whisky világában való legutóbbi búvárgyakorlatom, nevezetesen a Hokkaidō szigetén,  Yoichiben (余市) található Nikka lepárlóba vezetett tanulmányutam elbeszélésére kerül sor. 
Japánban a whisky már a XIX. századtól kezdve, főképp az 1870-es évektől vált elérhetővé, bár vélhetőleg már az 1850-es években megjelent a szigetországban. A whisky Japánban való gyártására azonban egészén a XX. századig kellett várni, s azon agilis japán férfiakra, akik fejükbe vették, hogy márpedig a Felkelő Nap földjén is meghonositják ezen italt.  
A japán whisky megszületését többnyire Skóciának köszönheti, miképp az első lepárló szakember, Masataka Taketsuru (竹鶴 政孝) maga is Skóciában tanult, hogy aztán Japánba visszatértve kamatoztathassa tudását. 
JR Yoichi állomás

Japán ezen északi szigetének, Haokkaido tájai igencsak hasonlóak elsősorban a skót Highland vidékére, ugyanis tőzegmocsarak, hegyek és gránitszikák között fakadó források itt is…

Japán kocsmológia vol. 9 - Asahi sörgyár

A japán kocsmológia tudományos bejegyzések ezen epizódja Ōsakából jelentkezik, hiszen a város szorosan kötődik az Asahi sör történetéhez. A Sapporo sör kapcsán már volt szó nagyvonalakban az Ōsakai Sörművekről (大阪麦酒), s ezúttal visszamegyünk annak kiindulópontjához is. Asahi sörténet következik. A sör Japánban valamikor az 1800-as évek második felében jelent meg először, mikor is az a bizonyos Matthew Perry amerikai tengerésztiszt Japán kereskedelmi és diplomáciai megnyitásának kikényszeritése során mellékesen egy pár láda sört is adott a Tokugawa shógunoknak - mintegy jelezvén hogy nem lesz az olyan rossz Gaikokuval üzletelni -, ami mint utóbb kiderült a japánok számára is nagyon tetszetős italnak bizonyult.  Ez volt tehát az az időszak, mikor is Japán rohamos modernizációjával párhuzamosan a sör (és a whisky is) is kezdett elterjedni a szigetországban, a kezdetekkor viszont még csak főként import sörökre hagyatkozhattak Japánban, hiszen nem állt rendelkezésre a nagyipari előállításh…

上网了没有?

Szakszemináriumi matéria, a kínai internetes nyelvhasználatból.

When the society changes, language as a sign that the society will also undergo transformation. The digital age in China is the beginning of computer-mediated communication, and recent dramatic social, economic, and political changes that have taken place in China should lead to a change in the Chinese language as well.
The computer-mediated communication (CMC) has become increasingly widespread throughout the world, thanks to the rapid development of the computer technology. In mainland China, since the Internet service started in 1994, it has been developing very quickly. As early as October 1997 there were around six hundred and twenty thousand Chinese netizens. And approximately thirty hundred thousand computers were connected with the Internet.
In January 2007 there were approximately 137 million netizens in mainland China. Around 59 million computers were connected with the Internet. And China had about 843 thousan…

Japán folklór vol. 3 - Namazu - a földrengető harcsa

A japán mitológiai képzetek előszerettel kapcsolják össze a fölrengéseket az óriási harcsa, Namazu (鯰) alakjával. A japán folklór ezen - yōkai (妖怪) ergo természetfölötti szörnye - óriásharcsájának velejárója a szerencsétlenségek és katasztrófák sora, miképpen mozgásával az egész világot képes romokba dönteni. A randalírozó óriásharcsát egyedül Takemikazuchi (建御雷) avagy a tiszteletére épített szentély nevéből adódóan Kashima-no-ten-no-Ōkami (香島の天の大神), a villám és kard istene képes csak megfékezni, aki a bevett sztori szerint egy Toldi Miklós-szerű figuraként egy jókora kővel (要石) mozgásképtelenné teszi az emberiesség elleni bűnök elkövetésének alapos gyanújával vádolt Namazut. Mindazáltal az istenek is elfáradhatnak, s ha Takemikazuchi ha egy kicsit elbóbiskolna, az óriásharcsa máris ugrik, a világ pedig ismét földrengéstől szenved.  Valamikor a Tokugawa-sógunátus (1603-1868) korától kezdődően lett a folyami entitás óriásharcsa a természeti katasztrófákkal, főként árvizekkel és heves …

Aokigahara

Mivel a Fuji környékére mentünk egy hétvégére, nem mulaszthattuk el az alkalmat, hogy tegyünk egy túrát Aokigaharában (青木ヶ原). Igen, a hírhedt Aokigaharában. A Jukai-nak (樹海), azaz fatengernek is nevezett, mintegy 35  négyzetkilométer kiterjedésű erdő az ország legmagasabb hegyének lábán fekszik, mely hegy kétségkívül a japán lélek és kultúra egyik legkarakterisztikusabb helyének számít.  Az erdő a japán popkultúrától kezdve a pszichológiai esettanulmányokon át rengeteg formában foglalkoztatja az embereket. Mindig is nagyon érdekelt a horror és a történelem összekapcsolódása, Aokigaharának viszont a jelennel való szoros kapcsolata miatt mégis valahogy különösen tragikusa miliője van, hiszen lehet hogy akár e percben valaki ott, a rengeteg közepén készül életének kioltására. Sokat olvastam korábban az erdőről, van pár érdekes nézet, illetve fejtegetés, hogy vajon miért is társultak a halállal kapcsolatos mitológia képzetek e vadonhoz, mi több, miért is lett Japán legkedveltebb desztinác…

土用の丑の日

Július 20-ra esett a nyárközépi ökör napja (土用の丑の日) a kínai tradícionális holdnaptár szerint, 18 nappal az ősz kezdete előtt (mely a ugyanezen kínai képzetek szerint Augusztus 7 körül kezdődik).
Ez az ún. doyou no ushi-nap van tavasszal, ősszel és télen is, de általánosságban ha az ushi no hi-ről beszélnek az emberek, akkor a mostanit, azaz a nyárközépi ökör napját értik alatta.
Ilyenkor Japánban unagit, azaz angolnát esznek hagyományosan, azt mondják hogy már az Edo-kor óta. A legismertebb sztori szerint, egy korabeli angolna-árus tanácsot kért egy híres gondolkodótól, hogy mégis hogyan adhatna el több angolnát e forró nyári napok közepette, amikor az eladás a béka segge alatt volt, mivelhogy az nem számított éppen szezonális ételnek. 
A tudós gondolkodónak eszébe jutott egy régi japán népi hiedelem, miszerint azon ételek, melyek elnevezésében szerepel az “u” fonéma (udon tészta, umeboshi befőtt szilva, uri tök, etc) azok jó hatással vannak az egészségre, mi több nyáron is minden hő…