Amerika, a rizs országa


Kissé furcsán hangzik. A minap azonban beleütköztem a 米国/べいこく kifejezésbe, mely a alatt a "rizs országát" is érthetnénk. Természetszerűleg valamelyik kelet-ázsiai, de legalábbis ázsiai országra asszociáltam volna, így igen meglepődtem, amikor a szótárban Amerika állt a jelentés mellett. 

Amerika a rizs országa?! 

egy japán fórumozó is fennakadt ezen:

“アメリカはなぜ「米国」-米の国なのでしょう?米を主食としている国ではないのにどうして米の国なのでしょう。" 

Amerika [a rizs országa] -hogy lehet a rizs országa? A rizsre nem meghatározó ételként tekintő ország hogyan lehet a rizs országa?! Hát ez az. 

A válaszért ráadásul Kínába kell visszamenni. 

Ám először is tudniillik, Amerika ugyebár Americo Vespucci után kapta nevét, aki 1501-1502 körül kijelentette: új földrészről van szó Amerika esetében. Martin Waldseemüller német térképész 1507-es világtérképén nevezik először Amerikának az új kontinenst.  

Néhány évtizeddel később, az olasz jezsuita, Matteo Ricci (利玛窦) atya 1582-ben Dél-Kínába, Makaó szigetére érkezett. Neki sem volt nehéz észrevennie, hogy a latin betűs fonetikus (pīnyīn/pingvin) átírás helyett   szögletes karakterekkel (方块字), ergo kínai írásjegyekkel kommunikálnak az emberek. A jezsuita tudós ezért szorgalmatos kínai tanulásba kezdett. 1583-ban beengedték Kanton tartomány Zhàoqìng (肇庆) városába, majd itt megszerkesztette az első európai stílusú térképet kínaiul, a kínaiak számára - "Hegyek, tengerek s földek teljes térképe" (山海舆地全图) címmel. Ricci atya a biztonság kedvéért Kínát a világ közepén helyezte el, jobb megítélése végett. Talán ezért is nyomtatták ki végül 1602-ben Běi​jīngben. (Az 1584-es eredeti térképnek autográf változata nem maradt fenn, másolatok alapján készült a nyomtatás, mely a "Világ összes országának átfogó térképe" [坤輿萬國全图] névvel lett ellátva.) Ricci minden kontinensnek kínai nevet adott: 

Yàxìyà (亚细亚) - Ázsia 
Ōuluóbā (欧逻巴) - Európa 
Lìwèiyà (利未亚) - Afrika 
Nán/ Běiyàmòlìjiā (南/北亚墨利加) - Dél/Észak-Amerika 

A késő Míng-kori Kínában tehát a Yàmòlìjiā (亚墨利加) lett elfogadott elnevezés Amerikára nézve. Miután 1776-ban megalakult az USA, Yàmòlìjiā hézhòngguó (亚墨利加合众国), "Yàmòlìjiā egyesült államai" lett belőle Kínában. Egy kínai magyarázat szerint azonban ez nem állt túlzottan szájra, így a köznép szava járásában Xīngtiáoqí-nek (星条旗), kvázi "csillagsávos lobogónak" kezdték titulálni az újonnan alakult országot. Így terjedt el a Huāqíguó (花旗国), mely kifejezés mára kiveszett, bár a Citibank kínai neve még ennek nyomát őrzi (Huāqí Yínháng (花旗银行)* 

Majd a második ópium-háborút követően, 1858-ban a kínaiak megkötötték a tiānjīni szerződést többek között a United States of America-val, és itt már nem a Yàmòlìjiā, de a Dàyàměijià Hézhòngguó (大亚美理驾合众国) elnevezést aggasztották Amerikára illetően. (A měi (美), írásjegyének jelentésével "szép, gyönyörű" minden amerikai elégedett volt). Az 1901-es bokszerjegyzőkönyvben már Dàměiguó-ra (大美国) rövidítették ("a szépek nagy országa"), a császárság bukását követően pedig csak Měiguó-ra (美国, a 'szépek országára').  

Japánban a katakana mellett (アメリカ - Amerika) a Qīng-korban a pozitív, vagy hízelgő jelentést nem hordozó 亚墨理驾* írásjegyek használata mellett tartott ki. De hogyan lett ebből 米国? 

Az egyik magyarázat szerint - maradva Kínánál - az első ópiumháború traumája után, Wèi Yuán (魏源) császárhű hivatalnok egyik művében található a következő sor: 

弥夷佛夷鄂夷 (Míyí Fóyí Èyí)

佛夷 = 佛兰西 (Fó/fúlánxī) = Franciaország 

鄂夷 = 鄂罗斯(Èluósī) = Oroszország

弥夷 - a mí alatt Mílìjiān (弥利坚), Amerika értendő, csak Wèi Yuán nem volt hajlandó a 美 'szép, gyönyörű' írásjegyét használó 大亚美理驾-t elnevezéssel illetni az Egyesült Államokat nehezteléséből fakadóan; ezért is használta a 弥利坚-t helyettesítésül. A nánjīngi szerződést követően írt 1842-es munkájában - Tengerek és országok térképes feljegyzései (海国图志) is tovább hangsúlyozta, hogy Amerika esetében térjenek át a 弥利坚 használatára. Műve azonban mind a császári kormányzat, mind a tudósvilág szemszögéből fagyos fogadtatásban részesült. Nem úgy Japánban - kik szintén nem szimpatizáltak az Egyesült Államokkal -, ahol a reformista frakciónak megtetszett az elképzelés. Elképzelhető, hogy pont ennek hatására lett elterjedt a 弥利坚合众国 fordítás Japánban (a 亚墨利加合众国 helyett). S mivelhogy a 弥 írásjegy korabeli, nem egyszerűsített változata igen összetett - 彌 - ezért változtatták a karaktert 米-re,  a rizs írásjegyére, s lett Amerikából 米利坚. A 米 kínaiul mǐ-nek olvasandó, arra nem találtam információt, hogy ezt hogyan olvasták akkoriban Japánban (ma több olvasata is van: べい/まい/よね, etc.), amennyiben a fenti gondolatvezetés helyes, bizonyára a mí-hez hasonló kiejtéssel rendelkezhetett. Elvileg Oka Senjin (岡 千仭) japán értelmiségi kezdte először a 米国-t használni Wèi Yuán nyomán. 

Egy másik magyarázatul Jiǎng Jièshí egy 1934-es kiáltványában elhangzó szövegrészlet szolgál:

日本为要并吞我们中国,而须先征服俄罗斯,吃下美国,击破英国,才可这到他的目的,这是他们早已决定的国策。他叫我们中国叫‘支那’,这‘支那’两字,照日本话是什么意义呢?就是半死人!可知他眼中就没有我们中国,所以不称我们中国为中华民国,而始终叫我们为‘支那’。其次,他叫俄国叫什么呢?他叫‘露西亚’,露是雨露的露,这个‘露’字,是表示什么意义呢?他就是自比日本为太阳,将俄国看作是露水,太阳一照到露水,那露水马上就要乾!由此可见日本的国策,早已决定,他非消灭俄国不可。再看他叫美国叫甚么呢?我们是叫‘美利坚’,而他日本则叫‘米利坚’,亦叫做米国。米原来是人们一种必需的食粮,他拿这个字来叫美国,意思就是决心要把美国吃下去!

"Japán kebelezni készül minket, Kínát, ám előbb muszáj meghódítaniuk Oroszországot, felfalni Amerikát, romba dönteni Angliát, s csak így érhetik el céljukat, [minthogy] ez korábban lefektetett nemzeti politikájuk. A mi Kínánkat Zhīnà-nak (支那) hívják, ennek a Zhīnà-nak két írásjegye mégis mit jelent a japán nyelvben? Félig halottakat! Tudniillik az ő szemükben a mi országunk nem létezik, ergo nem Kínai Köztársaságként (中华民国) neveznek minket, hanem már a kezdetektől Zhīnà-nak. Másodsorban, hogyan nevezik Oroszországot? Úgy, hogy: Lùxīyà  (露西亚). A lù [(露) azaz harmat] az eső és harmat (雨露) szókapcsolatból a harmat, ez az írásjegy mily jelentést hordoz? Éppenséggel magukat, Japánt a Naphoz hasonlítják, Oroszországra pediglen, mint a harmatra tekintenek, s amint a Nap sugara eléri a harmatot, az máris felszárad. Ebből is kitűnik Japán nemzetpolitikája, a korábbi elhatározás, hogy Oroszországot el kell pusztítaniuk. Továbbá, miként aposztrofálnak Amerikára? Mi Mílìjiān-ként (美利坚) hívjuk őket, szemben a japánok Mǐlìjiān-ként (米利坚) vagy Mǐguó-ként (米国) is nevezik őket. A rizs (米) eredendően az emberek egyik alapvető tápláléka, s ennek írásjegyét használni Amerika névleg illetésére azzal a jelentéssel bír, hogy elhatározták magukat Amerika felfalására!"

Az, hogy a Generalisszimusz szava mennyiben tekinthető igaznak, erősen kérdéses, ezenfelül a háborút követően a japán-amerikai békeszerződésekben Amerika アメリカ合众国-ként szerepelt, katakanás átírásban, s ebből fakadóan sem a 美 (szép), sem a 米 (rizs) írásjegye nem tűnt fel.

Jiǎng Jièshínek mégis lehetett valami rejtett látnoki tehetsége arra vonatkozólag, hogy Japán Amerikát fogja enni, ámde ez alatt nem Pearl Harbor értendő, mintha a japánok kiharaptak volna valamit Amerikából, sokkal inkább a háborút követő időszak, mikor a japánok Amerikából (is) importáltak többek között búzalisztet, amit メリケン粉-nek (Merikan ko - amerikai búzának) neveztek. De miért nem アメリカン粉 (Amerikan ko-nak)? A kínai bloggerek szerint a Merikan éppen 米利坚-re utal, vagyis a メリケン粉 a rizs országából (米国) származó liszt. Bár ebből a szemszögből logikusabb lett volna Amerikát 米国 helyett 面国 (a liszt országnak) nevezni...

Igazából valamennyi magyarázat kissé gyanús, különböző kínai fórumokról, blogokról halásztam össze, ergo maradéktalanul helytállónak semmiképp sem mondanám; mindenesetre érdekes felvetések, maradjunk ennyiben.

*később 亚美利加/美利坚合众国 írásjegyekkel is előfordult 
*(noha a vietnamiban megőrződött - 合众国花旗 - Hp Chúng Quc Hoa)


Megjegyzések

  1. Hm, érdekes bejegyzés.
    Legott meg is néztem a 日本国語大辞典-ben, hogy milyen példákat hoz fel.

    Amerika (kontinens):

    解体新書〔1774〕亜墨利加(アメリカ)

    和蘭天説〔1795〕亜墨利加(アメリカ)

    西国立志編〔1870~71〕亜墨利加(アメリカ)

    文明論之概略〔1875〕亜米利加(アメリカ)

    Usa:

    古道大意〔1813〕アメリカ

    新聞雑誌‐一五号・明治四年〔1871〕合衆国(アメリカ)

    造化妙々奇談〔1879〕花旗(アメリカ)

    わかれ〔1898〕亜米利加


    Az 亜墨利加 a 19. századig volt használatban, de a század közepétől megjelent az 亜米利加, 亜美利加, 阿米利加, 米利堅 is. Az Usára a 花旗国 nevet is használták.

    VálaszTörlés
  2. Köszi a kiegészítést! És arról lehet valamit tudni, hogy a japánok szerint honnan jött a 米国?

    VálaszTörlés
  3. Újra nézegettem a 日国-t.

    A 米国 szó elég régi, már a portugál-japán szótárban is felbukkan, jelentése: gazdag rizstermésű tartomány.

    日葡辞書〔1603~04〕「Beicocu (ベイコク)。コメグニ」


    Azt hogy mióta és miért használják a 米-t, még nem tudom, de rövidítéseként a méterre is használatos.

    米突(メートル) → 米(メートル)

    A メリケン粉 eredetileg アメリカン粉 volt :)

    VálaszTörlés
  4. Amerika esetében való használata során elképzelhető lenne, hogy ateji-ről van szó? A kiejtéssel legalábbis könnyebben lehetne párhuzamot vonni, mint a jelentéssel. 笑

    VálaszTörlés
  5. Egyébként Oroszországra a következő kandzsikat is használták:

    *外国事情書〔1839〕魯西亜(ロシヤ)

    *音訓新聞字引〔1876〕「魯斯亜 ロシア オロシャ」

    *造化妙々奇談〔1879~80〕魯国(ロシヤ)

    *将来之日本〔1886〕露西亜

    VálaszTörlés
  6. Egyébiránt a 魯 (lǔ) sok mindent jelenthet, durvát, nyerset (粗鲁), ostobát (鲁钝), forrófejűt (鲁莽), de finom halat is. :)

    VálaszTörlés
  7. Ez az írás! Csak gratulálni tudok!

    VálaszTörlés
  8. Köszönöm, örülök, ha tetszett!

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A kínai írásjegyek

百度一下,你就知道!

Holdújévi szokások - 春节习俗