Doufukuai

A katolikus szerzetesrendek közül a jezsuiták a kezdettől fogva igen tevékeny, aktív munkát végeznek a hit szolgálatában, Matteo Ricci atya (1552 – 1610, 马泰奥·里奇) viszont sok szempontból is kiemelkedő alakja volt a rendben belül. Mikor az olasz misszionárius Kínába hajózott, az ország kvázi teljesen ismeretlen volt a Nyugat számára. A misszionáriusok jóllehet mindig is kellőképpen töltve voltak vállalkozó/ és kalandszellemmel, Ricci azonban, egyfajta India Jones archetípusaként kellően intelligens és tökös volt ahhoz, hogy e távoli kultúra kincseit felfedezhesse, és ezzel az eljövendő korok számára is példát állítson.  1582-ben útra kelt az akkor 30 éves Ricci Kínába, azelőtt a jezsuiták nem sok sikerrel jártak Középső Birodalommal. Noha mintegy harminc évvel korábban Xavéri Szent Ferenc (方济·沙勿略) számos útját (majd japán misszióját) követően elhatározta, hogy Kínába megy, ám csak a Kanton közelében lévő Shangchuan sziklaszigetig (上川岛) sikerült eljutnia, ahol legyengült szer

Kissé furcsán hangzik. A minap azonban beleütköztem a 米国/べいこく kifejezésbe, mely a alatt a " rizs országát " is érthetnénk. Természetszerűleg valamelyik kelet-ázsiai, de legalábbis ázsiai országra asszociáltam volna, így igen meglepődtem, amikor a szótárban Amerika állt a jelentés mellett.  Amerika a rizs országa?!  egy japán fórumozó is fennakadt ezen: “アメリカはなぜ「米国」－米の国なのでしょう？米を主食としている国ではないのにどうして米の国なのでしょう。"  Amerika [a rizs országa] -hogy lehet a rizs országa? A rizsre nem meghatározó ételként tekintő ország hogyan lehet a rizs országa?! Hát ez az.  A válaszért ráadásul Kínába kell visszamenni.  Ám először is tudniillik, Amerika ugyebár Americo Vespucci után kapta nevét, aki 1501-1502 körül kijelentette: új földrészről van szó Amerika esetében. Martin Waldseemüller német térképész 1507-es világtérképén nevezik először Amerikának az új kontinenst.   Néhány évtizeddel később, az olasz jezsuita, Matteo Ricci (利玛窦) atya 1582-ben Dél-Kínába,