Ugrás a fő tartalomra

Pokolvölgye majmai



Jigokudani, vagyis a Pokol-völgye (地獄谷) a hely neve, ahol Japán híres hómajmai tengetik mindennapjaikat. Tokyo, shinkansen, Nagano, onnan még busz, majd 40 percnyi túra a hófödte rengetegben s már fél nap utazás után ott is vagyunk a majmok bolygóján, vagy mi völgyében


Jigokudani Yaen Koen (地獄谷野猿公苑), melyet Gaikoku mint Snow Monkey Parkként ismer, a szigetország egyik közkedvelt turistalátványossága, hiszen itt szó szerint tesközelből lehet a Nihonzarukat (ニホンザル), azaz a japán makákókat (Macaca fuscata, vörös pofájú makákó) megfigyelni.



Becslések szerint Japán szerte mintegy 150,000 egyed garázdálkodik egészen a féltrópusi régióktól, úgymint a Kyushu-tól délre található szigetektől Észak-Honshú erdős hegyeiig bezárólag, Hokkaido klímája viszont már túlságosan hideg az emberszabású szőrmókoknak. 




Az ősmajmok vélhetőleg a koreai-félszigetről érkeztek valamikor 300 - 500,000 évvel ezelőtt, még jóval azelőtt, hogy az ember megvetette volna lábát a szigeten. 



Hómakákó kisokos: magyarul nem véletlenül vörös pofájú makákó az elnevezésük, mivel tényleg vörös a pofájuk. A hím 88-95 centi magas, 10-14 kilós, míg a nőstények 79-84 centiméteres magassággal, és 8 - 10 kiló közötti súllyal rendelkeznek. Nem alszanak téli álmot, hanem téli rügyeken bekkelik ki a zimankós hónapokat. Bundájuknak köszönhetően -15 fokig kibirják a hideget. 


A legészakabbra élő majomfaj természetes élőhelyén 1964-ben hozták létre természetvédelmi területként a parkot. Ezt megelőzőleg ugyanis a völgyet körülölelő erdősség a környező sítelepek építkezései - illetve az abból következő fakitermelés - következtében folyamatosan csökkent. Cerkóf cimboráink ezért folyamatosan ide Jigokudaniba, valamint a nem túl messzi, művelés alatt tartott farmokra vándoroltak. A termés dézsmálásának megalapozott gyanújával a farmerek viszont legálisan likvidálhatták a makákókat, ergo keresni kellett nekik egy helyet, ahol nyugodtan élhetnek. 


Ugyebár a hómakákók legismertebb tulajdonsága, hogy unalmas óráikban hévízben heréznek, éppúgy mint az emberek. Állitólag éppenhogy az onsen - meleg vízű forrásokban - megmártózó homo sapiensek magatartását másolván merészkedtek a makákót is vízbe - ezzel a mai napig az egyetlen majomfajtát képzik, mely szemmel láthatóan baromira élvezi ezt csinálni. Olyan emberi, nagyon is emberi ábrázattal meredtek a semmibe, hogy nem győztem fotózni őket:

Én pont ilyen vagyok péntek este egy hosszú hét után az onsenben 

A majompark alapítása egy bizonyos Sogo Hara (原 荘悟)nevű helyi úr kezdeményezte mozgalomhoz köthető, melynek célja a makákók biztonságát, mi több kifejezetten a számukra kialakított, hévízes fürdözési lehetőségét szolgáló terület létrehozása volt. Szóba jött a terület elkeritésének a lehetősége is, hogy így tartsák távol az állatokat a környező falvaktól, de végül elvetették az ötletet és pusztán etetni kezdték a majmokat - árpával és szójababbal - hogy ideszokjanak, és ide is szoktak.



Itt amúgy felmerül a kérdés, hogy egyébiránt a péntek esti salarymant megszégyenitően ellazuló majmok hogy-hogy nem fagynak szét a picsába, ha kimásznak a fürdőből a masszív minuszokba? És egyáltalán, miért fürdenek ilyen sokat, eltérően minden más majomfajtától? Előbbi kérdésre kézenfekvő válasz volt sokáig, hogy ugyebár hideg van a zord bércek között, a majmok pedig fáznak és ezért mennek pancsizni. 


Ezzel kapcsolatban azonban a Kiótói Egyetem által végzett, a majmok egyedülálló fürdőzési szokásait vizsgáló tanulmányok azt állapították meg, hogy a makákók testhőmérséklete vastag bundájuk miatt nem változik a forró hévízes pancsolást követően sem. A vastag bunda ugyanis rendkívül jó szigetelő, emellett a majmok sokkal kevesebb izzadságmiriggyel rendeleznek, mint modjuk az ember, mindez pedig a hőingás stabilizálására is előnyösen szolgál. Réteges bundájuk emelett vízlepergető is, ergo a fürdőből kijövet könnyedén lerázhatják magukról a vízcseppeket. 


Ugyanazen kutatások továbbá azt is kimutatták, hogy csupán a majmok egy csoportja veszi igénybe a majom-jakuzzit. A japán makákók ugyanis szigorú matriarchiális társadalomban élnek, a 15-200 egyedig terjedő csoportok fő összetartó ereje ezáltal az egyes nőstények kapcsolatrendszerén alapul.

a majomparkba vezető út a havas rengetegben 

Először 1963-ban figyeltek meg egy fiatal nőstény példányt, ami egy közeli onsenryokan (Korakukan) kültéri onsen medencéjében fürdőzött, amit kisvártatva további nőstény pajtásai is követni kezdtek, végül aztán három nőstényből egy a medence rendszeres látogatójává lett. S egészen a mai napig változatlanul, a hévízes fürdőt igénybe vevő egyedek többsége nőstény.


E nőstény hómajmok fürdési szokásait két időszakban figyelték meg: ellési szezonban áprilistól júniusig, illetve főképp telente, októbertól decemberig.


A kutatócsoport következtetése szerint a magasabb státuszú, domináns majom-egyedek stresszhormon szintje alapvetően magasabb, mint az alacsonyabb státuszúaké, mivel több konfliktusban vesznek részt. Ugyanakkor ezen egyedek hosszabb ideig is veszik igénybe a fürdőket, és jelentősen csökkent a stressz-hormon szintjük, mint azon egyedeké, melyek nem, vagy pusztán rövidebb ideig vették igénybe a forró vizes medencét. 


Mindezt a szteroidhormonok osztályába tartozó glükokortikoid hormon szintjének elemzésével mutatták ki, mely stresszhatás következtében termelődik, ilyen stressz lehet a szervezet számára a hideg téli hónapokban az állandó testhőmérséklet fenntartása is a legtöbb főemlős esetében - ezt folytatva pedig e téli hidegebb hónapokban, mikor többet fürödtek, egyszerűen alacsonnyabb volt a glükokortikoidok szintje a szervezetükben, mint azokban a hetekben, amikor nem fürödtek.


Hogy mindez miért van, azzal a teóriával magyarázzák, hogy a kevesebb stressz által javul a makákók reprodukciós képessége, ergo biztosabb eséllyel rendelkeznek a fajfentartásra, ez pedig végső soron nem más, mint nagyszerű alkalmazkodási képességük a hideg éghajlathoz. Ez különösen annak tükrében örvendetes, hogy statisztikák szerint mintegy napi 500 látogató zargatja a majomkolóniát, a majmok viszont olyan szinten ellazulnak a onsenben, hogy kutatók szerint az emberek jelenléléte nem befolyásolja a stressz-szintjüket!


A Shiga-fennsikból eredő Yokoyu-folyó (横湯川) völgye egyébként meredek szikláiról, illetve a gejzíres forrásokból fel-feltörő vízgőz után kapta a Pokol-völgye elnevezést a helyiektől - igaz, Japánban valamennyi vulkanikus aktivitással rendelkező völgyet Pokol-völgynek neveznek. Mivel a makákók ugye főleg telente veszik igénybe a számukra kiépitett onsent, érdemes a téli hónapokban, főleg január-február tájékán elzarándokolni Jigokudaniba.


Én először még a Baraka dokumentumfilmben láttam ezeket a majmokat, és már régóta szerettem volna eljutni ide. Ergo idén Február havában egészen pontosan 220 km-t jöttünk shinkansennel, utána 50 percet buszoztunk, majd 35-40 perc túra után -4 fokban az egyibiránt csodaszép környezetben amit legalább annyira élveztünk, mint a majomparkot magát. Majd egészen 1,5 órán keresztül vártam ezeket a véglény makákókat, hogy belemásszanak végre a hévízbe, de csak a víz szélén pucsítottak a nyomorultak.


Úgy képzeltem, hogy majd egymás nyakát rángatják meg hogy ilyen Manson-os Tainted Love-os jakuzzis jelenetek majom-változatát fogom megörökíteni, erre alig akartak belemászni a Csita-jakuzziba. Hiába, azért ne felejtsük el, hogy mégiscsak vadállatokról van szó, akiket nem lehet a nyuknál fogba egyszerűen bebaszni a vízbe. S persze simogatni sem, ha már itt tartunk, nézzenek ki bármennyire is cukinak. Másrészről, ami kissé elszomorító, hogy olyan elképesztő embertömeg gyűlik a 4 X 10 méteres hévízes medencéjük köré, hogy még ha akarnának is csak üggyel-bajjal tudnának árvergődni a sorfalat álló embertömeg lábai között a kis szerencsétlenek,  ha a fürdőbe szeretnének jutni. 


Ugyanakkor ha már hoztam egy hátizsáknyi cuccot, azért 2sd kártyát így is kifüstöltem, ezek a képek képzik jelen bejegyzés fotóit is. Különböző oldalokon különböző tippeket olvastam, milyen gyújtótávolságú objektívvel volna érdemes készülni a tripre, személyes tapasztalatom az, hogy: 


1. egyrészről, a majmok az emberek között kullognak, tehát effektíve egy 50 mm-es fix is jól jöhet ha egészen közeli portrékat szeretnénk

Serial Killa 

2. jobb viszont egy közepes átfogású tele objektív, 70-200 mm körül, főleg a fürdő közelében


3. sőt, elkellhet egy szupertele is, hiszen a hegyoldalról lefele ereszkedő, illetve a folyónál ügyködő majdmokat csak 300 mm fölötti gyújtótávról tudjuk közelre hozni, a képeim többségét igazából a 200-500-as obival csinátam, még a medence körül is hasznomra volt a tágasabb elérési távolság. Ha csak egy objektívval készülünk, s valami aranyközéputat szeretnénk, akkor vélhetőleg egy 18-200, de még inkább egy 80-400 márkától függően 100-400 lehet a tuti.

Sőt, a szupertelével még a hegy tetején lévő kamishikát, azaz japán szérót / kecskeszarvú zergét is elcsiphetjük 

Mikor érdemes megnézni? Tulajdonképpen decembertől márciusig boritja hó a területet, viszont ahogy korábban emlitettem, január-február hónapokat tartják a legjobb időszaknak a park felkutatására. A park a téli szezonban 9-16-ig van nyitva, de mivel a túra legalább 30 perc inalva is, nem érdemes délután egynél később odaindulni. 


Megközelités: a Nagano állomásnál található buszmegállónál majdnem minden órában indulnak buszok a majompark irányába. 


Itt érdemes megvenni a Snow Monkey Pass-t, 3500 jenő, de benne van a return buszjegy (avagy vonatjegy a Nagaden vonalalakon) és a majompark belépője is, sőt ezen kívül Nagano városán belül egészen a Zenkoji templomig használhatjuk a tömegközlekedést is. 


Kapcsolódó bejegyzések:

A majomsziget - majmok nélkül desukedo 

Túrák Tōkyō körül - Dizájner jégcsapok után Misotsuchiban 

Kirifuri-felföld - vámpirpiócák a ködös felföldön

Nasu - barangolás a felföld van ormain s rejtélyes mocsárvilágában


Kinai szuperhősök - élükön a Majomkirály


Kutya Kinában - nem hami! 

Megjegyzések

Népszerű tofuszeletek

A kínai írásjegyek

A kínai írás genezise igen mélyre nyúlik vissza, a világ egyik legrégebbi folyamatosan létező, és máig használt írása, a kialakulására vonatkozólag kevés forrás létezik, legenda viszont annál több. A Hadakozó Fejedelemségek korabeli művek - Xún​zǐ (荀子), Lǚ​shì​ Chūn​qiū (吕氏春秋) - szerint a kínai írásjegyek feltalálása Cāng​ Jié (仓颉) nevéhez fűzhető, ki a misztikus Sárga császár - Huáng​dì (黄帝) minisztere, és történésze is volt egyben, oly rendkívüli bölcsességgel, hogy még a félistenekkel és istenségekkel is megértette magát. Cāng​ Jié a Míng-kori (1367-1644) Táo Táoyí (陶宗仪) történeti művében - Shūshǐ huì​yào (书史会要) is megjelenik, miszerint Cāng​ Jié Huáng Jié (皇颉) adott névvel, s Hòugāng (候冈) családnévvel is ismert volt. Az ismert ábrázolások alapján négy szemmel rendelkezett, a felső kettő a nap és a hold váltakozását figyelte, míg az alsó kettővel a teknőspáncél, valamint a madártollak mintázatát is képes volt megkülönböztetni, az általa kifundált írást a leszármazottak régi írás…

百度一下,你就知道!

A számítógépes nyelvészet blog kezdeményezése kapcsán született az alábbi poszt:

Bǎi​dù yī​xià, nǐ jiù zhī​dào! (百度一下,你就知道!) –vagyis „Baidu-zz egy kicsit, és máris megtudod!- szól a Baidu - Bǎidù (百度) - 2000 januárja óta jegyzett pekingi központú, vezető kínai keresőportál szlogenje. Az Alexa Internet, Inc., az internetes oldalak forgalmának megbecsülése és rangsorolása alapján 2011 júniusában összesítésben a Baidu 6. helyen végzett, ami nem meglepő – pusztán a kínai internetfelhasználók rohamosan növekvő számából adódóan sem, mely mára kalkulációk szerint a négyszázötvenmilliót is meghaladta. A Baidu Kína vezető internetes keresőmotorja, a Google kivonulását követően folyamatosan növekvő piaci részesedéssel rendelkezik, 2011. márciusi adatok szerint már 75,5%-os dominanciával.
Számos szolgáltatással bír, ezek közül a legfontosabb a kínai nyelvű keresőmotor, mely által weblapokra, képekre, videókra kereshetünk rá. Néhány adatot tekintve a Baidu 740 millió weboldal, 80 millió kép, és köz…

Japán folklór vol. 9 - Ribancpók

A jorōgumo gyűjtőnév alatt noha számos, a Nephila rendben tartozó pókot ért a köznyelv, a japán entomológusok specifikusan a Nephila Clavata nevű pókra vonatkoztatva használják (ez esetben katakanával irják ジョロウグモ).  Maga a kifejezés kapcsán tudni érdemes, hogy jorōgumo esetében az ún. jukujikun (熟字訓) olvasatról* van szó, mely során bizonyos összetételekben máshogy olvassák ki a kanjikat, mint ahogyan azt on'yomi avagy kun'yomi olvasatuk illetve hangalak sarkallná. Az eredetileg 絡新婦 kanjikkal leirt kifejezés - aminek szó szerinti forditása "körbefonó ifjú hitves" - jukujikun olvasatban 女郎蜘蛛, azaz ribancpók értelmet hordoz.  Minekutána a jorō (女郎) alatt Edo-kori prostituáltat, úgymint Yoshiwara leányait értjük. Ergo nem véletlenül ezúttal is az Edo-korba (1603-1867) kell visszarepülnünk azért, hogy megérthessük ezen furcsa elnevezés mibenlétét.  A jorōgumo alatt ugyanis nem pusztán holmi filológia furfangról van szó, hanem egy japán folklórban létező, alakváltó yōkai…

Holdújévi szokások - 春节习俗

A holdújév, vagy tavaszünnep - Chūnjié (春节) - az egyik legősibb, és a legfontosabb ünnep Kínában, mely a tradicionális holdnaptár alapján január vége és február eleje közötti dátumokra esik, idén január 23-ra. Az ünnephez számos hiedelem kapcsolódik - míxìn (迷信). Például az újév első holdhónapjában - zhēngyuè (正月) - nem szerencsés hajat vágatni, vagy cipőt venni. A cipő esetében ugyanis - xié (鞋) - kiejtése megegyezik a gonosszal - xié (邪). Holdújév előtt érdemes rendezni az adósságokat, hogy ne kerüljön át az újévbe, s ildomos továbbá piros ruhákat (jószerencse) magunkra ölteni. 
Újév előtt szokás kitakarítani, kisöpörni a házat - dǎ sǎo fáng zi (打扫房子/掸尘扫房子, délen a söprést dǎnchénnek (掸尘) mondják) - az előző év összes balszerencséjével (破旧立新), viszont arra ügyelni kell, nehogy a jószerencsét is véletlenül kiebrudaljuk, ergo a sarakban megrekedt pormacskákat nem szükséges egytől-egyig lemészárolni. A kínaiak a nagytakarítás során a sörprésen túl persze leszedik és kimossák a függöny…

Japán kocsmológia vol. 5 - Nikka lepárló

A japán kocsomológia tudományos bejegyzéssorozat  újabb epizódjában a whisky világában való legutóbbi búvárgyakorlatom, nevezetesen a Hokkaidō szigetén,  Yoichiben (余市) található Nikka lepárlóba vezetett tanulmányutam elbeszélésére kerül sor. 
Japánban a whisky már a XIX. századtól kezdve, főképp az 1870-es évektől vált elérhetővé, bár vélhetőleg már az 1850-es években megjelent a szigetországban. A whisky Japánban való gyártására azonban egészén a XX. századig kellett várni, s azon agilis japán férfiakra, akik fejükbe vették, hogy márpedig a Felkelő Nap földjén is meghonositják ezen italt.  
A japán whisky megszületését többnyire Skóciának köszönheti, miképp az első lepárló szakember, Masataka Taketsuru (竹鶴 政孝) maga is Skóciában tanult, hogy aztán Japánba visszatértve kamatoztathassa tudását. 
JR Yoichi állomás

Japán ezen északi szigetének, Haokkaido tájai igencsak hasonlóak elsősorban a skót Highland vidékére, ugyanis tőzegmocsarak, hegyek és gránitszikák között fakadó források itt is…

Japán kocsmológia vol. 9 - Asahi sörgyár

A japán kocsmológia tudományos bejegyzések ezen epizódja Ōsakából jelentkezik, hiszen a város szorosan kötődik az Asahi sör történetéhez. A Sapporo sör kapcsán már volt szó nagyvonalakban az Ōsakai Sörművekről (大阪麦酒), s ezúttal visszamegyünk annak kiindulópontjához is. Asahi sörténet következik. A sör Japánban valamikor az 1800-as évek második felében jelent meg először, mikor is az a bizonyos Matthew Perry amerikai tengerésztiszt Japán kereskedelmi és diplomáciai megnyitásának kikényszeritése során mellékesen egy pár láda sört is adott a Tokugawa shógunoknak - mintegy jelezvén hogy nem lesz az olyan rossz Gaikokuval üzletelni -, ami mint utóbb kiderült a japánok számára is nagyon tetszetős italnak bizonyult.  Ez volt tehát az az időszak, mikor is Japán rohamos modernizációjával párhuzamosan a sör (és a whisky is) is kezdett elterjedni a szigetországban, a kezdetekkor viszont még csak főként import sörökre hagyatkozhattak Japánban, hiszen nem állt rendelkezésre a nagyipari előállításh…

上网了没有?

Szakszemináriumi matéria, a kínai internetes nyelvhasználatból.

When the society changes, language as a sign that the society will also undergo transformation. The digital age in China is the beginning of computer-mediated communication, and recent dramatic social, economic, and political changes that have taken place in China should lead to a change in the Chinese language as well.
The computer-mediated communication (CMC) has become increasingly widespread throughout the world, thanks to the rapid development of the computer technology. In mainland China, since the Internet service started in 1994, it has been developing very quickly. As early as October 1997 there were around six hundred and twenty thousand Chinese netizens. And approximately thirty hundred thousand computers were connected with the Internet.
In January 2007 there were approximately 137 million netizens in mainland China. Around 59 million computers were connected with the Internet. And China had about 843 thousan…

Japán folklór vol. 3 - Namazu - a földrengető harcsa

A japán mitológiai képzetek előszerettel kapcsolják össze a fölrengéseket az óriási harcsa, Namazu (鯰) alakjával. A japán folklór ezen - yōkai (妖怪) ergo természetfölötti szörnye - óriásharcsájának velejárója a szerencsétlenségek és katasztrófák sora, miképpen mozgásával az egész világot képes romokba dönteni. A randalírozó óriásharcsát egyedül Takemikazuchi (建御雷) avagy a tiszteletére épített szentély nevéből adódóan Kashima-no-ten-no-Ōkami (香島の天の大神), a villám és kard istene képes csak megfékezni, aki a bevett sztori szerint egy Toldi Miklós-szerű figuraként egy jókora kővel (要石) mozgásképtelenné teszi az emberiesség elleni bűnök elkövetésének alapos gyanújával vádolt Namazut. Mindazáltal az istenek is elfáradhatnak, s ha Takemikazuchi ha egy kicsit elbóbiskolna, az óriásharcsa máris ugrik, a világ pedig ismét földrengéstől szenved.  Valamikor a Tokugawa-sógunátus (1603-1868) korától kezdődően lett a folyami entitás óriásharcsa a természeti katasztrófákkal, főként árvizekkel és heves …

Aokigahara

Mivel a Fuji környékére mentünk egy hétvégére, nem mulaszthattuk el az alkalmat, hogy tegyünk egy túrát Aokigaharában (青木ヶ原). Igen, a hírhedt Aokigaharában. A Jukai-nak (樹海), azaz fatengernek is nevezett, mintegy 35  négyzetkilométer kiterjedésű erdő az ország legmagasabb hegyének lábán fekszik, mely hegy kétségkívül a japán lélek és kultúra egyik legkarakterisztikusabb helyének számít.  Az erdő a japán popkultúrától kezdve a pszichológiai esettanulmányokon át rengeteg formában foglalkoztatja az embereket. Mindig is nagyon érdekelt a horror és a történelem összekapcsolódása, Aokigaharának viszont a jelennel való szoros kapcsolata miatt mégis valahogy különösen tragikusa miliője van, hiszen lehet hogy akár e percben valaki ott, a rengeteg közepén készül életének kioltására. Sokat olvastam korábban az erdőről, van pár érdekes nézet, illetve fejtegetés, hogy vajon miért is társultak a halállal kapcsolatos mitológia képzetek e vadonhoz, mi több, miért is lett Japán legkedveltebb desztinác…

土用の丑の日

Július 20-ra esett a nyárközépi ökör napja (土用の丑の日) a kínai tradícionális holdnaptár szerint, 18 nappal az ősz kezdete előtt (mely a ugyanezen kínai képzetek szerint Augusztus 7 körül kezdődik).
Ez az ún. doyou no ushi-nap van tavasszal, ősszel és télen is, de általánosságban ha az ushi no hi-ről beszélnek az emberek, akkor a mostanit, azaz a nyárközépi ökör napját értik alatta.
Ilyenkor Japánban unagit, azaz angolnát esznek hagyományosan, azt mondják hogy már az Edo-kor óta. A legismertebb sztori szerint, egy korabeli angolna-árus tanácsot kért egy híres gondolkodótól, hogy mégis hogyan adhatna el több angolnát e forró nyári napok közepette, amikor az eladás a béka segge alatt volt, mivelhogy az nem számított éppen szezonális ételnek. 
A tudós gondolkodónak eszébe jutott egy régi japán népi hiedelem, miszerint azon ételek, melyek elnevezésében szerepel az “u” fonéma (udon tészta, umeboshi befőtt szilva, uri tök, etc) azok jó hatással vannak az egészségre, mi több nyáron is minden hő…