Kutya Kínában

A Jiao Tong egyetem kampuszának egyik kutyája

A kutya kezdetektől fontos szerepet játszik a kínai mitológiában, a hanokon kívül valamennyi Kína területén belül élő nemzetiség számára is éppoly fontos szereppel bír. A korabeli legendákban kutya gyakorta tűnik fel, mint hősök kísérője, és egyike a kínai zodiákus tizenkét jegyének, 

Érdekes, hogy a kínai irodalom általában nem említi a kutya nevét, értendő az alatt, hogy számos sztoriban a kutya még ha fontos szerepet játszik is, pusztán a kutyaként említik, neve (beceneve) nincs. A kínaiban két írásjegy, a 狗 és a 犬 egyaránt kutyára vonatkozik, a különbség talán annyi, hogy a 狗 némileg hétköznapibb elnevezés, míg a 犬 formálisabb, például katonai vagy rendőrkutya 军狗 és 警狗 helyett 军犬 valamit 警犬; a kutyaugatás is inkább 犬吠 semmint 狗吠. További különbség, hogy a 犬 semleges jelentéssel bír, míg a 狗 pejoratív értelemmel is bírhat: 犬子 = 'kutyakölyke' szerénykedő hivatkozás is lehet saját gyermekünkre, addig a 狗子 ebadta, kutyafajzat káromló jelentéssel bír. További példaként a 狗屎 'kutyaszar' (= lószar, hülyeség, nonszensz) sem fordulhat elő 犬屎 összetételként. Alább a 犬 írásjegyének fejlődéstörténete: 

 A kínai mitológiában fontosabb szerepet játszó kutyák közül kiemelkedik Panhu (盤瓠) isteni kutya, kit számos nemzetiség tekint ősének. Panhu a Di Ku (帝喾) nevű, a legendabeli három fenség és öt császár korának (三皇五帝, i.e. 2852 - 2070, még a Xia-dinasztia előtti kultúrhéroszok kora) egyik császárának volt a kutyája. Panhu kutya segített a Di Ku háborúiban, egy alkalommal megölte az ellenséges tábornokot, s fejét hozta annak. S mivel Di Ku azt az ígéretet tette, hogy annak adja lányát, ki az ellenség tábornokának fejét hozza, nos, nolens-volens Panhu kutyához adta. A kutya délre vitte a leányt a hegyekbe, ahol számos utódot nemzettek. Számos déli nemzetiség, köztük a Yao (瑶) és She (畲) nemzetiség pedig e nászból származtatják magukat, és Panhut tekintik ősükként.  (Ők értelemszerűen nem fogyasztanak kutyahúst). 

Erlang (二郎神), a Nyugati utazásban a Jáde császár unokaöccse, akinek nevéhez a Dujiangyan (都江堰) öntözőrendszert és az áradások megfékezést társítsák, szintén birtokolt egy pompás ebet. Erlangot kutyája segítette a Sun Wukong-gal (孫悟空) vívott harcban, jól lábon is harapta a Majomkirályt, majd a későbbiekben, immáron Erlang és Sun Wukong egy oldalon harcolván, a kutya szintén segítette őket a kilencfejű bogárszörny (九头虫) elpusztításában. 

Kínában minden kutya ölebként végzi, míg gazdája cipelni bírja

Ismert kutya még az Égi Kutya (天狗), mely meteorit, vagy egy fekete kutya képében jelenik meg, elsődleges feladata a Nap elfogyasztása napfogyatkozás esetén. A legendák egyébiránt elmagyarázzák, hogy azért van szükség a kutyák fenyítésére, hogy ily formában értesítsék Tian Gou-t: rá is ez a sors vár, ha a Nap megdézsmálására adná fejét. Az Égi Kutya természetes ellenfele Zhang Xian (張仙), aki felajzott íjával csak arra vár, hogy Tian Gou megjelenjen és jól lenyilazhassa. Japánban egyébiránt Tenguként ismert, legalábbis a kínai Tian Gou-ból eredeztethető, hiszen a kínai kutyával ellentétben a 天狗 Japánban madárformájú szörnyeteg. 

A macskák whiskast vennének, a kínai kutyák meg divatos rucikat...

Számos Kína területén élő nemzetiség, Miaók (苗), Zhuangok (壮), vagy a ma Szecsuan tartományban élő tibetiek legendáiban a kutya biztosította az emberek számára az első gabonamagvakat, illetve az a sztori, hogy már korábban is voltak az embereknek gabonáik, amik szép nagyra nőttek, s oly sokrétűen használták fel azokat, hogy még a székelést követően is a kalászokból font alkalmatossággal tisztálkodtak, amire az Égi Császár nagyon megharagudott, és elhatározta, hogy visszaveszi az emberektől az összes gabonát. Így is tett, az Égbe való visszaúton azonban egy kutya lábon harapta, az Égi Császár fájdalmában pedig nem is figyelt arra, hogy minden egyes mai gabonafajtából egy-egy szemet kipotyogtatott, így hiába is tért vissza az Égbe, az emberek folytatták a gabonatermesztést. Ezért van az, hogy példának a Miao nemzetiség betakarítási ünnepe során először a kutyáknak adnak enni, hálájuk kifejezéséül. 

Foo Dog a Jing'an templom bejárata előtt, Shanghai

Korábban már volt szó a kínai jövevényszavaknál, illetve a szellemtúránál a foo dog kifejezésről, akik a bejáratoknál ténykedő őrző entitások, hiszen Kína területén az oroszlán nem éppen őshonos, bár maga az oroszlán, s a hozzá társított képzetek Kínában is régtől fogva ismertek. A kínai ábrázolásokon, képzőművészetekben megjelenített oroszlán viszont nem éppen oroszlánra, de kutyára hasonlít, miképpen kutyáról is mintázták, hiszen ez az állat szerepelt a kínaiak mindennapjaiban. Ettől még a kínaiak oroszlánként tekintenek rá, hiába is tudják azokat nyugaton kutyáknak. 

A számos fantasztikus történet és legenda mellett a kutya Kínában valóban az őskortól kezdve ismert állat volt, és egyike a legkorábban domesztikáltaknak. A neolitikus Yangshao (仰韶文化, cc. i.e. 4000) település maradványainál is találtak kutyamaradványokat. Áldozatoknál is gyakorta szerepelt kutya a ló mellett, ami az állat fontosságára utalt. Egyébiránt a 犬馬之勞 "kutya ló munkássága" szólásban - azaz kutyaként és lóként szolgálni, odaadóan szolgálni, boldogan elfogadni mások unszolását - öröklődött ez tovább. 

Azt nem is gondolnánk, hogy a 寧, 難 és a 軷 írásjegyek alatt mily rút kutyahalálok rejlenek szakrális áldozat céljából. Az őskorban. Mivelhogy ma már nem áldoznak rituálisan kutyákat Kínában, sőt Shanghaiban készült képeim s látottjaim alapján pedig esetenként nagyobb megbecsülésnek örvendenek, mint maguk az emberek. 

Kapcsolódó bejegyzések: 

Kutyáknak és kínaiknak tilos - 狗与中国人不许入 - mi rejlik a kínaiakat kutyává derogáló tiltás toposza mögött? 

那山那人那狗 - filmajánló