Ugrás a fő tartalomra

精选博文

Hōtō-tészta

Kínai kőoroszlánok

Shanghai, Bund
Legyen szó kínai császárok sirjának vagy éppen flancos sarki kinai éttermek bejáratáról, egyaránt kőoroszlánokat (石獅 / 石狮子) lelhetünk a kapuk előtt. Ezek a kőből faragott őrző-védő entitások, melyek némán bömbölik végig az évszázadokat, a kinai épitészet közkedvelt szerencsehozó elemeit képzik, jóllehet az oroszlán nem éppen fellelhető a kinai természetben. A kezdetben pusztán mitológiai teremtménynek hitt nagymacska később a távoli királyságokkal folytatott kereskedelmi kapcsolatokban a fennhatóságot elismerő, egzotikus ajándékká vált. Egyaránt szimbolizálta az erőt és a védelmezést.
Kalandozások Shanghai külvárosában
S Kinában az oroszlán bár nem őshonos, az állat valaha megtalálható volt Dél-, és Nyugat-Ázsiában. Legendák megemlitik, hogy a fenséges macskaszerű lényekkel kapcsolatba kerültek a kinaiak a Selyemúton is. Maga az oroszlán szó a kinaiban "shizi" (狮子) is vélhetőleg indo-európai nyelvi gyökerekben eredeztethető, hasonlóság fedezhető fel az oroszlán tokhár elnevezésével "secate" vagy éppen a perzsa terminussal - شیر "shiar", megint más magyarázat szerint a szanszkrit "shinh" szóból eredeztethető, mely arra utal hogy vélhetőleg az első oroszlánokkal kapcsolatos képzetek a közép-, és nyugat-ázsiai utazókon / kereskedőkön keresztül érhették el a kinaiakat.  


Hangzhou, Xihu
Első irott emlitése annak, hogy egy élő oroszlánnal találkoztak volna a kinaiak, a
Késő Han-kor történelme 《后汉书》cimű műből származik, miszerint i.sz. 87-ben az indoiráni Párthus birodalom követsége által Han Zhangdi (汉章帝), személyes nevén Liu Dának (劉炟) küldött egzotikus ajándékok között - strucc, zebu, etc. - oroszlánok is szerepeltek.

Mintegy fél évzázaddal később, i.sz. 133-ben Kashgar uralkodója küldött oroszlánokat a Han-udvarnak a hódolati adó részeként. A kortárs feljegyezések több helyen is megemlitik e fennséges fenevadokat, melyeket a Nyugati régiókból (西域, mely alatt főként közép-ázsiai területeket értjük) hoztak a fővárosba, hiszen nem mindennapi látványt nyújtottak e különös teremtményeket.

A mongol kánok által alapitott Yuan-dinasztia uralta Beijingben (1206-1368) is felkbukkantak az oroszlánok a nyugat-ázsiai egyéb mongol uralkodók ajándékaként. Majd a hires XVI. századi, a perzsa kereskedő Ali Akbar Khata'i szintén beszámol arról, hogy muszlim kereskedők oroszlánokat és egyéb nagymacskákat vittek a Selymúton keresztül a Ming (1368-1644) császári udvarba, amik kelendő árunak számitottak az egzotikus állatokra szakosodott kinai kereskedők között.

Az oroszlán szimbóluma azonban, mint sirok és templomok őrzője már jóval az első az állattal kapcsolatosan fennmaradt irásos emlékek előtt létezett Kinában. Persze nem egy az egyben a Panthera leo alakjára kell gondolni, sokkal inkább egy oroszlánra emlékeztető misztikus kreatúra szerepére, mely kicsit a bakuhoz hasonlóan több állat összegyúrásából teremtetett. Ebből adódóan ezek az ábrázolások különböztek a kortárs görög, párthus vagy éppen római oroszlánszobroktól, mi utóbbiak a kinaiakhoz képest mértékekkel realisztikusabban örökitették meg az állat formáját.
Suanni
Ez a helyzet még akkor sem változott sokat, mikor az előbbiekben emlitett hódolati adók és egyéb császároknak szánt közép-, és dél-ázsiai civilizációk fejajánlásaiként valóban megjelentek az oroszlánok Kinában - az oroszlán szimbóluma beolvadt s sajátos módon keveredett a már létező kinai mitológiai entitások alakjával. A Tang-kori (618–907) szerzetes Huilin (慧琳) szerint az oroszlán tulajdonképpen ugyanaz, mint a suanni (狻猊):

狻猊即狮子也,出西域

"A suanni az nem más mint az oroszlán, a Nyugati régiókból való"

mely kreatúra jobbára egy sárkány és egy oroszlán keveréke volt a kinai mitoszokban. Egyébiránt egy ugyancsak oroszlánhoz hasonló lény volt a xiezhi (獬豸) is.

Az oroszlán fontos szerepet játszott a hindu és a buddhista ikonográfiában is. Az Asóka király oszlopán ábrázolt négy oroszlán a buddhizmus szent városában, Sarnathban található, mi oszlopot i.e. 250-re datálják, s India nemzeti szimbúlumának is tekintik. Ez abból a szempontból érdekes, hogy az oroszlán buddhista verziója később szintúgy beolvadt a han kinaiak vallásos panteonjába, Mañjuśrī Bódhiszattva alakjával, s mint a dharma őrzőivel azonositották őket.

Az évszázadok során azonban az oroszlán szimbolitikája fokozatos átalakuláson ment keresztül Kinában, és a tigris alakjához hasonlóan az erő és a hatalom megtestesitőivé vált, majd kőből faragott alakja egyre gyakoribb elemévé vált a templomok, paloták illetve sirok bejáratának. Általában párban helyezték el a kőoroszlánokat az épületek előtt, bal oldalt a him mig jobb oldalt a nőstény kapott helyett.
Egy régi képem Beijingből, asszem a Yonghegong előtt

Kina óriási kiterjedéséből adódóan az oroszlánszobrok ábrázolása régiónként eltérő. Általánosságban véve úgy tartják, hogy a dél-kinai kőoroszlánok diszesebbek, bonyolultabb ornamentikával nem szűkösködnek a dekorativ elemekben, ellenben az észak-kinai ábrázolások kevésbé cikornyásak. Tájegységtől függetlenül azonban egyaránt lehetett félelmetes védelmező, vagy éppen békét, méltóságteljességet sugárzó alakjuk. A kinai fővárosban található császári objektumok bejáratánál (számos egyéb helyen is persze) a mai napig álló oroszlánpárok közül a him oroszlán mancsa a diszitett golyóbison áll (绣球) - lásd a fenti képet - mely a császár univerzális hatalmát jelképezi. A nőstény oroszlán mancsa alatt pedig egy oroszlánkölyök áll, mely utóbbi a császári hatalom kontinuitását fejezi ki. 

A kinai kőoroszlánokat gyakorta hiszik tévesen kutyának, a mai angolból kikopott foo dog kifejezésben is a kutya maradt meg (a foo szót vélhetően a fó (佛) - Buddha, vagy pedig a fú (福) - azaz jószerencse kinai elnevezéséből eredeztethető). 

A kinai oroszlánszobrok kutyaként való emlegetése lehet, hogy éppen a japán közvetitésnek köszönhető, akik koreai kutyákként - komainu (狛犬) nevezték azokat (mivel Japánban pedig koreai közvetitéssel jutottak el a kinai szobrok). Másrészről pedig, egyes nézetek szerint a kinai kőoroszlánok megformálása jócskán meritett az őshonos kinai állatfajtákból, legfőképpen pedig a kutyából. Azon belül is elsősorban a csau-csau (松狮犬) illetve a si-cu (西施犬) vonásai mutatnak hasonlóságot a szobrok formáival.




Kapcsolódó bejegyzések: 


Kutya Kinában - a kutya a kinai mitológiában 

Kutyáknak és kínaiknak tilos - 狗与中国人不许入 - mi rejlik a kínaiakat kutyává derogáló tiltás toposza mögött?

Kinai jövevényszavak - köztük a kikopott foo dog

Kinai oroszlántánc 

Oroszlánevő Shi regéje - hires kinai nyelvtörő

那山那人那狗 - filmajánló

Megjegyzések

  1. Én kővaddisznókat találtam Kiotóban, a 護王神社-ban.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nahát, azok vajon mit jelentenek? :)

      Törlés
    2. A szentély honlapja szerint, a Nara-korban a Kagosimába száműzött 和気清麻呂公命(わけのきよまろこうのみこと)-t vaddisznók mentették meg az orgyilkosoktól, innen a kővaddisznó.

      Törlés
    3. Köszi a magyarázatotm igy már világos :)

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

百度一下,你就知道!

A számítógépes nyelvészet blog kezdeményezése kapcsán született az alábbi poszt:

Bǎi​dù yī​xià, nǐ jiù zhī​dào! (百度一下,你就知道!) –vagyis „Baidu-zz egy kicsit, és máris megtudod!- szól a Baidu - Bǎidù (百度) - 2000 januárja óta jegyzett pekingi központú, vezető kínai keresőportál szlogenje. Az Alexa Internet, Inc., az internetes oldalak forgalmának megbecsülése és rangsorolása alapján 2011 júniusában összesítésben a Baidu 6. helyen végzett, ami nem meglepő – pusztán a kínai internetfelhasználók rohamosan növekvő számából adódóan sem, mely mára kalkulációk szerint a négyszázötvenmilliót is meghaladta. A Baidu Kína vezető internetes keresőmotorja, a Google kivonulását követően folyamatosan növekvő piaci részesedéssel rendelkezik, 2011. márciusi adatok szerint már 75,5%-os dominanciával.
Számos szolgáltatással bír, ezek közül a legfontosabb a kínai nyelvű keresőmotor, mely által weblapokra, képekre, videókra kereshetünk rá. Néhány adatot tekintve a Baidu 740 millió weboldal, 80 millió kép, és köz…

上网了没有?

Szakszemináriumi matéria, a kínai internetes nyelvhasználatból.

When the society changes, language as a sign that the society will also undergo transformation. The digital age in China is the beginning of computer-mediated communication, and recent dramatic social, economic, and political changes that have taken place in China should lead to a change in the Chinese language as well.
The computer-mediated communication (CMC) has become increasingly widespread throughout the world, thanks to the rapid development of the computer technology. In mainland China, since the Internet service started in 1994, it has been developing very quickly. As early as October 1997 there were around six hundred and twenty thousand Chinese netizens. And approximately thirty hundred thousand computers were connected with the Internet.
In January 2007 there were approximately 137 million netizens in mainland China. Around 59 million computers were connected with the Internet. And China had about 843 thousan…

A kínai írásjegyek

A kínai írás genezise igen mélyre nyúlik vissza, a világ egyik legrégebbi folyamatosan létező, és máig használt írása, a kialakulására vonatkozólag kevés forrás létezik, legenda viszont annál több. A Hadakozó Fejedelemségek korabeli művek - Xún​zǐ (荀子), Lǚ​shì​ Chūn​qiū (吕氏春秋) - szerint a kínai írásjegyek feltalálása Cāng​ Jié (仓颉) nevéhez fűzhető, ki a misztikus Sárga császár - Huáng​dì (黄帝) minisztere, és történésze is volt egyben, oly rendkívüli bölcsességgel, hogy még a félistenekkel és istenségekkel is megértette magát. Cāng​ Jié a Míng-kori (1367-1644) Táo Táoyí (陶宗仪) történeti művében - Shūshǐ huì​yào (书史会要) is megjelenik, miszerint Cāng​ Jié Huáng Jié (皇颉) adott névvel, s Hòugāng (候冈) családnévvel is ismert volt. Az ismert ábrázolások alapján négy szemmel rendelkezett, a felső kettő a nap és a hold váltakozását figyelte, míg az alsó kettővel a teknőspáncél, valamint a madártollak mintázatát is képes volt megkülönböztetni, az általa kifundált írást a leszármazottak régi írás…

Japán folklór vol. 7 - Baku, az álomfaló

A soron következő japán folklór epizód különös entitása, melyet megvizsgálunk nem más mint a baku (獏 / 貘), mely természetfölötti lény elsődleges tevékenysége az álmok, pontosabban a lidércálmok felfalása. A legenda szerint mikor az istenségek úgy nagyjából végeztek az állatok teremtésével, kimaradt némi massza, amiből összegyúrták a bakut, ami, nos, külsején is visszatükröződik. A korabeli ábrázolások alapján - igaz, erősen stilizáltan - bár némiképp emlékeztet a tapírra, a mai japán nyelvben pediglen baku kanjija (獏, kínaiban ) egyszerre vonatkozik az álomevő entitásra, illetve a tapír (Tapiridae) állatani elnevezése is. (És ezzel nincs egyedül, hisz gondoljunk csak a kirinre (麒麟), mely a mai japánban egyszerre jelent zsiráfot, valamint vonatkozik a kínai kiméra-szerű csodás patás állatra is, mely a közkedvelt sörünk címerén is szerepel.) Na de visszatérve a bakura, melynek alakja is a kínai folklórban gyökerezik, egyes nézetek szerint első említése a A hegyek és tengerek könyvében

サムライ言葉

"Szamuráj-go" (サムライ語), régies kifejezésformák a japánban, a tofugu blogról, némileg kiegészítve azt. 
ありがとう → かたじけない [忝い / 辱い] → köszönöm. Az írásjegyek megszégyenülést, sérelmet jelentenek, ezzel a terminussal korábban azt fejezték ki, hogy a rendkívüli előny miatt, amit kaptunk, szégyelljük magunkat, és meg vagyunk sértve, mivelhogy nem vagyunk méltóak a kapott jó cselekedetre (s elismerjük szégyenünket (恥  [はじ]) az on - 恩 (おん) kapása miatt. Ergo egy feudális harctéren a szamuráj, akit sértetlenül engedtek el a hatóságok, azt is mondhatta: かたじけない, ami kb. azt jelentette, hogy: "megszégyenültem, hogy elfogadom ezt az ont; nem helyénvaló, hogy ilyen megalázkodó helyzetbe kerüljek; sajnálom; alázatosan köszönöm". 
~でござる 「ある」「いる」 「です」の尊敬語 → aru, iru, desu tiszteleti formában/archaizáló formában 
mellékneveknél a しい végződés しゅう-ra változik régies formában, s csak a ございます forma követheti: 
楽しゅうございます → vidám 美しゅうございます → szép, gyönyörű 寂しゅうございます → magányos  悲しゅうございます → sz…

ギャル文字

Nagy érdeklődéssel szoktam követni a különböző kínai online neológusok alapvetően cukiságban fogant nyelvtorzításait, vagy nyelvújításait, ahogy tetszik. Persze nem pusztán a kínaiban működik a dolog, nem is kell messzire menni, a japán gyaru közösség is megalkotta a maga sajátos online nyelvezetét (gyaru-moji, ギャル文字, vagy viccesebb elnevezésben 下手文字 - "béna írásjegyek) , mely a Taiwanból eredeztethető marslakónyelv példáját követi: a fiatal városi lánykák a 2000-es évek elejétől kezdődően, majd valahol 2005-ben a népszerűsége tetőfokán egyes kana karakterek helyett azokhoz hasonló, de nem egyező írásjegyeket/különböző egyéb karaktereket/más ábécékből kölcsönzött betűket, etc. használtak előszeretettel gondolataik esetlegesen hosszú műkörömmel való levéséséhez; így kerülhet a megszokott hiragana/katakana karakterek helyére man'yōgana, kínaiírásjegyek, cirill betűk, stb. Pár példa: 

禾ム→ 私
ネ申 → 神
木木 → 林
才(よчoぅ → おはよう / ぉレ£∋ぅ⊇〃±〃レヽма£→ おはようございます→ jó reggelt
尓o ヶ 毛 ω → ポケモン →…

七夕节- 牛郎织女

Qī​xī​jié (七夕节), a "hetek éjjele" Kína (valamint Japán [Tanabata 七夕], Korea, Vietnam) legromantikusabb napja, mondhatni a "kelet-ázsiai Valentin nap"[olykor pusztán kínai Valentin napként nevezik, de mivel más kultúrákban is éppúgy fontos, kár lenne kisajátítani] a kínai kalendárium hetedik holdhónapjának hetedik napjára esik(mely idén augusztus 6-a), mikor az Altair és a Vega csillag a legmagasabban van az égen, melyhez egy több variánsban ismert szerelmi történet köthető:

történt, hogy a fiatal marhapásztor - Niú Láng (牛郎) szemet vetett a gyönyörűséges szövőlányra -Zhī Nǚ-re (织女), az Ég úrnőjének hetedik leányára, aki kiszökött a szúette Égből a Földre kikapcsolódás képen, és botor módon rögvest meg is házasodott Niú Láng-gal az Égi úrnő tudta, s beleegyezése nélkül. Hatalmas boldogságban, és meghitt harmóniában éltek, két gyerkőc is született, ám Xī Wáng Mŭ (西王母) ("Nyugati anyakirályné") rájött, hogy a tündérleány (és halhatatlan) Zhī Nǚ a halandó Niú…

A japán vonatokról

"Japánban a vonatok olyan elbaszottul fejlettek, hogy hangsebességgel közlekednek és androidok irányítják őket, soha a büdös életbe nem késnek. Optimusz fővezérben tótágast áll a genitális szerelem a japán csodát szemlélve: hejj de high-tech vagy bébi" - hallhatjuk a Blikk tudósítóját Tokióból. 
Köztudottan sok van, mi csodálatos, ezek egyike pediglen az a bizonyos japán vonat. Amiről bizonyára a fentebbi fantazmagóriáink vannak, s mi több furtonfurt visszaöklendezi magát a toposz, hogy a japán közlekedési miniszter lemond, ha egy percet késik a vonat, et cetera.

Nos, amire te gondolsz, az nagy valószínűséggel a shinkansen, ami valóban egy módfelett előrehaladott jószág, azonban a japán fővárosban élve a napi ingázásban aligha találkozni vele. Közlekedni vele pedig, még annyira se. A magam részéről két vonalat használok a mindennapi közlekedésben, a Den-en-toshit (田園都市線) s a Yamanotét (山の手線), így pusztán e kettőről van tapasztalatom, ám elöljáróban annyit, hogy felejtsük el…