Japán folklór vol. 8 - Madarak a japán kultúrában

A japán folklór sorozat soron következő bejegyzésében egy rövid áttekintést nyújtunk a madarak elsősorban a shintó illetőleg a japán kultúrában betöltött szerepéről. 

A madárszerű lények első irott feljegyzését illetően a következő sztori a talán legismertebb: kezdődött minden azzal, hogy úgy tűnt, soha nem ér véget a sötétség melyben a világ reményvesztettül esedezett a hajnal fényeiért, miképpen a Nap, illetőleg az Univerzum istennője, Amaterasu (天照) egyszerűen nem volt hajlandó előjönni nyughelyéről. 

A többi isteni entitás - kami - belátta, hogy tenni kell valamit, hiszen a napfény nélküli élet nem tűnt optimálisnak. Valahogy ki kellett csalni Amaterasut, hogy ismét fénnyel töltse be a mindenséget. A terv a következő volt: egy tükröt tartani Amaterasu barlangjának bejárata elé (hogy elkapják a visszatükröződését), miközben kakasok (ondori, 雄鳥) keltettek zsivajt, hogy felkeltsék az istennő figyelmét. A trükk beválni látszott - a kakasok kukorékolására, valamint a barlangja bejáratának fényére a Napistennő kimerészkedett rejtekéről igy újfent fénnyel telt meg a világ. Ergo pár kakasnak sikerült a sintó vallás főistenét csőbe húzni.

Elmondások szerint egyes sintó szentélyeknél a mai napig tartanak kakasokat (noha én ezidáig nem láttam), mi több a torii (鳥居) kapuk, melyek a sintó szentélybe vezető utat jelölik, egyes elgondolások szerint az (áldozati) kakasok ülőhelyét szimbolizálják. Megjegyzendő, hogy mivel a torii irásjegyeit a a madár - tori, 鳥 - és a lakhely (ez esetben ól) 居 - képzik, más elgondolás szerint pusztán onnan erede a név, hogy a a sintóban a madarak az istenek hírnökei. 

Torii kapu Hakonéban 

De nem pusztán a kakas szerepel kiemelkedő helyen a japán folklórban. Már a Kojiki (古事記, A régi idők feljegyzései), a legrégebbi fennmaradt japán krónika, ami számos mitoszt, legendát, leszármazi adatokat tartalmaz - is számos madárról tesz emlitést. Számos a műben foglalt történet a mondabeli első japán császár, Jinmu-tennō (神武天皇) köré csoportosul, aki éppenséggel Amaterasu leszármazottja is volt. A vele kapcsolatos egyik történet emlitést tesz arról, hogy Jinmu-tennō egy sólymot (taka, 鷹) látott hajói közelében mielőtt meghóditotta egész Japánt, amit szerencsés jelnek értékelt. Később aztán egy álmában Amaterasu elárulta neki, hogy Yatagarasut (八咫烏), a csodás háromlábú varjút küldi majd hirnökeként a császár megsegitésére. Az álomban látott vizió pedig beteljesült, az isteni madár pedig győzelemre segitette Jinmu-tennōt. 

Mint számos ősi civilizáció, a korai japánok is előszerettel asszociáltak a halálra és a túlvilágra madárszerű lényekkel. Régészeti sirfeltárások eredményeit feldolgozó tanulmányok szerint a madarak Japánban az ún. pszükhopomposz („a lelkek vezetője”) szerepkörét töltötték be, mely a vallástörténetben olyan lényt (szellemet, angyalt vagy istent) jelöl, akinek a feladata, hogy elkísérje az újonnan elhunyt lelkeket a túlvilágra. 

Számos esetben az ember lelke is madár formájában manifesztálódott. Yamato Takeru (生年不詳), a japán krónikák legendás hőse "Japán Bátra" a Kojiki szerint halálát követően egy fehértollú madárrá változott - jóllehet a madár pontos fajtáját illetően nincs konszenzus, a spekulációk a szalonkától a hattyúig terjednek.

A halál illetve az újjászületés témájánál maradva, egyes japán népi hiedelmek szerint a halottak varjú formájában visszatérhetnek. Némelyik régió mitológiája szerint buddhista szerzetesek vagy speciálisan képzett hegyi aszkéták (yamabushi) kami-szerű lényként születhetnek ujjá, madárszerű tulajdonságokkal felvértezve (úgymint szárnyakkal és tollakkal, kánya vagy varjú fejjel). Sokak számára ismerős lehet a tengu - akivel már számos hegyi túra vagy éppen a tengu-fesztivál során találkozhattunk, a túrákat lásd itt és itt - mely mitológiai entitások a hegyekben illetve felföldek erdejeiben vélt élni, szintén többnyire (bár nem minden esetben) madárfejjel ábrázolt, harcias lény akivel jobb nem packázni.

Tengu fotóm a Takao-hegyről

Persze nem pusztán túlvilággal kapcsolatos vagy félelmetes formában öltenek testet a madarak a japán folklórban, a darufélék (tsuru, 鶴) példának okáért Japán kedvenc tollasai közé tartoznak. A japán mitológia hét szerencsehozó istenét - shichifukujin (七福神) is gyakorta ábrázolták daruk kiséretében, főképp Fukurokuju (福禄寿) és Jurōjin (寿老人) alakja kapcsán. Utóbbi két szerencsehozó istenség egyaránt a hosszú élet istenségeként ismert, s úgy tartják hogy a daru hozzájuk, azaz a hosszú élethez való társitása taoista hatásokból ered (a daru a kinai mitológiában is kitüntett szerepet tölt be). Az origami egyik gyakori formája szintén a daru, a hiedelem szerint pedig aki képes 1000 darut hajtogatni, az hosszú életre számithat. Vélhetőleg a hosszú élet képzete kapcsán volt szokás darumadár origamit házassági ajándékként adni, a pár hosszú és boldog életének szimbolikájaként. 

A daru mellett szintén népszerű madár még a kormorán (u, 鵜), melyet ugyancsak emlit a Kokiji krónika: Jinmu-tennō segitői közt beszámol olyan halászokról, akik kormoránokkal halásztak (ez a japánul ukaiként (鵜飼い · 鵜飼 ) tudott gyakorlat szintén ismert Kinában, még egy dél-kinai utam során találkozhattam vele, persze már pusztán mint kulturális örökség részeként működő gyakorlatként). 

Népszerű mitológiában is ismert madár még a fácán, melyet többek között Amaterasu hirnökeként ábrázolták. A zöld fácán vagy más néven Schiller-fácán kiji (雉子) japán nemzeti madara, az albinó változata pedig a mindenkori császári udvar számára volt igencsak fontos, miképpen a Nihonshoki (日本書紀, más néven Nihongi, Japán krónikája) i.sz. VIII. századi műve alapján ugyanis a fehér fácán annak volt a jele, hogy az istenségek elégedettek voltak a császár uralkodásával. 

Kapcsolódó bejegyzések: 

Japán folklór vol. 1. - Goemon és a Patkánykölyök, a japán betyárok

Japán folklór vol. 2- Nekomata, a macskaszörny

Japán folklór vol. 3 - Namazu - a földrengető harcsa

Japán folklór vol. 4 - a kappák és a Shirikodama, misztikus lélekgolyóbis az ánuszban

Japán folklór vol. 5 - A gigantikus tanuki-here

Japán folklór vol. 6 - szamuráj-szellem rákok - a Heikegani legendája

Japán folklór vol. 7 - Baku, az álomfaló 

Japán folklór vol. 8. - Umibōzu, a tengeri szerzetes

Madársétáltatás Kinában 

A kutya Kinában

Teknős és hal Kinában