Doufukuai

A Dél-kínai-tenger (Nanhai, 南海) területi szuverenitása elsősorban gazdag nyersanyagkincsei, természetes energiaforrásai - olaj-, ill. földgázlelőhelyei, halászterületei következtében képezheti megújuló nemzetközi disputák tárgyát,  a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) képviselői nemrégiben Kambodzsában gyűltek össze, hogy közelebb hozzák a megállapodást a vitában érintett felek között. A nyersanyagkincsek mellett a világ nemzetközi kereskedelmének mintegy fele a Dél-kínai-tengeren halad keresztül, déli részén a Malaka-szoros a világ egyik legforgalmasabb tengeri útvonala, csak olajból és földgázból háromszor annyit szállítanak rajta keresztül, mint a Szuezi-csatornán, és mintegy tizenötször annyit, mint a Panama-csatornán. A kőolaj nagyobb hányada a Perzsa-öbölből érkezik, és megy tovább Taiwan, Japán, valamint Dél-Korea felé. A dél-koreainak kőolajellátmány hozzávetőlegesen kétharmada, Taiwan és Japán esetében közel 60%-a ezen a kritikus régión keresztül halad vé

Az elmúlt napokban a sino-japán viszonyon aligha javított sokat a magas fokú érzelmi intelligenciával betárazott  nagoyai polgármester múlthoz való hozzáállása. Ezen felül Kawamura állítólag folyton Zhīnà 支那/ しな (Shina) elnevezéssel borzolja a kínaiak kedélyeit, miként ez derogálónak hat a szomszédos ország hagyományos aposztrofálásával szemben, mely a 中国/ちゅうごく (Chūgoku).  Mikortól vált elterjedtté a 支那?  Kezdődött minden az első újkori sino-japán háborúval (1894-1895), mikor is a vérrel-verítékkel megkomponált Qīng hadiflottát megalázóan gyorsan tönkreverték a Wōkòu-k (倭寇) [vagyis a "törpe kalózok", ahogy Jiang Jieshi is nevezte a japánokat naplójában], s a szigetországiak már inkább le, mintsem felnéztek a Középső Birodalomra, ekkor kezdték el a 支那/ しな kifejezést újbóli használatát.  1913-ban egy Kínában tartózkodó japán diplomata indítványozta, hogy hivatalosan is しな-ként illessék az országot, ami a kínaiak részéről igen nagy ellenállásba ütközött. Ugya

A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nem bír magával , olyan mint egy pofátlan kisgyerek, aki méregeti, meddig mehet el. Az 1953-as fegyverszünet (ergo még ma is hivatalosan hadállapot van a két ország között, nem köttetett béke) óta kisebb-nagyobb skandalumokkal hirdetik a szocializmus és a v örös csillag rendíthetetlenségét, még ha ezen energia-felhasználást mutató térképen sötétségbe burkolóznak is. Az alábbi dolgozat évekre lebontva sorolja fel a kisebb-nagyobb " turpisságokat ", melyek alatt terrorakciókat, repülőgép eltérítéseket, (melyek közül az 1987-es 707-es Boeing felrobbantása volt a legsúlyosabb), véletlenül eltévedt torpedókat , s szinte folyamatos kémbotrányokat kell érteni. Kim Dzsong Il még Dr. Genyánál is szemtelenebb. Fia , a nemrégiben - akárcsak a kipusztulás szélén lévő szibériai tigriskölyköket bemutató állatkerti videókhoz hasonlatosan - felkonferált Kim Dzsong Un egyes elemzések szerint szintén gonosz és genya. Egyébiránt valóban abszurd, am

Zhan Qixiong , a fujiani halász a mai nap tért haza, akit az elmúlt hetekben őrizetbe vettek a japán hatóságok. A casus belli-t a 钓 鱼 台 群 岛 , vagyis a Diaoyu, avagy japánul Senkaku-szigetek képezték, amik már több alkalommal is számos territoriális összekülönbözés neuralgikus pontjául szolgáltak. Igényt tart rá Japán, a Kínai Népköztársaság, valamint a Kínai Köztársaság, azaz Taiwan, (mi utóbbi de iure a Kínai Népköztársagé, ez esetben ergo azt is mondhatnánk, hogy nincs miről beszélni...) Arról volt szó a Xinhua szerint, hogy még szeptember 7-én japán járőrhajók a Diaoyu-szigeteknél, KÍNAI FELSÉGTERÜLETEN - és ez már mindent elmond - lefoglaltak egy kínai halászhajót, és annak 15 fős legénységét őrizetbe vették, ami mély ellenérzést váltott ki az érző szívű kínai kormányból, és az egyszerű emberekből is... A Xinhua -n nyomon lehet követni az államközi disputát, a lényeg az, hogy Kína elég érthetően kitette az irányjelzőt, és továbbra is bocsánatkérésre biztatja a felkelő Nap országá