Egy Pulitzer-díjas fotó története: Inejiro Asanuma meggyilkolása
E hónap elején gyilkolták meg a volt japán miniszterelnököt, Abe Shinzót (安倍晋三), és ennek kapcsán említettem, hogy ez azért nem számít egy túlságosan gyakori esetnek a közelmúltból...Mi több a múlt század ismertebb esetei közül már egy korábbi bejegyzésben is tárgyaltuk a japán fővárosi vasútállomásnál történt miniszterelnökök elleni merényleteket.
 |
| Yasushi Nagao híres fotója Inejiro Asanuma meggyilkolásáról |
Ismert azonban egy további híres gyilkosság Tōkyōban, mely 1960. október 12-én történt, mely során a Hibiya Hallban rendezett, TV által is közvetített politikai vita forgatásának közepette, a mintegy 2500 néző közül a 17 éves ultranacionalista Otoya Yamaguchi (山口 二矢) felrohant a színpadra, és egy wakizashi (脇差), a szamurájok által használt típusú rövidkarddal ledöfte Inejirō Asanumát, (浅沼 稲次郎), a Japán Szocialista Párt (Nihon Shakai Tō, 日本社会党) vezetőjét. Asanuma kórházba szállítása előtt meghalt, miközben az iskolás egyenruhát viselő Yamaguchit mosolyogva vezették el elfogását követően.
A gyilkosság kontextusa
A sokkoló incidensre a második világháborút követő, feszült hideg háborús korszakban került sor, az ideológiai jobb és baloldal közötti gyűlölet Japánban is éles társadalmi megosztottságig eszkalálódott. Egy évvel korábban, Asanuma a kínai fővárosban, Běijīngben mondott beszédet, amiben az Egyesült Államokat nevezte meg Kína és Japán közös ellenfelének. Kínai útjáról, az egyébiránt elég nagydarab ("emberi gőzmozdonynak" becézett) Asanuma Mao Zedong (毛泽东) által hordott egyenruhára, "Mao öltönyre" hajazó öltözékben tért vissza, ami még a szocialista párttársai is élesen kritizáltak (akkoriban egyébiránt sem Japán, sem az USA nem ismerte el a kínai kommunista kormányt az ország legitim vezetőként).
 |
| A napsugaras japán zászló, a Kyokujitsu-ki (旭日旗) a japán imperializmus, és szélsőséges csoportosulások kedvelt szimbóluma |
A leghevesebb kritika azonban értelemszerűen az Uyoku Dantai (右翼団体), a japán ultranacionalista csoportosulásoktól érkezett, mely alatt különböző szélsőjobboldali szervezeteket értünk, akik közös eszményei között szerepelt a marxizmus/kommunizmus, valamint a hagyományosan a szocialistákat támogató Japán Tanárok Szakszervezetének (Nikkyōso, 日教組) gyűlölete, valamint a kukutai goji (国体護持) vagyis a nemzeti szuverenitás védelmezése.
Az incidens
1960. október 12-én, az említett Hibiya Hallban mintegy száz szélsőjobboldali szimpatizáns jelent meg hogy provokálják a beszédet mondó Asanumát, és ezek közül rohant fel hirtelen a színpadra Yamaguchi, hogy mintegy a merénylettel adjon súlyt politikai állásfoglalásának, a jelenlévők, köztük az akkori miniszterelnök Hayato Ikeda (池田勇人) legnagyobb megdöbbenésére.
 |
| Asanuma megtámadása egy további, korabeli fotón |
Yamaguchi az 1960-ban a japán hadsereg belül magas hivatalba kerül Shimpei Yamaguchi (山口晋平) gyermeke, illetve annak a Murakami Namiroku (村上浪六) írónak volt unokája, ki utóbbi a yakuza gengsztereket magasztaló novelláiról volt ismert. Yamaguchi viszonylagos jómódban nőtt fel, de bátyának hatására radikalizálódott, és 16 évesen belépett a szélsőjobb Bin Akao (赤尾敏) politikai csoportosulásába, az Aikokutō pártba.
 |
| Bin Akao |
1960-ban léptették érvénybe némi módosítással a japán-amerikai biztonsági egyezményt, ami továbbra is biztosította az amerikai haderő Japánban való állomásoztatását, mindez a korszak legnagyobb tüntetés hullámát, az Anpo tōsōt (安保闘争) generálta. Számos politikai csoportosulás, de elsősorban a Japán Szocialista Párt, a Japán Kommunista Párt illetve a hozzájuk kapcsolódó balos tanárok szakszervezete állt a megmozdulás élére (hogy érvénytelenítsék az egyezményt és megszabaduljanak a Japánban állomásozó amerikai haderőtől).
 |
| Amerika-ellenes Anpo tünetés |
Ezt látva Bin Akao szeme előtt már egy kommunista forradalom rémképe lebegett, és ellentüntetési akciókra mozgósította követőit, köztük a fiatal Yamaguchit, akit 1959 és 1960 között tíz alkalommal csuktak le és engedtek ki a zavargásokban betöltött szerepe miatt. Mindazonáltal ezen időszak alatt Yamaguchi egyre inkább kiábrándult Bin Akaóban, nem érezte elég radikálisnak a fellépését, és amikor a Anpo tüntetéshullám a szocik vezetésével egyre inkább kiterjedt mozgalommá vált, Yamaguchi kilépett az Aikokutōból 1960. május 29-én. Fast-forward folyó év október 12-e, és az apjától lopott 33 centis rövid karddal kioltja a Japán Szocialista Párt elnökének az életét. A Youtubeon meglepetésemre több korabeli videofelvétel is van a gyilkosságról, alább az NHK általi TV-s közvetítés közben készült:
A merénylet után Yamaguchi a helyszínen megpróbált öngyilkosságot elkövetni, viszont lefogták mielőtt erre sort keríthetett volna, három héttél később azonban lepedőiből font kötéllel felakasztotta magát a fiatalkorúak börtönében. Öngyilkossága előtt fogkrémből írta a börtönfalra a következő sorokat:
天皇陛下万才、七生報国
Éljen a császár, hét életem a hazáért
Ez utóbbi mondat egyébiránt a XIV. században élt, az egyik legnagyobb japán katonai stratégiának tartott Kusunoki Masashige (楠木 正成) szamuráj utolsó szavaira való utalás volt, akinek köztudott volt hűsége és elkötelezettsége a császárhoz, legendás figura, és ugyebár nagyon szimpi ikon az ultranacionalisták körében.
 |
| Asanuma megtámadása egy további, korabeli fotón |
Jóllehet korabeli közvéleményt sokkolta az esemény, az Uyoku Dantai csoportok, és az említett szélsőjobbos japán parlamenti párt, a Nagy Japán Patrióta Párt (Aikokutō, 愛国党) saját halottjának, mi több mártírjának tartotta a gyilkos Yamaguchit. Ami egészen abszurd, hogy ugyanazon év december 15-én a szélsőjobb csoportosulások ugyanabban a Hibiya Hallban, ahol a gyilkosság történt pár hónappal ezelőtt, nemzeti megemlékezést tartották "mártír testvérüknek", Otoya Yamaguchinak. Ezt követően e szélsőjobbosok minden év november 2-án megemlékeztek Yamaguchi haláláról, 2010-ben, Yamaguchi halálának 50. évfordulóján pedig nagyszabású ünnepélyt tartottak a Hibiya parkban.
A gyilkosság következménye
A Japán Szocialista Párt Asanuma meggyilkolását megpróbálta kiaknázni szélesebb társadalmi szolidaritás, illetve támogatás reményében a következő hónapban esedékes választásokra, de nem jött be a dolog. A most is hatalmon lévő Liberális Demokrata Párt (Jimintō, 自民党) elsöprő győzelmet aratott, a 467 japán parlamenti képviselői helyből 300-at szereztek meg, míg a szocialisták 144 helye az előző választásokhoz képest 23 hellyel kevesebb volt.
 |
| korabeli újságcikk a gyilkosságról |
Bár a merényletnek nem lett jelentősebb politikai hatása, a jelenlévők, de a tágabb közvélemény emlékezetében is nehezen felejthető esemény maradt, a gyilkosság eseményén túl az akkoriban a Mainichi Shimbun napilapnak dolgozó fotós, Yasushi Nagao (長尾 靖) erőteljes, drámai fényképe miatt is, ami 1960-ban a World Press Photo év fotója elismerést, 1961-ben pedig első japánként Pulitzer Díjat kapott, s élete legismertebb fotója is lett egyben.
.jpeg) |
| Yasushi Nagao a Pulitzer-díjas fotójával |
Az elismerésnek köszönhetően Nagao szabadon utazhatott külföldre, ami az akkori japánok többségének lehetetlen volt. 1962-ban otthagyta a Mainichit, és szabadúszó fotósként dolgozott különböző hírügynökségeknek, 2009-ben hunyt el.
Kapcsolódó bejegyzések:
Fejezetek Tōkyō sötét múltjából - miniszterelnök gyilkosságok a tōkyōi pályaudvaron
Tōyama Mitsuru és a Sötét Óceán Társasága - az ultranacionalista bábmester, aki háborúba sodorta Japánt
Mao Zedong és a KKP útja a hatalomig - BA-s szakdolgozatom
Mao Zedong elit őrgárdája - a 8341-es alakulat története
Korabeli kínai bérgyilkosok - a halbéltőr megvan?
"Kúszó Sárkányok" - Öngyilkos japán búvárok a második világháborúból
Project Fantasia - s rókák móresre tanítják a vakbuzgó Yamato népét
A 731-es alakulat története - középpontban a japánok Dr. Mengeléje, a hátborzongató ember-kísérletek és Amerika pestissel fertőzött bolha-bombázásának kiötlője
Fejezetek Tōkyō sötét múltjából - Masakado átka - a főt vesztett szellem átka a mai napig kísért
Amikor a gonosz Miki Egér bombázta Japánt - propaganda rajzfilm 1936-ból
Fejezetek Tōkyō sötét múltjából - Kozukappara, az Edó kor nagy vesztőhelye
Fejezetek Tōkyō sötét múltjából Jōkanji, a ribanctemető
Fejezetek Tōkyō sötét múltjából - Suzugamori vesztőhelye
Fejezetek Tōkyō sötét múltjából - Denma-chō börtöne
Japán agresszió Mandzsúriában - a bábállam történetéről
Aokigahara - a halál erdeje a Fuji lábánál, s az öngyilkossággal kapcsolatos koncepciókról Japánban
Shimbun nishiki-e - korabeli bulvár
Megjegyzések
Megjegyzés küldése