Ugrás a fő tartalomra

精选博文

Omotesandō illumináció

Japán agresszió Mandzsúriában

A kelet-ázsiai geopolitikai viszonyok átrendeződésének értelmében a korábbi kínai hegemóniát fokozatosan felváltotta az imperialista nagyhatalommá növekedett Japán uralma. Társadalmának működése immáron elválaszthatatlanul összekapcsolódott a globális gazdasági, illetve politikai folyamatokkal, s az első világháborút követő konjunkturális időszak alatt felgyorsuló gazdasági, és társadalmi változásokkal együtt járó szociális feszültségek új erőket hoztak létre: Japán Kína-politikáját az 1924-1927 közötti időszakban a liberális politikát folytató Minszeito-kabinettel szemben 1927-től Szeijúkai-mineszterelnök, valamint Tanaka tábornok Kínával szemben folytatott keményvonalas fellépése váltotta fel. A Japánban fennálló túlnépesedési válságot katonai expanzió, terjeszkedés formájában vélték megoldani,[1]amiről szemléletes képet festenek egy japán ezredes 1930-as évek közepében írt esszéjének sorai: „Japán számára csupán három lehetőség maradt, hogy enyhítsen a fölös népességből fakadó belső nehézségeken (…) nevezetesen a kivándorlás, a világpiacon való jelenlét és a területi terjeszkedés. Az első út, a kivándorlás nem vezet sehová, mégpedig a többi ország Japán-ellenes intézkedései miatt. A második út, a világpiacon való jelenlét, a kereskedelmi vámok és a kereskedelmi egyezmények hatályon kívül helyezése miatt járhatatlan (…) Ebből következően Japánnak nem marad más lehetősége, mint rálépni az egyetlen, még járható útra.”[2]
Miként a japán élelmiszertermelés nem volt képes lépést tartani a lakosság növekedésének mértékével, ennek következtében növekedett az ország importszükségessége: az 1930-as évekre az élelmiszerszükséglet közel 15 százalékát már a gyarmatok termelték. Nem pusztán az élelmiszerek terén szorult japán importcikkekre: az 1920-as évekre már fából, rézből és szénből is behozatalra kényszerült, utóbbit elsősorban Korea és Mandzsúria értékesítette, amit az olcsó külszíni fejtés még inkább rentábilissá tett Japán számára.[3] A blog keretein belül itt érdekes momentumként hozzátenném, hogy az importkényszer Japánban oly méreteket öltött, hogy voltaképpen teljesen külföldre voltak utalva egyes iparcikkeket illetően, s így például Pearl Harbor után ugyebár az amcsik lekapcsolták a kőolaj és egyéb nyersanyag importot Japánba, ami felettébb súlyos következményekkel járt: 1945-ben már cseppekben (!) mérték az üzemanyagot, és a buszok motorjait fatüzelésű kazánokkal helyettesítették...
A japá
n gazdaság működése nyersanyagfüggősége következtében képtelen volt kivonni magát a világpiaci, és világpolitikai folyamatok alól, ennek nyomán a fellazuló Meiji-korszakbeli imperialista rendben oly politikai improvizációknak engedtek teret, mely háborúba sodorta a szigetországot.[4]Példának okáért az 1927-ben összehívott Keleti Konferencián került elfogadásra a Mandzsúria és Mongólia elfoglalásáról szóló rendelkezet is, mely 1929-re az egyik kínai lap végett Tanaka-memorandumként vált ismertté a világ számára.[5]
A japán külpolitika szám
ára meghatározónak bizonyult a kínai forradalom, illetve a polgárháborús állapot kirobbanása, és az azzal együtt járó japánellenes mozgalmak – úgy, mint a japán áruk ellen intézett bojkott-mozgalom – kibontakozása. Mind Kína belső helyzetét, mind a nemzetközi helyzetet alkalmasnak találták a Tanaka-terv végrehajtására, Korea után Mandzsúria elfoglalását.
1928 árilisában
a Mandzsúria elfoglalását – a gazdasági érdekeken túl - időszerűvé tette a Guomindang közeledése a területre, ezért újabb erőket vezényeltek a Shandong-félszigetre, ahol a tüntető tömeggel való ütközés több ezer áldozatot követelő mészárlássá fajult. Június 4.-én, a mandzsúriai hadúr Zhang Zuolin halálával végződő robbantásos merénylet, mely fiát, Zhang Xueliangot a Guomindang oldalára állította, gyökeresen eltérő végeredményt – a Goumindang hatalmának megszilárdulását Kína északkeleti tartományaiban -, és ezzel a Tanaka karrierjének végét is elhozta.[6].A pacifista politikusok azonban ez után sem képesek befolyásra szert tenni a japán államapparátusban, így a Mandzsúria elfoglalását kitűző akció ezzel korántsem kerül le a napirendről: 1931. szeptember 18.-án bombarobbantást hajtottak végre a mandzsúriai vasútvonalon; majd a japán csapatok megszállták a vasútvonal mentén elhelyezkedő városokat, s 1932 januárjára egész Mandzsúria területét okkupálja a japán haderő, majd március 9.-én megszületik Mandzsukou Japán bábállam.[7]
A Népszövetség nemzetközi vizsgálóbizottságot állított fel, hogy jelentést készítsenek: a helyszínre küldött Lytton-bizottság jelentése alapján törvénytelennek nyilvánították Mandzsúria elfoglalását, az 1922. február 6.-ai washingtoni kilenchatalmi szerződés alapján, mindazonáltal elismerték Japán k
ülönleges jogait és érdekeit a területre vonatkozólag. Az 1933. május 31.-ei japán-kínai fegyverszüneti egyezmény értelmében további katonai, illetve politikai előjogot szerzett Japán, valamint a Nagy Faltól délre elterülő nagy kiterjedésű demilitarizált zónát, melyet felvonulási területként használt fel a Kína ellen irányuló háború későbbi stádiumában.[8]
Noha a Népszövetség 1933.február 24.-én egyhangúan felszólította Japánt a Kínával szembeni agresszió megszüntetésére, a japán imperializmus figyelmen kívül hagyta a határozatot, és márciusban a császár ediktumában jelentette be Japán Népszövetségből való kilépését.[9] Az
Az 1929-1933-as világgazdasági válság következtében a belső gazdasági problémáik, majd Hitler erőszakos fellépése és a közelgő második világégés előszele következtében a nyugati hatalmak így nem léptek fel Japán expanzív törekvéseivel szemben.







[1] Edwin O. Reischauer: Japán története. Bp., 1995. 160.p.
[2] Conrad Totman: Japán története.Bp., 2006. 525.p.
[3] Uo.520.p.
[4] Uo. 571.p.
[5] Hani Goro: A japán nép története. Bp., 1967. 147.p.
[6] Németh István (szerk.:) – 20. századi egyetemes történet. II. köt. Európán kívüli országok. 60-61.p.
[7] Halmosy Dénes: Nemzetközi szerződések 1918-1945. Bp., 1983. 314.p.
[8] Uo.
[9] Edwin O. Reischauer: Japán története. Bp., 1995. 150.p.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

百度一下,你就知道!

A számítógépes nyelvészet blog kezdeményezése kapcsán született az alábbi poszt:

Bǎi​dù yī​xià, nǐ jiù zhī​dào! (百度一下,你就知道!) –vagyis „Baidu-zz egy kicsit, és máris megtudod!- szól a Baidu - Bǎidù (百度) - 2000 januárja óta jegyzett pekingi központú, vezető kínai keresőportál szlogenje. Az Alexa Internet, Inc., az internetes oldalak forgalmának megbecsülése és rangsorolása alapján 2011 júniusában összesítésben a Baidu 6. helyen végzett, ami nem meglepő – pusztán a kínai internetfelhasználók rohamosan növekvő számából adódóan sem, mely mára kalkulációk szerint a négyszázötvenmilliót is meghaladta. A Baidu Kína vezető internetes keresőmotorja, a Google kivonulását követően folyamatosan növekvő piaci részesedéssel rendelkezik, 2011. márciusi adatok szerint már 75,5%-os dominanciával.
Számos szolgáltatással bír, ezek közül a legfontosabb a kínai nyelvű keresőmotor, mely által weblapokra, képekre, videókra kereshetünk rá. Néhány adatot tekintve a Baidu 740 millió weboldal, 80 millió kép, és köz…

A kínai írásjegyek

A kínai írás genezise igen mélyre nyúlik vissza, a világ egyik legrégebbi folyamatosan létező, és máig használt írása, a kialakulására vonatkozólag kevés forrás létezik, legenda viszont annál több. A Hadakozó Fejedelemségek korabeli művek - Xún​zǐ (荀子), Lǚ​shì​ Chūn​qiū (吕氏春秋) - szerint a kínai írásjegyek feltalálása Cāng​ Jié (仓颉) nevéhez fűzhető, ki a misztikus Sárga császár - Huáng​dì (黄帝) minisztere, és történésze is volt egyben, oly rendkívüli bölcsességgel, hogy még a félistenekkel és istenségekkel is megértette magát. Cāng​ Jié a Míng-kori (1367-1644) Táo Táoyí (陶宗仪) történeti művében - Shūshǐ huì​yào (书史会要) is megjelenik, miszerint Cāng​ Jié Huáng Jié (皇颉) adott névvel, s Hòugāng (候冈) családnévvel is ismert volt. Az ismert ábrázolások alapján négy szemmel rendelkezett, a felső kettő a nap és a hold váltakozását figyelte, míg az alsó kettővel a teknőspáncél, valamint a madártollak mintázatát is képes volt megkülönböztetni, az általa kifundált írást a leszármazottak régi írás…

上网了没有?

Szakszemináriumi matéria, a kínai internetes nyelvhasználatból.

When the society changes, language as a sign that the society will also undergo transformation. The digital age in China is the beginning of computer-mediated communication, and recent dramatic social, economic, and political changes that have taken place in China should lead to a change in the Chinese language as well.
The computer-mediated communication (CMC) has become increasingly widespread throughout the world, thanks to the rapid development of the computer technology. In mainland China, since the Internet service started in 1994, it has been developing very quickly. As early as October 1997 there were around six hundred and twenty thousand Chinese netizens. And approximately thirty hundred thousand computers were connected with the Internet.
In January 2007 there were approximately 137 million netizens in mainland China. Around 59 million computers were connected with the Internet. And China had about 843 thousan…

A japán vonatokról

"Japánban a vonatok olyan elbaszottul fejlettek, hogy hangsebességgel közlekednek és androidok irányítják őket, soha a büdös életbe nem késnek. Optimusz fővezérben tótágast áll a genitális szerelem a japán csodát szemlélve: hejj de high-tech vagy bébi" - hallhatjuk a Blikk tudósítóját Tokióból. 
Köztudottan sok van, mi csodálatos, ezek egyike pediglen az a bizonyos japán vonat. Amiről bizonyára a fentebbi fantazmagóriáink vannak, s mi több furtonfurt visszaöklendezi magát a toposz, hogy a japán közlekedési miniszter lemond, ha egy percet késik a vonat, et cetera.

Nos, amire te gondolsz, az nagy valószínűséggel a shinkansen, ami valóban egy módfelett előrehaladott jószág, azonban a japán fővárosban élve a napi ingázásban aligha találkozni vele. Közlekedni vele pedig, még annyira se. A magam részéről két vonalat használok a mindennapi közlekedésben, a Den-en-toshit (田園都市線) s a Yamanotét (山の手線), így pusztán e kettőről van tapasztalatom, ám elöljáróban annyit, hogy felejtsük el…

Japán kocsmológia vol. 1. - Yokochō sikátorok - Omoide Yokocho

A kínai kocsmológia tudományos blogsorozat után belekezdünk a japán kocsmológiába is, mely szintúgy hasonló komolysággal fogja végigjárni a témát itt Tōkyōban. Ma Shinjukuban jártam, akadt a zsebemben egy gopro ezért gondoltam végigjárok az Omoide Yokochón (思い出横丁) "emlékek sikátora'. a sorozat nyitányaként. Mi is az a yokocho?  A yokocho effektíve sikátor, szűk kis utcácska, mely egy totális más Tōkyōba vezethet el bennünket, mint amit a széles sugárutak és felhőkarcolók dicsfényében megszokhattunk. Az Omoide Yokocho - vagy a Shinjuku állomás nyugati kijáratánál található, az évtizedek számos tűzesetét és szerencsétlenségeit számos épület átvészelte, s valódi romkocsma labirintust találhatunk itt, melyekben yakitoritól a motsu-nabén át a soba tésztásig számos falatot szerezhetünk a sör és szaké mellé.   A nevezetes szűkös utcácskákat "pisás sikátorként" (ションベン横丁) is szokták volt emlegetni, mivelhogy az 1999-es tűzvész előtt nemigen voltak mosdók a kis krimókban. A …

Az agymosás kínai művészete

Az imént olvastam Robert B. Cialdini: Influence - The Psychology of Persuasion cimű könyvében egy érdekes fejezetet, melyben a következetesség elvéről van szó, azaz hogy milyen erősen tartunk ki döntéseink illetve elmondottjaink mellett. Pszichológia kutatások alapján ha az ember állást foglal egy bizonyos dologgal kapcsolatban - akkor ezen elv alapján - nagy valószinűséggel akkor is kitart mellette, ha bebizonyosodik a tévedése. Mindezt többek között egy érdekes kinai példával igazolja a szerző. A koreai háborúban (1950-1953) számos amerikai katona találta magát kinai fogolytáborokban. Az már a kezdetektől fogva világos volt, hogy a kommunista kinai vezetés gyökeresen eltérő mód kezeli a foglyokat, mint Észak-Koreai szövetségese, mely utóbbi szigorú megtorlások és büntetések útján vélte hatalma biztositását, valamint a fogva tartottak betörését. A kinaiak egy egészen más, és sokkal hatékonyabb módszert válaszottak.
Tudatosan mellőzve a brutalitást, fizikai fenyitéseket egy szofiszti…

Fejezetek Tōkyō sötét múltjából vol. 8 - A 731-es alakulat nyomában

A Tōkyō sötét múltja sorozatban esett már szó különböző Edo-korividámságokról, évszázadokkal ezelőtti borzalmakkal azonban vélhetően nehezebb együttérezni, mint a közelmúlt kegyetlenségeivel. A sorozat ezen következő epizódjában a XX. századba tekintünk vissza, azon belül is a 731-es alakulat (731 部隊), illetve az azokhoz köthető emlékekhez. Mindenekelőtt ildomos belőlni a kontextust: második világháború, azon belül is második sino-japán háborúban (1937–1945) járunk. Kina észak-keleti területei - nevezetesen Mandzsúria - japán fennhatóság alatt. A tartomány fővárosa, Harbin (哈尔滨), s annak Pinfang kerülete (平房区) adott helyet a 731-es alakulat működésének, melyen keresztül a japán háborús bűnök legsötétebb bugyraiba nyerhetünk némi betekintést. A Japán birodalmi hadsereg hivatalosan Járványmegelőzési és Víztisztító Osztályának (関東軍防疫給水部本部) nevezett alakulatát a Kenpentai (憲兵隊), a voltaképpeni titkosrendőrség irányitása alatt hozták létre, ám az hamarosan az Északkelet-Kinában és Oroszor…

Fejezetek Tōkyō sötét múltjából vol. 2 - Kozukappara vesztőhelye

Minami senju (南千住) számos jelentős történelmi esemény emlékét őrzi, talán több olyat is, amire nem szívesen szoktak volt visszaemlékezni. Ilyen példának okáért a Kozukappara vesztőhelye (小塚原刑場), mely egyike volt az Edo-kori Tōkyō három nagy kivégzőhelyének - Nishikigamori - a mai Shinagawa közelében, valamint Odawa mellett - utóbbi Hachioji külvárosában. A vesztőhelyre a Edo-korszak legsúlyosabb halálnemeinek elszenvedői - fővesztés (斬首刑), keresztre feszítés (磔), máglyán elégetés (火罪) nyertek belépőt, de itt voltak közszemlére téve a gokumon 獄門 - 'börtönkapu' a testtől megválasztott koponyák (mint Masakado fejének esete) is. A hagyományos geomanciai képzetek alapján a rontás/negatív energiák a város északkeleti sarkából érkeztek, s mivel a város ezen kerülte Edo várától (江戸城) pontosan északkeleti irányban helyezkedett el, valamennyi kelletlen de szükséges intézmény - mint a kivégzőhely, vágóhidak, vagy éppen Yoshiwara vöröslámpás negyede is ezen a területen kapott helyet. Ara…