Doufukuai

Zhèng Chénggōng (郑成功 / 鄭成功, 1624-1662) első hallásra talán nem sokat mond, de Koxinga neve hallatán ( 国姓爷 / 國姓爺, pinyinben Guóxìngyé vagy Pe̍h-ōe-jī átírással Kok-sìng-iâ, mi utóbbi holland közvetítéssel eredményezte a Koxingát) már máris ismertebb figuráról beszélhetünk, már ami a világ nyugati féltekét illeti. Ő volt ugyanis az a császárhű, Míng-lojalista hadvezér, aki mindvégig ellenállt a mandzsu Qǐng-dinasztia hódításának, és folyamatos harcokba bonyolódott velük a XVII. században Kína délnyugati partjainál. 1661-ban győzelmet aratott a tajvani holland helyőrségen, majd leszármazottjai (鄭氏) egészen 1683-ig, Tungning királyság néven (Dōngníng Wángguó, 東寧王國) uralták Tajvan egy részét. 早年生活 - Korai élete Koxinga 1624-ben született a japán Hiradóban (平戸), a korabeli Hizen tartományban (肥前国), mely a mai Nagasaki és Saga prefektúrákat foglalja magában. Apja Zhèng Zhīlóng (郑芝龙 / 鄭芝龍, 1604-1661), keresztény nevén Nicholas Iquan Gaspard , befolyásos kínai kereskedő-kalóz-hadvezér-politik...

Az atomcsapást megelőzően Hiroshima (広島) városa mind ipari , mind hadászati szempontból egy igen jelentős városnak számított. Számos fontos hadosztály állomásozott a környéken, köztük a legfontosabb a Shunroku Hata (1879 - 1962, 畑俊六) tábornagy Második Hadserege (Dai-ni Sōgun, 第2総軍) is, mely gyakorlatilag egész Dél-Japán védelmét irányította.  Hiroshima nyüzsgő belvárosa az atomcsapás előtt A Második Hadsereg köteléke mintegy 400,000 főt számlált, többségük jóllehet Kyūshū szigetén állomásozott, hiszen innen várták a szövetségesek invázióját, a sereg főhadiszállása azonban a hiroshimai várban volt.　Hiroshima városa fontos logisztikai és ellátó hely is volt egyben a japán hadsereg számára, de kommunikációs központként is funkcionált, nagy forgalmú kikötővel.  A Motoyasugawa (元安川) folyó, és az eredetileg a megyei kereskedelmi kiállítócsarnok épülete, melynek maradványai ma Atombomba dómként ismertek A városban a hadiipar számára repülők , hajók , bombák , kézifegyverek alkatr...

A fukuryū (伏龍, Kúszó Sárkány ) nevezetű alakulat a második világháborús japán hadsereg Különleges Támadóegységének (特別攻撃隊, tokubetsu kōgeki tai , röviden tokkōtai 特攻隊) részét képezték, kiket a Szövetséges csaptok Japán szigetek elleni inváziója során terveztek bevetni. E tokkōtai, Különleges Támadóegység részét képezték a kamikaze pilóták (神風特別攻撃隊) is, ergo kapizsgálhatjuk miről is van szó: egy búváralakulatról, amihez öngyilkos békaemberek, hajók és tengeralattjárók tartoztak.  1944 júniusában, a fülöp-szigeteki vesztes csata után már érződött, hogy Japán nem fog tudni jól kijönni a háborúból, majd 1945 nyarán, a Csendes-óceáni hadszíntér csatáinak utolsó szakászában a japán vezetés egyre inkább tartott a szigeteiket érintő amerikai inváziótól, ezért a háborús stratégia fokozatosan defenzív jelleget kezdett ölteni.  fülöp-szigeteki csata 1945 júniusában  A vélt amerikai invázió elhárítására kidolgozott hadművelet a Ketsugō terv (決号作戦, ketsugō sakusen) néven futott...

Miki egér Japánban rajongásig szeretett rajzfilmfigura, ha már a Disneyland irányába tartó vonatra szállsz, nem győzöd az egérfüles, felhergelt diáklány-sereget számolni, akik a fővárosi vidámparkba tartanak éppen. Mindazonáltal történt némi paradigma váltás, mielőtt  ezen elevenszülő rágcsáló alakját keblére ölelte volna e nemzet: kezdetben Miki egér ugyanis a gonosz, amerikai , imperialista agresszor megtestesítőjeként szerepelt. Legalábbis ebben a szerepben tetszeleg a Komatsuzawa Hajime (小松沢 甫) által rendezett Omochabako series dai san wa: Ehon senkya-hyakusansanja-rokunen (オモチャ箱シリーズ第3話 絵本1936年, azaz a Játékos doboz 3. sorozat, Képeskönyv 1936) című 1934-es japán propaganda rajzfilmben. A rajzfilm egyébiránt a Youtubeon is megtalálható, ergo itt a linken alább meg is tekintheted:    A sztori arról szól, hogy az aranyos kis élőlények békében élnek egy szigeten, egészen addig amíg a denevérek hátán lovagló Miki egér légideszant el nem kezdi szisztematikusan szőnye...