Ugrás a fő tartalomra

精选博文

I ♥ 侬

Maó elit őrgárdája - a 8341-es alakulat

A 8341-es alakulatot (8341部队 /八三四一部队), azaz a Központi Biztonsági Részleget (中央警卫局), a voltaképpeni  kínai titkosszolgálatot - mely a kínai kormány, a KKP illetve a hadsereg legfőbb vezetőinek biztonságáért felelős - 1949-ben alapították Hebei tartományban a Népi Felszabadító Hadsereg független biztonsági szerveződésként, mely nem a beijingi katonai régió (北京军区) adminisztrációjához, ellenben a közvetlenül a Népi Felszabadító Hadsereg vezérkarának (中国人民解放军总参谋部) volt alárendelve. Vezetőjeként a katonai rendőrség (人民武装警察) dandártábornoka szolgál(t). 

1949-es megalakuláskor egy dandárból állt, melyhez három ezred tartozott, ezek közül a legnagyobb a Népi Felszabadító Hadsereg (a továbbiakban NFH) Közbiztonsági Hadseregének (公安军) 2. hadosztályának 4. ezredét képezte, hogy egészen pontosak legyünk. Az 5. és a 6. ezred főképp a shandongi ill. északkelet-kínai NFH alakulataiból verbuválódott.

Fontos küldetéseikből adódóan a dandár méretű katonai egység hadosztályi státuszhoz jutott, innen ered az eredeti elnevezése: Közbiztonsági Hadsereg 2. hadosztálya (公安二师). Két évvel később, 1951-ben az alakulatot átnevezték Központi Őrhadosztállyá (中央警卫师), a 4., 5., és 6. ezredeket 1., 2., 3. ezredre módosították, ezek közül az első volt a legjelentősebb, több mint ezer katonával.

1953. jún. 9.-én az alakulat egy újabb jelentős átformáláson ment keresztül, az első ezredből egy független szervet hoztak létre a Zhongnanhai-ban (中南海) (szomszédos a Tiltott várossal, a KKP és az Állami Tanács főhadiszállása, metonímia kínai kormányra, mint mondjuk a Fehér Ház az államokban), melynek feladata kizárólag a VIP személyek védelmére korlátozódott, nevét Központi Őrezredre (中央警卫团) változtatták, s a Népköztársaság Közbiztonsági Minisztériumának (公安部) lett alárendelve. A szervezet élére Wang Dongxing (汪东兴) került, Zhang Yaosi (张耀祠) a helyettesi pozíciót töltötte be, s közvetlenül Luo Ruiqing-nek (罗瑞卿), a közbiztonsági miniszternek tartoztak beszámolási kötelezettséggel. Miután Luo 1965-ben visszaszorult a hatalomból, Wang Dongxing került az ered élére pártemberként is, és egészen a kulturális forradalom végéig megtartotta vezető pozícióját.

A felső vezetés viszonylagos gyakori cserélődése ellenére a Központi Őrezred alsóbb szintű parancsnoksága   nagyobb stabilitást élvezett: mikor 1953-ban a Zhongnanhai-hoz került az alakulat, Zhang Yaosi az ezredparancsnok, Zhang Hong (张宏) az ezredparancsnok helyettes, Yang Dezhong (杨德中) a pártfunkcionárius szerepét kapta, Wang Huayu-vel (王化宇) a helyettes pártfunkcionáriusként, valamint a politikai igazgatóként tevékenykedett. Ők többségükben az elkövetkező évtizedekre meg is tartották tisztségüket.

A "szívünk mélyén rejlő vörös nap" stand up comedy-ja a 8341-eseknek
Az átszervezés évében külön megjelölést is kapott az alakulat - Zongzi001 - 总字001 - melyből a zong 总 a  NFH vezérkarára utal. Az 1950-es években ez 3437-re, majd 1964-ben végül 8341-re változott, mely eredetileg a hadsereg egy hadászati raktárépületét jelölte. Miután azonban a raktár bezárt, a vezérkar a Központi Őrezredre kezdte alkalmazni a jelölést. Jóllehet 1971-ben újfent megváltoztatták a kódnevet (57003-ra), az egység a 8341-es jelző alatt vált híressé, a mai napig is gyakorta referálnak rá ily mód* (2000 óta hivatalosan 61889-es egység). A kódnevekre elsősorban biztonsági okokból került sor, az ezred katonái ugyanis nem használhatták saját személyazonosságukat, családjuknak írt levelükben sem tüntethették fel nevüket, címüket, csak annyit, hogy 8341-es alakulat.

1949-es megalakulása óta ez az alakulat őrizte valamennyi kínai vezetőt, beleértve Mao Zedong-ot, Zhou Enlai-t, Hua Guofeng-et, Deng Xiaoping-et, Jiang Zemin-t, és most Hu Jintao-t, illetve családját is. A 8341-es alakulatnak is szerepe van a nagy proletár kulturális forradalom elfojtásában, Wang Dongxing támogatta Ye Jianying (叶剑英) tábornok puccskísérletét a Négyek bandája (四人帮) ellen 1976 szeptemberében. Az alakulat megalakulásakor komoly felvételi követelményeket szabtak meg, a középfokú oktatás első három éve (初中) alapvető kritériumnak számított, ami manapság nem hangzik valami lehengerlően, az 1950-es évek Kínájában viszont, mikor a lakosság több mint fele fele tökéletesen analfabéta volt, ez mégis kiemelkedő kvalifikációnak volt tudva. (Még később is.) Csak büntetlen előéletű, Maónak és a pártnak hűséget fogadó, szegény paraszti sorból származó jóképű férfiakat sorozhattak be, s ezzel igencsak magasra tették a mércét...A kiképzésükről ma sem lehet túl sokat tudni. Felszerelésükről úgyszintén nem a szigorú titoktartás miatt. Az alakulat értelem szerűen semmilyen nyilvános rendezvényen nem vehetett részt,  egy kivétel volt ez alól a Négyek bandája letartóztatását követő ünneplés 1976 októberében, Beijingben.

Az alakulat több, mint 8000 katonát számlál, melyet 7 nagy csoportba (大队) és 36 századba bontottak fel, mely mindegyike saját feladattal rendelkezik: az 1. csoport a Zhongnanhai körüli területekért felelős, a 2. csoport korábban a Maojinwan (毛家湾), Lin Biao korábbi rezidenciáját,  majd a később az az alakulat alaptáborát és laktanyáit óvta Beijing központjában és északnyugati részein, a Nyugati-hegy (北京西山) környékén. A 4. csoport a Jádeforrás-hegyet (玉泉山) és környékét tartja ellenőrzése alatt, az 5. csoport pedig a Diaoyutai vendégházat (钓鱼台国宾馆), illetve hotelkomplexumot, mely egyébiránt anno Jiang Qing (江青), Maó (utolsó) feleségének otthonául is szolgált. A 7. csoport a Beidehaihe VIP negyedét őrzi. Az 1. csoport első százada a kínai államfő, míg a harmadik század a miniszterelnök védelmével van megbízva. Lin Biao halálát követően egy 8. csoportot is szerveztek, melyet légvédelmi ágyúkkal is felturbóztak, de hamarosan feloszlatták. A megalakulásának éveiben a 8341-es alakulat katonái kitüntetett feladatuk ellenére sem kaptak kitüntetett bánásmódot, az első évben 6 yuan volt havi fizetésük, mely arányosan növekedett a szolgálat éveivel. Csak a későbbi években kerültek magasabb státuszba. Ezt bizonyítja többek között az is, hogy Maó halálát követően kizárólag a 8341-es alakulat tagjai róhatták le formálisan tiszteletüket Maó ravatalán. Emellett valamennyi fontosabb, Beijingben és máshol megrendezett nemzetközi eseményért - sportversenyek, színházi előadások, etc. - mind a 8341 felelt. Lin Biao 1971-es halálát a 8341-re kenték, illetve az alakulat hibájának tartották, de később bebizonyosodott, hogy nem az egység felelős elhunyta miatt.

Az egyes védelem alatt álló területeket külső és belső zónákra osztották, a belső zónákon magasabb biztonsági készültséggel. A belső zónákon belül is három kategória van, egyre szigorúbb óvintézkedésekkel. A magasabb fokozattal ellátott tisztek átjárhattak az alacsonyabb biztonsági szintű zónákba, viszont az ebben zónákban szolgálók nem léphettek be a szigorúbban őrzött zónákba. A reguláris őrjáratokon kívül civil ruhás ügynökök is szolgálatot teljesítenek. Mivel ezek az alakulatok többségében nagyon fontos/exkluzív objektumokat védnek, diplomáciai, másegyéb fontos küldöttségek fogadása/védelme során jobb egyenruhákat szoktak kapni a kínai országimázs építése érdekében, de ahogy a küldetés véget ér, újra felkaphatják a Népi Felszabadító Hadsereg kevésbé catwalk-kompatibilis kollekcióját. Korábban legalábbis ez volt a metódus.

A 7 csoporton kívül két további állandó kisegítő alakulat tartozik a Központi Biztonsági Hivatal kötelékébe. Az egyik tulajdonképpen egy kis gyár, kevesebb, mint száz munkással; a másik pedig egy farm a Jádeforrás-hegyen. Mindkettő a kínai vezetőség ellátásáért felelős,biztonsági okokból, mivel más kínai gyáraknak nincs jogosultságuk ellátni a vezetőréteg napi szükségleteit. Noha ez leginkább csak a reform és nyitással járó gazdasági reformok megkezdéséig (1978) volt érvényben, ma már nyilván elhanyagolható jelentősége van. Érdekes adalékként a gyár bár kis kiterjedésű volt, mindig a Kínában elérhető legmagasabb szintű technológiával volt ellátva, számítógép vezérelte gépekkel, melyek igen sok mindent elő tudtak állítani, köztük a kínai nukleáris atomprogramnak való alkatrészeket is.

A Jádeforrás-hegyen eredetileg egy ménes volt, a katonaság által használt lovak tenyésztésére, mivel a század korábban lovas alakulatokkal is rendelkezett, mellesleg a mindenkori kínai vezetők is előszeretettel látogatták a helyet, ha lovagolni, vagy célba lőni kívántak éppen. Később farmmá alakították a helyet, és a kínai elitnek való kaját termelték rajta (illetve az egységek ellátását is részben innen fedezték). Totálisan bio farm, semminő vegyszert nem használtak még, ezért a termése is elmaradt Kína más, enyhén feltuningolt rizsföldjeivel szemben.

Az alakulat jelenlegi vezetője elvileg Cao Qing (曹清) tábornok, a kínai-vietnami háború veteránja, valamint Ye Jianying egykori testőre.

*noha egyes legendák is felvetették, hogy Maó maga adta az elnevezést az elit őrgárdának, vagy hogy Maó egy jövendőmondót (算命先生) fogadott fel erre a célra; mások szerint a Nagy Kormányos egy fiatalkori puskájának sorozatszáma; de abból adódóan is lehet, hogy Maó 83 évesen halt meg, és ebből 41 évig gyakorlata a hatalmat = 8341...

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

百度一下,你就知道!

A számítógépes nyelvészet blog kezdeményezése kapcsán született az alábbi poszt:

Bǎi​dù yī​xià, nǐ jiù zhī​dào! (百度一下,你就知道!) –vagyis „Baidu-zz egy kicsit, és máris megtudod!- szól a Baidu - Bǎidù (百度) - 2000 januárja óta jegyzett pekingi központú, vezető kínai keresőportál szlogenje. Az Alexa Internet, Inc., az internetes oldalak forgalmának megbecsülése és rangsorolása alapján 2011 júniusában összesítésben a Baidu 6. helyen végzett, ami nem meglepő – pusztán a kínai internetfelhasználók rohamosan növekvő számából adódóan sem, mely mára kalkulációk szerint a négyszázötvenmilliót is meghaladta. A Baidu Kína vezető internetes keresőmotorja, a Google kivonulását követően folyamatosan növekvő piaci részesedéssel rendelkezik, 2011. márciusi adatok szerint már 75,5%-os dominanciával.
Számos szolgáltatással bír, ezek közül a legfontosabb a kínai nyelvű keresőmotor, mely által weblapokra, képekre, videókra kereshetünk rá. Néhány adatot tekintve a Baidu 740 millió weboldal, 80 millió kép, és köz…

A kínai írásjegyek

A kínai írás genezise igen mélyre nyúlik vissza, a világ egyik legrégebbi folyamatosan létező, és máig használt írása, a kialakulására vonatkozólag kevés forrás létezik, legenda viszont annál több. A Hadakozó Fejedelemségek korabeli művek - Xún​zǐ (荀子), Lǚ​shì​ Chūn​qiū (吕氏春秋) - szerint a kínai írásjegyek feltalálása Cāng​ Jié (仓颉) nevéhez fűzhető, ki a misztikus Sárga császár - Huáng​dì (黄帝) minisztere, és történésze is volt egyben, oly rendkívüli bölcsességgel, hogy még a félistenekkel és istenségekkel is megértette magát. Cāng​ Jié a Míng-kori (1367-1644) Táo Táoyí (陶宗仪) történeti művében - Shūshǐ huì​yào (书史会要) is megjelenik, miszerint Cāng​ Jié Huáng Jié (皇颉) adott névvel, s Hòugāng (候冈) családnévvel is ismert volt. Az ismert ábrázolások alapján négy szemmel rendelkezett, a felső kettő a nap és a hold váltakozását figyelte, míg az alsó kettővel a teknőspáncél, valamint a madártollak mintázatát is képes volt megkülönböztetni, az általa kifundált írást a leszármazottak régi írás…

上网了没有?

Szakszemináriumi matéria, a kínai internetes nyelvhasználatból.

When the society changes, language as a sign that the society will also undergo transformation. The digital age in China is the beginning of computer-mediated communication, and recent dramatic social, economic, and political changes that have taken place in China should lead to a change in the Chinese language as well.
The computer-mediated communication (CMC) has become increasingly widespread throughout the world, thanks to the rapid development of the computer technology. In mainland China, since the Internet service started in 1994, it has been developing very quickly. As early as October 1997 there were around six hundred and twenty thousand Chinese netizens. And approximately thirty hundred thousand computers were connected with the Internet.
In January 2007 there were approximately 137 million netizens in mainland China. Around 59 million computers were connected with the Internet. And China had about 843 thousan…

Edo-kori fingbakok

Az Edo-kori (1603-1868) Japánnal kapcsolatos bejegyzéseimmel kapcsolatosan az olvasó már bizonyára jó előre felhúzott szemöldökkel veselkedik neki, miszerint már megint miféle aberrált téma kerül terítékre...Ezúttal sem lesz másképp persze: a kortárs japán arisztokrácia egyik sajátos munkakört betöltő alkalmazottjáról, a bűnbakról, avagy ez esetben nevezzünk fingbaknak, ergo a fingbakról lesz szó.  Mármost az Edo-korról érdemes tudni, hogy valódi fordulópont volt a Japán történelemben: a több száz évszázados káosz és véres polgárháborúkat követően végre egy erős központi kormány irányítása alá került az ország. Már nem kellett a környező hegyekből lezúduló szomszédos szamuráj-klánok portyáitól tartani, megszűnt az örökös harcok miatti készültség és félelem, s az ezzel felszabaduló energiát a japánok sokkal szofisztikáltabb tevékenységekbe, mintegy kultúrafejlesztésbe invesztálhatták - avantgárd divat, új képzőművészeti irányzatok megteremtése, vagy éppen annak a látszatnak fenntartás…

Japán kocsmológia vol. 3. - Yokochō sikátorok - Nonbe Yokochō

A japán kocsmológia áltudományos bejegyzéssorozat soron következő epizódjában jó messzire mentünk, mégpedig a Tateishi (立石) állomáshoz, ami a Keisei-vonalon (京成) a Skytreetől kb. tiz percnyire van, mintegy a civilizáció határmezsgyéjén, hiszen ott található a Nonbe Yokochō (呑んべ横丁). Igazából jártunk már itt pár évvel ezelőtt, amikor még csak kirándulóban jártam át Shàng​hǎi​ból, és az isten sem tudja miért, de Taito-kuban kellett szállást foglalnom, hiszen fingom nem volt mi hol van Tōkyōban.  1955-ben nyitották meg a Tateishi áruházat, aztán azóta itt nagyjából meg is állt az idő. Az állomást környékező kis sikátorok hálózatában rendesen időutazhatunk valami képzeletbeli, régmúlt Tōkyōba. Szóval masszivan retrós hangulata van, de én imádom az ilyen helyeket, a szineket, a szagokat, az árusok kiabálását, a szünhetetlen sürgés-forgást. És itt van maga a Nonbe Yokochō bejárata, enyhén cyberpunkos miliőben. Nem túl nagy kiterjedésű maga a cimben szereplő yokochō, mindössze pár szűk utcác…

Fejezetek Tōkyō sötét múltjából vol. 2 - Kozukappara vesztőhelye

Minami senju (南千住) számos jelentős történelmi esemény emlékét őrzi, talán több olyat is, amire nem szívesen szoktak volt visszaemlékezni. Ilyen példának okáért a Kozukappara vesztőhelye (小塚原刑場), mely egyike volt az Edo-kori Tōkyō három nagy kivégzőhelyének - Nishikigamori - a mai Shinagawa közelében, valamint Odawa mellett - utóbbi Hachioji külvárosában. A vesztőhelyre a Edo-korszak legsúlyosabb halálnemeinek elszenvedői - fővesztés (斬首刑), keresztre feszítés (磔), máglyán elégetés (火罪) nyertek belépőt, de itt voltak közszemlére téve a gokumon 獄門 - 'börtönkapu' a testtől megválasztott koponyák (mint Masakado fejének esete) is. A hagyományos geomanciai képzetek alapján a rontás/negatív energiák a város északkeleti sarkából érkeztek, s mivel a város ezen kerülte Edo várától (江戸城) pontosan északkeleti irányban helyezkedett el, valamennyi kelletlen de szükséges intézmény - mint a kivégzőhely, vágóhidak, vagy éppen Yoshiwara vöröslámpás negyede is ezen a területen kapott helyet. Ara…

A japán vonatokról

"Japánban a vonatok olyan elbaszottul fejlettek, hogy hangsebességgel közlekednek és androidok irányítják őket, soha a büdös életbe nem késnek. Optimusz fővezérben tótágast áll a genitális szerelem a japán csodát szemlélve: hejj de high-tech vagy bébi" - hallhatjuk a Blikk tudósítóját Tokióból. 
Köztudottan sok van, mi csodálatos, ezek egyike pediglen az a bizonyos japán vonat. Amiről bizonyára a fentebbi fantazmagóriáink vannak, s mi több furtonfurt visszaöklendezi magát a toposz, hogy a japán közlekedési miniszter lemond, ha egy percet késik a vonat, et cetera.

Nos, amire te gondolsz, az nagy valószínűséggel a shinkansen, ami valóban egy módfelett előrehaladott jószág, azonban a japán fővárosban élve a napi ingázásban aligha találkozni vele. Közlekedni vele pedig, még annyira se. A magam részéről két vonalat használok a mindennapi közlekedésben, a Den-en-toshit (田園都市線) s a Yamanotét (山の手線), így pusztán e kettőről van tapasztalatom, ám elöljáróban annyit, hogy felejtsük el…

Obon お盆 és a japán túlvilági képzetek

Július végétől kezdve kezdődik Japánban az Obon (お盆) ünneplése, mely a voltaképpeni japán halottak napja, pontosabban ünnepségsorozata, mely során a az emberek meglátogatják s rendbe rakják elhunyt családtagjaik sirját (ohakamairi, 御墓参り) avagy tiszteletüket róják le eltávozott hozzátartozóiknak. Itt Tōkyōban az ünnepléssorozat főként Augusztus hónapjára esik. Ezzel egyidejűleg az obon ideje egy félhivatalos nyáriszünet is, a legtöbb japán cégnél ilyenkor szabadságra mennek, sokan használják fel ezt az időt arra, hogy hazalátogassanak.


Az obon hagyományának története igencsak hosszú és szerteágazó gyökerekre vezethető vissza. A korabeli Edo-korban használatos holdnaptár eredetileg júlis 15-re tette az ünnep napját  (kinai példa nyomán, amiről a kinai szellemünnep és túlvilági képzetek bejegyzésben irtunk már korábban) a modern naptár pedig augusztus 15-re updatelte. (Egyébiránt ugyanerre a napra esik Hirohito császár beszéde is, melyben bejelentette Japán fegyverletételét a második vi…