Amikor a gonosz Miki egér megtámadta Japánt
Miki egér Japánban rajongásig szeretett rajzfilmfigura, ha már a Disneyland irányába tartó vonatra szállsz, nem győzöd az egérfüles, felhergelt diáklány-sereget számolni, akik a fővárosi vidámparkba tartanak éppen. Mindazonáltal történt némi paradigma váltás, mielőtt ezen elevenszülő rágcsáló alakját keblére ölelte volna e nemzet: kezdetben Miki egér ugyanis a gonosz, amerikai, imperialista agresszor megtestesítőjeként szerepelt.
Legalábbis ebben a szerepben tetszeleg a Komatsuzawa Hajime (小松沢 甫) által rendezett Omochabako series dai san wa: Ehon senkya-hyakusansanja-rokunen (オモチャ箱シリーズ第3話 絵本1936年, azaz a Játékos doboz 3. sorozat, Képeskönyv 1936) című 1934-es japán propaganda rajzfilmben.
A sztori arról szól, hogy az aranyos kis élőlények békében élnek egy szigeten, egészen addig amíg a denevérek hátán lovagló Miki egér légideszant el nem kezdi szisztematikusan szőnyegbombázni őket, krokodilok és gépfegyverként funkcionáló kígyók kíséretében. A megszeppent kis állatkák a japán mesék és mondák hőseihez fordulnak segítségül, akik közül a folklórból mindenki által ismert Momotaro (barackfiú, 桃太郎), Kintaro (aranyfiú, 金太郎), Issun-bōshi (hüvelyk fiú, 一寸法師 ) valamint Benkei (弁慶) a harcos szerzetes jön megmentőként a nagy honvédő háborúban a Miki egerek ellen.
Az üzenet elég egyértelmű: jöhet ide Amerika az imperialista, modern kor hóbortja szülte patkányaival, a mi fiaink illetve popkultúránk hagyománya évszázadokra nyúlik vissza, erősebbek, sokkal jobban szeretjük őket, és nem mellesleg, többen is vagyunk nálatok.
A rajzfilm ironikusan éppen az amerikai Walt Disney mesék, Ub Iwerks illetve Max Fleischer stílusában készültek. Jóllehet a történet a címből adódóan is 1936-ban játszódik, a rajzfilm igazából 1934-ben készült. Egyes fejtegetések szerint abból az okból fakadóan, hogy 1936-ban járt le a 1921-22-ben megkötött Washingtoni haditengerészeti szerződés, mely a Európán kívüli kérdéseket és a Távol-Kelet területi rendezését oldotta meg, effektíve a csendes-óceáni status quo illetve béke fenntartására szolgált, ezáltal a japánok attól tartottak, hogy az amerikaiak lerohanják őket.
S noha még hét teljes évvel korábban vagyunk attól hogy Japán megtámadja Pearl Harbort, a feszültség már ekkoriban is igen magas volt a két ország között, hiszen többé-kevésbé nyíltan mind a két állam a csendes-óceáni térség ellenőrzése alá vonása mellett iparkodott, másrészről ebben a washingtoni egyezményben kötött flottaegyezményeket az erőltetett ütemű fegyverkezés miatt egyre kevésbé tudták betartani.
Miki egér sorsa a tárgyban forgó rajzfilmben végül megpecsételődik: a mese végén a az idős ember a dobozzal vélhetőleg Urashima Tarō (浦島 太郎), aki bizonyos fokig párhuzamba állítható Rip Van Winkle figurájával - amely pedig a középkor hét alvó legendájának újkori amerikai újraértelmezése -, a japán folklórban Urashima kinyitja a tiltott ékszerdobozt (tamatebako, 玉手箱) aminek átkától aztán egyszerre hirtelen megöregszik, ezt a jelenetet láthatjuk ahogy Miki kinyitja a dobozt és maga is hirtelen vén egér lesz. Ergo a mesében fellépő Miki egér által gerjesztett erőszak nem erőszakkal, hanem egyfajta mágiával szűnik meg, hatalmas hahotával és táncikával karöltve. Nem éppen úgy, mint aztán pár évvel később a második világháború.
Kapcsolódó bejegyzések:
Makaót kilóra? - Japán kísérlete Makaó megvásárlására 1935-ben, e bejegyzés bővebben kifejti e korszak rivalizálását Japán és Amerika között
Amerika, a rizs országa - nem a hambié?
Tōyama Mitsuru és a Sötét Óceán Társasága - a bábjátékos, aki háború sodorta Japánt
Japán agresszió Mandzsúriában - a bábállam történetéről
A 731-es alakulat - bevezetés a japán háborús bűnök legsötétebb bugyraiba
A szétlőtt Hitachi repülőgépgyár - mai is látható a lövegek nyoma
Chiune "Sempo" Sugihara - a filantróp japán diplomata, a zsidók megmentője a második világháborúban
Japán folklór: bejegyzés-sorozat
Megjegyzések
Megjegyzés küldése