Doufukuai

Aki Japánban nevel gyermeket, annak megkerülhetetlen az Anpanman alakja, hiszen az ország talán az egyik legikonikusabb rajzfilmfigurája, és lépten nyomon, ha tudjuk, ha nem, de találkozni fogunk vele. Az Anpanman írója Yanase Takashi (柳瀬 嵩 , 1919 – 2013), japán illusztrátor és meseíró, aki 1973-ban alkotta meg a karaktert. Yanase Takashi nemcsak íróként, hanem rajzfilmkészítőként is ismert volt. Az Anpanman eredetileg bár gyerekkönyvként jelent meg, de később egy rendkívül népszerű anime sorozat és termékcsalád is készült belőle. Anpanman sebtapasz Manapság pedig nagyon erős brandje van, ami túlmutat a japán popkultúrán és a gyermekirodalmon is. Az Anpanmannal branding ugyanis gyerekeket célzó termékek rendkívül széles skáláját fedi le: játékok, ruházat, ételek, oktatási anyagok, miegymás. ez a kaijunk tányérja  Mindazonáltal több generáció számára a mese maga igencsak szimbolikus jelentőséggel bír, hiszen mindenkinek olyan alapvető értékeket közvetít, mint az egyszerűségre való tör

Emlékszünk a kultikus japán anime, az Akira motorbandás jelenetére, melyben fiatal huligánok vágtattak végig az irizáló éjjeli metropolisz utcáin vagány járgányaikkal, egymást püfölve, terrorizálva a lakosságot? Neonfények, betört ablaküvegek, kiégett autók, bandaharc... Az Akira által megfestett, disztópikus jövőbeli metropolisz, Neo-Tokyo egy sötét, fiktív világ képét tárhatja elénk, mindazonáltal e jelenetsor ihletését egy nagyon is evilági jelenség, mégpedig az 1980-as évekbeli Tōkyō  és egyéb japán nagyvárosok utcáin garázdálkodó motoros bandá k adták.           Kik is voltak ezek az erőszakos figurák, akik az animációs film alapjául szolgáló manga írójának - Otomo Katsuhiro (大友克洋) - megragadták a képzeletét? 暴走族 Bōsōzoku " a féktelenül rohanók klánja " alatt értünk manapság bármilyen japán motoros bandát, s főképp a társadalomba be nem illeszkedő, erősen nemzeti érzelmű egyének csoportját. Úgy tartják hogy a bōsōzoku csoportosulások eredetileg a második világh

A fukuryū (伏龍, Kúszó Sárkány ) nevezetű alakulat a második világháborús japán hadsereg Különleges Támadóegységének (特別攻撃隊, tokubetsu kōgeki tai , röviden tokkōtai 特攻隊) részét képezték, kiket a Szövetséges csaptok Japán szigetek elleni inváziója során terveztek bevetni. E tokkōtai, Különleges Támadóegység részét képezték a kamikaze pilóták (神風特別攻撃隊) is, ergo kapizsgálhatjuk miről is van szó: egy búváralakulatról, amihez öngyilkos békaemberek, hajók és tengeralattjárók tartoztak.  1944 júniusában, a fülöp-szigeteki vesztes csata után már érződött, hogy Japán nem fog tudni jól kijönni a háborúból, majd 1945 nyarán, a Csendes-óceáni hadszíntér csatáinak utolsó szakászában a japán vezetés egyre inkább tartott a szigeteiket érintő amerikai inváziótól, ezért a háborús stratégia fokozatosan defenzív jelleget kezdett ölteni.  fülöp-szigeteki csata 1945 júniusában  A vélt amerikai invázió elhárítására kidolgozott hadművelet a Ketsugō terv (決号作戦, ketsugō sakusen) néven futott, mely a kiala

Miki egér Japánban rajongásig szeretett rajzfilmfigura, ha már a Disneyland irányába tartó vonatra szállsz, nem győzöd az egérfüles, felhergelt diáklány-sereget számolni, akik a fővárosi vidámparkba tartanak éppen. Mindazonáltal történt némi paradigma váltás, mielőtt  ezen elevenszülő rágcsáló alakját keblére ölelte volna e nemzet: kezdetben Miki egér ugyanis a gonosz, amerikai , imperialista agresszor megtestesítőjeként szerepelt. Legalábbis ebben a szerepben tetszeleg a Komatsuzawa Hajime (小松沢 甫) által rendezett Omochabako series dai san wa: Ehon senkya-hyakusansanja-rokunen (オモチャ箱シリーズ第3話 絵本1936年, azaz a Játékos doboz 3. sorozat, Képeskönyv 1936) című 1934-es japán propaganda rajzfilmben. A rajzfilm egyébiránt a Youtubeon is megtalálható, ergo itt a linken alább meg is tekintheted:    A sztori arról szól, hogy az aranyos kis élőlények békében élnek egy szigeten, egészen addig amíg a denevérek hátán lovagló Miki egér légideszant el nem kezdi szisztematikusan szőnyegbombázni őket

"Lehet hogy rosszul cselekedtem, mint diplomata. Mindazonáltal nem voltam képes megtagadni a seg í tséget azoktól, akik hozzám fordultak. Semmi különlegeset, csak azt tettem, amit tennem kellett". Fogalmazott tetteiről Chiune Sugihara (杉原 千畝, 1900 – 1986) a Nagy Japán Birodalom kormányhivatalnoka, aki konzulként tevékenykedett Kaunasban, Litvánia akkori fővárosában. A második világháború során Sugihara munkáját, mi több életét kockáztatva összesen 6,000 zsidót menekített meg a nácik elől azáltal, hogy átutazóvízumot bocsátott ki számukra.  Sugihara 1900. január 1-jén született a Gifu tartományban található Yaotsu városában (八百津) Yoshimi és Yatsu Sugihara (杉原好水 / 杉原やつ) második fiaként. A Waseda egyetemen megkezdett tanulmányait hamarosan abbahagyta, hogy a külügyminisztérium szolgálatába álljon. Nemsokára Harbin városába került, ahol intenziv orosz tanulmányokat folytatott, majd a kihelyezett japán konzulátus oroszországi kapcsolataival foglalkozó osztályának munka