Ugrás a fő tartalomra

Shirasagi-no-mai - 白鷺の舞

A Shirasagi-no-mai (白鷺の舞), azaz a fehér kócsag táncát minden év április második (illetve november harmadik) vasárnapján rendezik meg a tōkyō-i Sensōji-templomban, mely a japán főváros legrégebbi buddhista komplexuma. Az idők során csaknem végleg homályba süllyedt hagyományt a közelmúltban, 1968-ben élesztette fel az asakusai turisztikai szövetség, hogy ezzel emlékezzenek a Meiji-korszak kezdetének 100. évfordulójára (1868-1912), mely a modern Japán létrejöttének korszaka volt, mi több ezen éra kezdete során nevezték át Edōt Tōkyōra.

A tánc története azonban ennél sokkal régebbi időkre nyúlik vissza. A Sensōji-templom tulajdonában lévő Keian Engi Emaki (慶安縁起絵巻, 1652-ből) tekercsek emlitést tesznek az esemény eredetéről, mely szerint a fehér kócsag tánc egyike volt azon rituáléknak, melyet a béke megőrzése érdekében végeztek. Egyes fejtegetések szerint rituálét eredetileg feltételezhetően a Kyōtōban (a korábbi japán főváros) található Yasaka-szentély (八坂神社) illetve a Gion-matsuri során adhatták elő először, mi több ennek a gyökeri pediglen vélhetőleg Kinába, a Qixi, (azaz Tanabata-tradiciók, 七夕伝説) során előadott táncokra (鷺舞) vezethetőek vissza.

Ami ennek kapcsán érdekes, hogy ismerjük ugye a Pásztorfiú és a Szövőlány legendáját, mely során az egymástól égi / földi létsíkok által elszakitott szerelmesek évente egyszer, a hetedik holdhónap hetedik napján találkozhatnak, és ilyenkor ugyebár a szarkák (鵲) hoznak létre egy égi hidat, amiről korabeli szövegek alapján vettek tudomást a kyōtōi japánok, csakhogy Kyōtō területén nem volt őshonos madár a szarla, ezáltal pedig a helyiek sem igen ismerték. Viszont abban a hitemben éltek, hogy a kócsag is a szarka egyik fajtája lehet, s miként ezen madár fehér, igy lett a táncosok viselete is fehér szinű egy elgondolás szerint.


A rituálé résztvevői a kötvetkezők:


harcosok (busha, 武者)

a madarak etetője (ekimasa, 餌まき)

a napernyő hordozója (ogasa, 大傘)


a fehér kócsagok (白鷺)


a zenészek (gakuji, 楽人)


valamint az oltalmazó gyermekek (shugo warabekora 守護童子ら), akiket egyébként általában a helyi óvódákból szokták összeszedni.


A felsoroltak egytől egyig a Heian-korszak (794-1185) hagyományos öltözékét viselik.


A fehér kócsag jelmezét öltő nyolc táncos jelmeze illetve arcfestése a valódi madarakat imitálja:


A fehér kócsagok menete valahol a Sensōji-előtti vásárlóutca, a Nakamisének a nagyjából a második felétől kezdődik, hol a kócsagok és kisérőik menete a Hōzōmon (宝蔵門) diszes kapuján keresztül haladnak végig a templom mellett kijelölt tánchelyig. Maga a tánc-előadás délelőtt 11-kor kezdődik, de már 10 után elkezdenek gyűlni az emberek a kijelölt tánctér körül a jobb hely érdekében, magam is igy tettem, és közben kipakoltam a kamerás cuccaimat. Aztán 11-előtt már hallható Nakamise-felől a taiko-dobok (太鼓) szabályos, mély lüktető moraja.

Végül szétnyilik a tömeg, napernyő hordozója masszivan a kör közepére áll, majd felsorakoznak a kócsag-táncosok, a zenészek, és a kisérők többi tagja. A madár-etető szimbólikus hamikát szór szét a kócsagoknak (ami a valóságban konfetti, amire az előadás után rávetik magukat a nézők, hiszen szerencsét hoz), majd visszatér a napernyőhöz. Gyorsuló dobszólam majd megkezdődik a tánc, azaz a madarak mozgásának az imitálása, szárnyaik eregetése és a kecses léptek kombinációjában.


Japánban a fehér kócsag a jószerencse szimbóluma, csódálatra méltó jószág mely elegánsan mozog az elemek - föld, viz, levegő - között. A táncosok kócsag-kösztümje egyébiránt nagyon fotogén, ezért is szerettem volna már régóta lencsevégre kapni őket: fehér paróka, mely egybefonódik a kócsag fejdisz tollaival, maga a kócsag fejdisz, aranyozott mintákkal ellátott kék naci, a táncosok hófehér, gésákra emlékezető sminkje, piros rúzs és szem körüli festék. Nem is győztem fotózni. Alább pedig a videót is megnézhetitek amit a táncról készitettem:


Az előadás maga nem tartott túl sokáig, kb. 10 - 15 percig, de szerintem nagyon érdekes volt. Ha április második, vagy november harmadik vasárnapján Tōkyōban tartózkodunk, mindenképp érdemes lehet megnézni!
Owari.



Kapcsolódó bejegyzések:




Kínai oroszlántánc - oroszlántánc a szomszédból

Shimokitazawa Tengu-fesztivál - januári Tengu-felvonulás

Tōrō nagashi - lampionfolyam a Sumidán, mely a szellemeknek segit hazanavigálni az alvilágba

Hachioji matsuri - képekben gazdag bejegyzés a nagy nyári matsuriról

Fukagawa hachiman matsuri - szintén nyári vizes-pancsolós-felvonulós móka

Kanamara fallosz fesztivál - fertő Kawasakiban

Megjegyzések

Népszerű tofuszeletek

A kínai írásjegyek

A kínai írás genezise igen mélyre nyúlik vissza, a világ egyik legrégebbi folyamatosan létező, és máig használt írása, a kialakulására vonatkozólag kevés forrás létezik, legenda viszont annál több. A Hadakozó Fejedelemségek korabeli művek - Xún​zǐ (荀子), Lǚ​shì​ Chūn​qiū (吕氏春秋) - szerint a kínai írásjegyek feltalálása Cāng​ Jié (仓颉) nevéhez fűzhető, ki a misztikus Sárga császár - Huáng​dì (黄帝) minisztere, és történésze is volt egyben, oly rendkívüli bölcsességgel, hogy még a félistenekkel és istenségekkel is megértette magát. Cāng​ Jié a Míng-kori (1367-1644) Táo Táoyí (陶宗仪) történeti művében - Shūshǐ huì​yào (书史会要) is megjelenik, miszerint Cāng​ Jié Huáng Jié (皇颉) adott névvel, s Hòugāng (候冈) családnévvel is ismert volt. Az ismert ábrázolások alapján négy szemmel rendelkezett, a felső kettő a nap és a hold váltakozását figyelte, míg az alsó kettővel a teknőspáncél, valamint a madártollak mintázatát is képes volt megkülönböztetni, az általa kifundált írást a leszármazottak régi írás…

百度一下,你就知道!

A számítógépes nyelvészet blog kezdeményezése kapcsán született az alábbi poszt:

Bǎi​dù yī​xià, nǐ jiù zhī​dào! (百度一下,你就知道!) –vagyis „Baidu-zz egy kicsit, és máris megtudod!- szól a Baidu - Bǎidù (百度) - 2000 januárja óta jegyzett pekingi központú, vezető kínai keresőportál szlogenje. Az Alexa Internet, Inc., az internetes oldalak forgalmának megbecsülése és rangsorolása alapján 2011 júniusában összesítésben a Baidu 6. helyen végzett, ami nem meglepő – pusztán a kínai internetfelhasználók rohamosan növekvő számából adódóan sem, mely mára kalkulációk szerint a négyszázötvenmilliót is meghaladta. A Baidu Kína vezető internetes keresőmotorja, a Google kivonulását követően folyamatosan növekvő piaci részesedéssel rendelkezik, 2011. márciusi adatok szerint már 75,5%-os dominanciával.
Számos szolgáltatással bír, ezek közül a legfontosabb a kínai nyelvű keresőmotor, mely által weblapokra, képekre, videókra kereshetünk rá. Néhány adatot tekintve a Baidu 740 millió weboldal, 80 millió kép, és köz…

Japán folklór vol. 9 - Ribancpók

A jorōgumo gyűjtőnév alatt noha számos, a Nephila rendben tartozó pókot ért a köznyelv, a japán entomológusok specifikusan a Nephila Clavata nevű pókra vonatkoztatva használják (ez esetben katakanával irják ジョロウグモ).  Maga a kifejezés kapcsán tudni érdemes, hogy jorōgumo esetében az ún. jukujikun (熟字訓) olvasatról* van szó, mely során bizonyos összetételekben máshogy olvassák ki a kanjikat, mint ahogyan azt on'yomi avagy kun'yomi olvasatuk illetve hangalak sarkallná. Az eredetileg 絡新婦 kanjikkal leirt kifejezés - aminek szó szerinti forditása "körbefonó ifjú hitves" - jukujikun olvasatban 女郎蜘蛛, azaz ribancpók értelmet hordoz.  Minekutána a jorō (女郎) alatt Edo-kori prostituáltat, úgymint Yoshiwara leányait értjük. Ergo nem véletlenül ezúttal is az Edo-korba (1603-1867) kell visszarepülnünk azért, hogy megérthessük ezen furcsa elnevezés mibenlétét.  A jorōgumo alatt ugyanis nem pusztán holmi filológia furfangról van szó, hanem egy japán folklórban létező, alakváltó yōkai…

Holdújévi szokások - 春节习俗

A holdújév, vagy tavaszünnep - Chūnjié (春节) - az egyik legősibb, és a legfontosabb ünnep Kínában, mely a tradicionális holdnaptár alapján január vége és február eleje közötti dátumokra esik, idén január 23-ra. Az ünnephez számos hiedelem kapcsolódik - míxìn (迷信). Például az újév első holdhónapjában - zhēngyuè (正月) - nem szerencsés hajat vágatni, vagy cipőt venni. A cipő esetében ugyanis - xié (鞋) - kiejtése megegyezik a gonosszal - xié (邪). Holdújév előtt érdemes rendezni az adósságokat, hogy ne kerüljön át az újévbe, s ildomos továbbá piros ruhákat (jószerencse) magunkra ölteni. 
Újév előtt szokás kitakarítani, kisöpörni a házat - dǎ sǎo fáng zi (打扫房子/掸尘扫房子, délen a söprést dǎnchénnek (掸尘) mondják) - az előző év összes balszerencséjével (破旧立新), viszont arra ügyelni kell, nehogy a jószerencsét is véletlenül kiebrudaljuk, ergo a sarakban megrekedt pormacskákat nem szükséges egytől-egyig lemészárolni. A kínaiak a nagytakarítás során a sörprésen túl persze leszedik és kimossák a függöny…

Japán kocsmológia vol. 5 - Nikka lepárló

A japán kocsomológia tudományos bejegyzéssorozat  újabb epizódjában a whisky világában való legutóbbi búvárgyakorlatom, nevezetesen a Hokkaidō szigetén,  Yoichiben (余市) található Nikka lepárlóba vezetett tanulmányutam elbeszélésére kerül sor. 
Japánban a whisky már a XIX. századtól kezdve, főképp az 1870-es évektől vált elérhetővé, bár vélhetőleg már az 1850-es években megjelent a szigetországban. A whisky Japánban való gyártására azonban egészén a XX. századig kellett várni, s azon agilis japán férfiakra, akik fejükbe vették, hogy márpedig a Felkelő Nap földjén is meghonositják ezen italt.  
A japán whisky megszületését többnyire Skóciának köszönheti, miképp az első lepárló szakember, Masataka Taketsuru (竹鶴 政孝) maga is Skóciában tanult, hogy aztán Japánba visszatértve kamatoztathassa tudását. 
JR Yoichi állomás

Japán ezen északi szigetének, Haokkaido tájai igencsak hasonlóak elsősorban a skót Highland vidékére, ugyanis tőzegmocsarak, hegyek és gránitszikák között fakadó források itt is…

Japán kocsmológia vol. 9 - Asahi sörgyár

A japán kocsmológia tudományos bejegyzések ezen epizódja Ōsakából jelentkezik, hiszen a város szorosan kötődik az Asahi sör történetéhez. A Sapporo sör kapcsán már volt szó nagyvonalakban az Ōsakai Sörművekről (大阪麦酒), s ezúttal visszamegyünk annak kiindulópontjához is. Asahi sörténet következik. A sör Japánban valamikor az 1800-as évek második felében jelent meg először, mikor is az a bizonyos Matthew Perry amerikai tengerésztiszt Japán kereskedelmi és diplomáciai megnyitásának kikényszeritése során mellékesen egy pár láda sört is adott a Tokugawa shógunoknak - mintegy jelezvén hogy nem lesz az olyan rossz Gaikokuval üzletelni -, ami mint utóbb kiderült a japánok számára is nagyon tetszetős italnak bizonyult.  Ez volt tehát az az időszak, mikor is Japán rohamos modernizációjával párhuzamosan a sör (és a whisky is) is kezdett elterjedni a szigetországban, a kezdetekkor viszont még csak főként import sörökre hagyatkozhattak Japánban, hiszen nem állt rendelkezésre a nagyipari előállításh…

上网了没有?

Szakszemináriumi matéria, a kínai internetes nyelvhasználatból.

When the society changes, language as a sign that the society will also undergo transformation. The digital age in China is the beginning of computer-mediated communication, and recent dramatic social, economic, and political changes that have taken place in China should lead to a change in the Chinese language as well.
The computer-mediated communication (CMC) has become increasingly widespread throughout the world, thanks to the rapid development of the computer technology. In mainland China, since the Internet service started in 1994, it has been developing very quickly. As early as October 1997 there were around six hundred and twenty thousand Chinese netizens. And approximately thirty hundred thousand computers were connected with the Internet.
In January 2007 there were approximately 137 million netizens in mainland China. Around 59 million computers were connected with the Internet. And China had about 843 thousan…

Japán folklór vol. 3 - Namazu - a földrengető harcsa

A japán mitológiai képzetek előszerettel kapcsolják össze a fölrengéseket az óriási harcsa, Namazu (鯰) alakjával. A japán folklór ezen - yōkai (妖怪) ergo természetfölötti szörnye - óriásharcsájának velejárója a szerencsétlenségek és katasztrófák sora, miképpen mozgásával az egész világot képes romokba dönteni. A randalírozó óriásharcsát egyedül Takemikazuchi (建御雷) avagy a tiszteletére épített szentély nevéből adódóan Kashima-no-ten-no-Ōkami (香島の天の大神), a villám és kard istene képes csak megfékezni, aki a bevett sztori szerint egy Toldi Miklós-szerű figuraként egy jókora kővel (要石) mozgásképtelenné teszi az emberiesség elleni bűnök elkövetésének alapos gyanújával vádolt Namazut. Mindazáltal az istenek is elfáradhatnak, s ha Takemikazuchi ha egy kicsit elbóbiskolna, az óriásharcsa máris ugrik, a világ pedig ismét földrengéstől szenved.  Valamikor a Tokugawa-sógunátus (1603-1868) korától kezdődően lett a folyami entitás óriásharcsa a természeti katasztrófákkal, főként árvizekkel és heves …

Aokigahara

Mivel a Fuji környékére mentünk egy hétvégére, nem mulaszthattuk el az alkalmat, hogy tegyünk egy túrát Aokigaharában (青木ヶ原). Igen, a hírhedt Aokigaharában. A Jukai-nak (樹海), azaz fatengernek is nevezett, mintegy 35  négyzetkilométer kiterjedésű erdő az ország legmagasabb hegyének lábán fekszik, mely hegy kétségkívül a japán lélek és kultúra egyik legkarakterisztikusabb helyének számít.  Az erdő a japán popkultúrától kezdve a pszichológiai esettanulmányokon át rengeteg formában foglalkoztatja az embereket. Mindig is nagyon érdekelt a horror és a történelem összekapcsolódása, Aokigaharának viszont a jelennel való szoros kapcsolata miatt mégis valahogy különösen tragikusa miliője van, hiszen lehet hogy akár e percben valaki ott, a rengeteg közepén készül életének kioltására. Sokat olvastam korábban az erdőről, van pár érdekes nézet, illetve fejtegetés, hogy vajon miért is társultak a halállal kapcsolatos mitológia képzetek e vadonhoz, mi több, miért is lett Japán legkedveltebb desztinác…

土用の丑の日

Július 20-ra esett a nyárközépi ökör napja (土用の丑の日) a kínai tradícionális holdnaptár szerint, 18 nappal az ősz kezdete előtt (mely a ugyanezen kínai képzetek szerint Augusztus 7 körül kezdődik).
Ez az ún. doyou no ushi-nap van tavasszal, ősszel és télen is, de általánosságban ha az ushi no hi-ről beszélnek az emberek, akkor a mostanit, azaz a nyárközépi ökör napját értik alatta.
Ilyenkor Japánban unagit, azaz angolnát esznek hagyományosan, azt mondják hogy már az Edo-kor óta. A legismertebb sztori szerint, egy korabeli angolna-árus tanácsot kért egy híres gondolkodótól, hogy mégis hogyan adhatna el több angolnát e forró nyári napok közepette, amikor az eladás a béka segge alatt volt, mivelhogy az nem számított éppen szezonális ételnek. 
A tudós gondolkodónak eszébe jutott egy régi japán népi hiedelem, miszerint azon ételek, melyek elnevezésében szerepel az “u” fonéma (udon tészta, umeboshi befőtt szilva, uri tök, etc) azok jó hatással vannak az egészségre, mi több nyáron is minden hő…