Fejezetek Tōkyō sötét múltjából vol. 6 - Gyilkosságok a Tōkyō-ekinél

Amennyiben olvastuk a Tōkyō sötét múltja sorozat korábbi epizódjait, tudhatjuk hogy a város kiesebb részeit levágott fejekkel dekorálták, prostituáltak temetőjét, vagy éppen börtönnel egybekötött kivégzőhelyeket állítottak fel. E helyeket azonban nagy valószínűséggel elkerüljük, ha csak érdeklődésünk nem vezet oda valamilyen oknál fogva. De nem feltétlenül kell túl messzire mennünk a Japán fővárosban ahhoz, hogy a város eme oldalának mementóiba ütközzünk, elég csak a Tokyo Station vasútállomására menni! 

A Tokyo JR állomás Marunouchi üzleti negyedében, Chiyoda kerületen belül található - ha jártunk már a városban, bizonnyal áthaladtunk a forgalmas állomáson, mely több mint száz éves fennállása óta a metropolis egyik kiemelkedő objektuma. Az állomás számos újjáépítésen ment keresztül egészen 2014-ig, mikor is eredeti formájába hozták vissza. A hosszú évtizedek alatt az épületet sok mindent megélt, köztük számos földrengést, két világháborút, és két japán miniszterelnök meggyilkolását is. Igen, kettőét is. 

Gondoltam megviccelem az állomási információs pultnál lévő leánykát, és megkérdezem tőle: elnézést, meg tudná mondani merre van Hara Takashi (原 敬) gyilkosságának helye? Szegényke szemében a épp megfogalmazódni látszott: "すいません、ki a faszomですか？" a száját viszont a magyar káromlás nem hagyta el. Költői volt pedig a kérdés, hisz ő honnan is tudhatta, míg én majdhogynem tudtam a térképem segítségével:

Pokémon helyett Tokyo sötét múltja GO!

Szóval a Marunouchi déli kijárathoz vettem utam (Marunouchi South Exit /丸の内南口),  ahol az említett Hara Takashi (1856 – 1921) gyilkosságának emlékhelye található. A kupolában, a jegyvásárló automaták mellett van ugyanis egy fekete emléktábla, amin az van, hogy 1921-ben, November 4-én az akkor miniszterelnök Hara Takahashit mellkason szúrta egy szélsőjobboldali merénylő az állomás déli kapuja előtt, mikor épp egy Kyotóba tartó vonatra szállott volna. Az első keresztény japán miniszterelnök Hara békítő politikát folytatott az akkori japán gyarmati igazgatás alatt álló országokkal, kivált Koreával szemben: kulturális engedményeket tett, példának okáért újra bevezette a koreai tantervbe a koreai nyelv és történelem oktatását (a japán annektálást követően ugyanis kiiktatták, a japán gyarmati oktatás pedig a japánt tette kötelezővé). Igazából egyik oldalról sem rajongtak a liberális japán miniszterelnökért, a koreaiak nem tartották elég engedékenynek, míg a japánok túlzottan engedékenynek vélték. Jóllehet a gyilkos japán vasúti segédmunkás Nakaoka Koichit (中岡 艮一) még a helyszínen elfogták, a korabeli japán lapok derekasan hírül adták, hogy Harát egy galád korai ölte le. Bármi szar történt akkoriban, mindig a koreaiak voltak a hunyók. Ahogy talán még ma is...Alább az emléktábla illetve a gyilkosság helyét jelző pötty a burkolaton:

A gyilkosság helyét jelző pötty

Hara

és gyilkosa Nakaoka (jobbra)

Ahogy beléptünk a Marunouchi déli kapun, nem kell túl messzire mennünk, hogy egy másik japán miniszterelnök,  Hamaguchi Osachi (濱口 雄幸, 1870 – 1931) gyilkossági kísérletének helyszínére érjünk. Az 1929 - 1931 között hivatalban lévő Hamaguchi életének 1931. November 14-én az ugyancsak szélsőjobb Aikokusha (愛国社, "Patrióták Társasága") titkos társaság egyik tagja, Sagoya Tomeo (佐郷屋 留雄) szeretett volna véget vetni. Hamaguchi Okayamába tartott volna egy nagyszabású katonai hadgyakorlat megtekintésére. Míg Harát a koreaiakkal való cimbizés, addig Hamaguchit gazdaságpolitikája miatt nem túlzottan szerették. 

Az történt ugyanis, hogy első világháború után számos államban igyekeztek visszaállítani a korábbi pénzrendszert, illetőleg visszaállítani az aranyalapot, ez volt Hamaguchi politikájának egy kulcsfontosságú intézkedése, aminek népszerűsítésére nagyszabású propagandába kezdett. Az aranystandardra való visszaállás azonban sehol sem működött túl jól, melynek okai többek között a két világháború között az inflációban illetőleg országok leértékelési versenyében, majd az 1929-33-as világválságban keresendőek. Az aranystandardra való visszatérést gátolta az arany korlátozott mennyisége: az USA látványosan visszafogta külföldi hitelezéseit, illetve befektetéseit, ennek kapcsán pediglen számos országot arra kényszerült, hogy valutáját leértékeléssel vagy árfolyam-ellenőrzés bevezetésével védje. 

Japán a nyugati országokhoz képest késve, csak 1930-ban tudott áttérni az aranyalapra, ám mivel az említett okok miatt a külföldi piacok képtelenek voltak fenntartani az aranyalapot, Japánban a várt fellendülés helyett tökéletes ellenhatást, a yen-eladási lázat és súlyos inflációt - az ország újkori történelmének legnehezebb időszakát eredményezte, ez volt az ún. Shōwa depresszió. Mindezért pedig a Hamaguchi-kabinetet tették felelőssé, ilyen hangulatban került sor a merénylet-kísérletre. Hamaguchit az alábbi fotón szereplő csempén jelzett helyen lőtte meg a merénylő Sagoya. A miniszterelnök bár túlélte a lövést, néhány hónappal később meghalt a sérülés következményeként. 

 A merénylet helye és az emléktábla a mai Yaesu középső kijáratnál (Yaesu Cental Exit /八重洲中央口) található. 

Hamaguchi

és a merénylő Sagoya

Kapcsolódó bejegyzések:

Fejezetek Tōkyō sötét múltjából vol.1 - Masakado átka - a főt vesztett szellem átka a mai napig kísért

Fejezetek Tōkyō sötét múltjából vol. 2 - Kozukappara, az Edó kor nagy vesztőhelye

Fejezetek Tōkyō sötét múltjából vol. 3 - Jōkanji, a ribanctemető

Fejezetek Tōkyō sötét múltjából vol. 4.- Suzugamori vesztőhelye

Fejezetek Tōkyō sötét múltjából vol. 5. - Denma-chō börtöne

Korabeli kínai bérgyilkosok