Az agymosás kínai művészete

Az imént olvastam Robert B. Cialdini: Influence - The Psychology of Persuasion cimű könyvében egy érdekes fejezetet, melyben a következetesség elvéről van szó, azaz hogy milyen erősen tartunk ki döntéseink illetve elmondottjaink mellett. Pszichológia kutatások alapján ha az ember állást foglal egy bizonyos dologgal kapcsolatban - akkor ezen elv alapján - nagy valószinűséggel akkor is kitart mellette, ha bebizonyosodik a tévedése. Mindezt többek között egy érdekes kinai példával igazolja a szerző.

A koreai háborúban (1950-1953) számos amerikai katona találta magát kinai fogolytáborokban. Az már a kezdetektől fogva világos volt, hogy a kommunista kinai vezetés gyökeresen eltérő mód kezeli a foglyokat, mint Észak-Koreai szövetségese, mely utóbbi szigorú megtorlások és büntetések útján vélte hatalma biztositását, valamint a fogva tartottak betörését. A kinaiak egy egészen más, és sokkal hatékonyabb módszert válaszottak.

Tudatosan mellőzve a brutalitást, fizikai fenyitéseket egy szofisztikált pszichológia manipulációt alkalmaztak, amit az "elnézés rendszerének" (宽恕制度) tituláltak. 

A háborút követően a hadifogságból hazatérő katonákat amerikai pszichológusok vették tüzetes vizsgálat alá, ugyanis a kinai program számos aspektusa meglepő tanulságokat hozot: példának okáért a kinaiak mértékekkel hatékonyabban vették rá az amerikai foglyokat, hogy egymás ellen köpjenek és informáicókat szolgáltattasanak ki, mint ahogyan azt az amerikainak sikerült a saját hadifoglyaikkal. 

Többek között - ennél az oknál fogva is - sikeres szökés a kinai fogolytáborokból szinte nem volt, lévén a kiszabadulást fontolgató terveket hamarosan kiszivárogtatták az őröknek. Ha mégis sor került egy szökésre - Dr. Edgar Schein, a háborús kinai átnevelőprogram amerikai kutatásának vezetőjének jelentésében - a kinai őrök általában gyorsan elkapták a szökevényt, egyszerűen azzal, hogy egy fejadagnyi rizst ajánlottak fel a nyomravezetőnek. A vizsgálatok szerint csaknem minden kinai fogságba került amerikai katona valamilyen úton-módon, de kollaborált a fogvatartókkal.

A kinai börtöntáborok átnevelési programjának kutatása felderitette, hogy a kinai manipuláció nagymértékben épitett a következetesség elvére, hogy számukra kedvező irányba befolyásolja a foglyok gondolkodását. Az elsődlegesen probléma persze az volt, hogy mégis hogyan vegyék bármilyen szintű együttműködésre is az ellenséges amerikai foglyokat. Ezek a katonák ugyanis úgy voltak kiképezve, hogy nevükön, rangjukon esetleg azonositó számukon kivül semmilyen információt ne szolgáltaassanak ki az ellenséges erőknek. Brutális kinzások hiányában pedig mégis hogyan lehetett ezeket az emberek rávenni arra, hogy katonai információkat szolgáltassanak ki, egymás ellen köpjenek, avagy nyilvánosan itéljek el saját hazájukat? A kinai módszer elve rém egyszerű volt: kis lépésekben, fokozatosan megdolgozva az embereket. 

Példának okáért, rendszeresen kötelezték a foglyokat, hogy enyhén Amerika-ellenes, avagy enyhén a kommunista Kina mellett állást foglaló kijelentéseket tegyenek, úgymint "Az Amerikai Egyesült Államok nem tökéletes", vagy "egy kommunista országban a munkanélküléség nem jelent problémát". 

Amint az ehhez hasonló, kollektivan elmondott, látszólag ártalmatlan kijelentések mintegy elfogadottak lettek a rabok között, a következő lépcsőfokra vezették a gondolatmenetet: ha egy rab a vallatónak beleegyezett abba, hogy Amerika nem tökéletes, akkor arra lett kérve, hogy magyarázza el miért érzi igy. Miután kifejtette véleményét, esetenként egy "Amerikával kapcsolatos problémák" lajstrom elkészitésére kérték - hangsúlyozzan nem fenyegetés útján - amit alá is irattak velük. Később pedig arra utasitották, hogy olvassa fel a saját maga irt listát rabtársainak egy csoportos együttlét során - végül is ez az, amiben ő maga is hisz. Megint később arra kérték a rabokat, hogy foglalják esszébe ezt a listát mélységében kifejtve az Amerikával kapcsolatos problémákat. 

Félreértés ne essék, természetesen ennyire jól azért nem éltek az amcsi foglyok Kinában - ez pusztán massziv háborús propaganda

Aztán az ehhez hasonló esszék tartalmát a szerző nevével együtt Amerikai-ellenes propaganda rádión keresztül nem pusztán az adott börtöntáborban, de észak-koreai fogolytáboroknak valamint a Dél-Koreában tartózkodó amerikai erőknek is eljuttatták. Hirtelen ezen esszék szerzője az ellenséggel kollaboráns megitélés alá került, hiszen segitséget nyújtott fogvatartóinak. Mindazonáltal, tudatában annak hogy erős fenyegetés vagy kényszerités nélkül irták meg mindazt, ami az esszéjükben szerepelt, pusztán a következesség elve alapján sem tudták meghazudtolni magukat: az ember saját személyes és interperszonális nyomás következtében igy vagy úgy, de kellő lojalitással kitart elmondottjai mellett, másképp nem érzi magát következetesnek. Ezáltal pedig, gyakran további, és súlyosabb mértékű ellenséggel való összejátszást eredményező cselekményeinek elkövetői lettek.

Korabeli kinai propaganda plakát

Dr. Schein vizsgálatai szerint a rabok túlynomó többsége valamilyen módon látszólag olyan ártalmat cselekmények sorát követte el, amit a kinaiak tudatosan saját előnyükre forditottak. Ez pedig felettéb hatásossá vált vallatások során - legyen szó akár önkritika gyakoraltatásáról, bűnök bevallásról vagy éppen információ kiszolgáltatásáról. 

Fontos azonban megjegyezni, hogy e kinai manipulációs technikának az elsődleges célna azonban nem is az információszerzés, ellenben maga az átnevelés volt: az egyén önmagáról, a politikai rendszerekről, saját országuk háborúban betöltött szerepről illetőleg a kommunizmusról alkotott képének átformálása keretében. 

Dr. Henry Segal a hadifogságból hazatért katonák neuropszichológia vizsgálait irányitó orvos jelentése kimutatta, hogy a kinai hadifogságból hazatért amerikaik háborúval kapcsolatos nézetei gyökeresen megváltoztak: a katonák többsége meggyőződéssel vélte, hogy az USA biológiai és vegyi fegyvereket alkalmazott a háborúban, illetőleg hogy saját hazájuk volt az agresszor és a háború kezdményezője. Hasonlóképp, a politikai nézetük is megváltozott: bár továbbra is ellenszenvvel viseltettek a kinai kommunizmussal szemben, ám elismerték, hogy "a KKP (Kinai Kommunista Párt) mégiscsak jó munkát végzett és jó kézben tartja az országot". Mások megjegyezték, hogy "a kommunizmus bár nem működne Amerikában, Ázsiának talán a legjobb választás". Ergo pont ahogy kinai fogvatartóik szerették volna.

A kinaiak felismerték, hogy amiben az ember valójában hisz, az nem pusztán a szavaiból de tetteiből fakad. Mindenekelőtt az egyén magatartása árul el legtöbbet, nézeteiről és értékrendjéről. Az elmondott gondolatok tettlegességbe ültetésének legegyszerűbb módszere mint emlitettük az volt, hogy le is irják e gondolatokat. Par exemple bizonyos témákat illetően kérdéseket irattak le velük, majd egy kinai szemszögből kedvező választ. Aki ezt megtagadta, azzal csak szövegeket másoltattak, ami nem tűnt veszélyesnek semmilyen szempontból. 

A kinaik viszont tudták, hogy az irás útján nagymértékben növelhetik az egyén elkötelezettségét: egyrészről, a szöveg leirása a tettlegesség bizonyitéka lett - ha valaki leirt egy pro-Kinával kapcsolatos gondolatsort, még ha nem is értett vele egyet, nem tagadhatta meg magának, hogy saját kezével leirta azt. És itt nem arról van szó, hogy később, másoknak nem tagadhatta le: szimplán saját maga számára nem volt fellebbezés - hiszen nem csak szóbeli fordulat volt, ezáltal ha nem is tudatosan, de ilyen apró lépésekkel is közelebb került ahhoz, hogy átformálja a magáról alkotott képet. 

Ezt felismerve ezernyi különböző módon el tudták érni, hogy saját érdekeinek megfelelő nézetek szócsövének használják a fogva tartott katonákat. Például, tudvalevőleg a rabok nagyon is szerették volna családjukkal tudatni, hogy még életben vannak. Ugyanakkor azzal is tisztában voltak,  hogy a fogolytábor kinai cenzorain csak néhány levél mehetett keresztül, ezért annak érdekében, hogy e leveleket vizsgáló kinaik szemében minél kedvezőbb elbirálásban részesüljenek, néhány rab békekötés melletti, vagy éppen kommunizmussal szimpatizáló gondolatokat is beleirt szeretteiknek szánt soraikba. A kinaiak persze szivélyesen kooperáltak ebben, miként pontosan azon dolgoztak, hogy efféle gondolatok magvait hintsék és terjesszék Amerikában anélkül, hogy bármily nemű erőszakot alkalmaztak volna.

Hasonló elgondolás vezérelte a politikai esszéiró versenyeket a fogolytáborokban, melyeknek nyereménye egy szál cigi vagy egy szem gyümölcs volt pusztán, viszont nagy érdeklődést generált. S bár általában a nyertes műveket a kommunizmussal szimpatizáló beadványok közül választották ki, de szándékosan nem minden esetben: el akarták kerülni annak látszatát, hogy csak a kinai érdekeket szolgáló művek nyerhetnek, igy alkalomadtán Amerika mellett állást foglaló, de a kinai nézeteket nem elitélő beadványok is dijat érdemelhettek. E taktika bevált, hiszen a rabok felismerték, hogy úgy is nyerhetnek, ha nem tagadják meg saját országukat, mi több annak érdekében irnak, mindehhez pediglen elég volt az is, ha nem részesitik megvetésben a kinai kommunista rendszert. A legtöbb esetben azonban ez érdekes módon a kommunizmussal szembeni elfogadásban nagyon is előnyös szerepet játszott. 

A háborút követően számos amerikai nagyvállalat, mint a Procter & Gamble, General Foods, etc. alkalmazta ugyanezt a kinai technikát saját vásárlóik befolyásolására: e cégek által kiirt, 25-50-100 szavas jutalompályázatok arról szóltak, hogy bizonyos saját termékeikkel kapcsolatban a pályázó pár sorban megfogalmazta, hogy "azért szeretem a ... [terméket] mert...", és a beküldők között óriási nyeremények sorsoltak ki. Sok esetben a pályázás nem is volt vásárláshoz kötött, bárki elküdhette és nyerhetett vele. És mégis, ezen cégek képesek voltak hatalmas felajánlásokat tenni a sikeres kiválaszottaknak.

A mögöttes cél ugyanis éppen az volt, mint a kinai kommunisták rabok számára kiirt politikai esszéiró pályázatában. Mindkét esetben annak érdekében kampányoltak, hogy a lehető legtöbb ember irjon valami pozitivat az adott termékkel vagy eszmével kapcsolatban. S mig Amerikában e termék talán egy körömlakk-lemosó volt, Kinában maga a kommunizmus. Az egyén mozgositásának módszere azonban ugyanaz volt. 

Egyébiránt pedig, ha idáig nem tudok volna, maga az "agymosás" kifejezésünk eredetileg a kinai xǐnǎo (洗脑) összetétel angol tükörfoditásából, vagyis a brain wash-ból származik. Most már talán értjük is, hogy miért.

Kapcsolódó bejegyzések:

A hagyományos kinai társadalom felbomlásától a marxizmusig 

Mao Zedong és a KKP útja a hatalomig - néhai szakdogám  

A KKP vezetőinek nemes cselekedeteiről - egy doboz zsepi nélkül neki se kezdjünk!

Cheongsam, kaolin, nankeen - kínai jövevényszavak