Doufukuai

Ezrek kerültek az Atlanti-óceán jeges tengervízébe, amikor 1912 áprilisában elsüllyedt a brit luxus óceánjáró, az RMS Titanic . Egyetlen mentőcsónak fordult vissza, hogy túlélők után keressen a vaksötétben, mely során egy fiatal kínait találtak egy leszakadt faajtón csimpaszkodva a hullámok között, reszketve de még életben volt. Fang Langnak hívták ezt az embert - aki egyike volt a hat kínai férfinak, akik túlélték a Titanic katasztrófáját - kinek megmentésének története aztán a James Cameron által rendezett Titanic film híres jelenetének inspirációjául szolgált. Mindenki ismeri a Titanic történetét, pusztán a kontextusba helyezés végett: az 1912. április 12-én az angliai Southamptomból útra kelt óceánjárón 2229 utas és a személyzet kapott helyet, az úti cél pedig New York volt.  Az egy hetesre tervezett út azonban április 14-én Newfoundland partjainak közelében jéghegynek ütközött, és órákon belül a masszív óriáshajó kettétört, majd a jeges tengervízbe került, mely tengeri folyosót

Az imént olvastam Robert B. Cialdini: Influence - The Psychology of Persuasion cimű könyvében egy érdekes fejezetet, melyben a következetesség elvéről van szó, azaz hogy milyen erősen tartunk ki döntéseink illetve elmondottjaink mellett. Pszichológia kutatások alapján ha az ember állást foglal egy bizonyos dologgal kapcsolatban - akkor ezen elv alapján - nagy valószinűséggel akkor is kitart mellette, ha bebizonyosodik a tévedése. Mindezt többek között egy érdekes kinai példával igazolja a szerző. A koreai háborúban (1950-1953) számos amerikai katona találta magát kinai fogolytáborokban. Az már a kezdetektől fogva világos volt, hogy a kommunista kinai vezetés gyökeresen eltérő mód kezeli a foglyokat, mint Észak-Koreai szövetségese, mely utóbbi szigorú megtorlások és büntetések útján vélte hatalma biztositását, valamint a fogva tartottak betörését. A kinaiak egy egészen más, és sokkal hatékonyabb módszert válaszottak. Tudatosan mellőzve a brutalitást, fizikai fenyitéseket egy

Yokohama kinai negyede, azaz a Yokohama Chūkagai (横浜中華街 / 横滨中华街) mintegy 150 éves múlttal rendelkezik idestova,  s noha mára jóval kevebb kinai él itt, mint korábban, azért még 3-4000 han ajkú lakosba bőven belebotolhatunk, melyek többségét a guangzhou-i diszpóra tagjai képzik.  A yokohamai kinai negyed nem csupán Japán, de Ázsia, s kvázi a földkerekség egyik legnagyobb egybefüggő  külhoni kinai közössége is egyben.  1859-ben nyitották meg Yokohama kikötőjét, s rövidesen megindult a városba érkező kinai betelepedési hullám. Később Shanghai és Yokohama, valamint Hong Kong és Yokohama között is rendszeres hajójáratok indultak, mely ugyancsak az ide érkező kinaiak számának emelkedését vonta maga után.  Az itt letelepedett kinai kereskedő közösség rövidesen saját iskolák, közösségi központok, s saját intézményeik kiépitésébe kezdett. Ekkor épült többek között az itt található leghiresebb templom, a  Kanteibyo (关帝庙, Guāndìmiào) 1862-ben, mely rövidesen a negyed le

A Dongtai-út közelében, Xizangnalu (西藏南路), Jinanlu (济南路), Fuxingzhonglu (复兴中路) urbanisztikai vadrezervátumában tett séta, nos, Shanghait asszem' nem ezzel az oldalával szokták reklámozni , ugyanis erre akkorákat csuláznak az emberek, hogy csak mentőövvel és búvárpipával járok oda. Ezek a terület kiválóan alkalmas arra, hogy megfigyeljük a lilongok mindennapjait.  Kapcsolódó bejegyzések:  Dongtailu régiségpiac - 东台路古玩市场 A francia koncessziós negyed vol. 1 - Xintiandi Francia koncessziós negyed vol. 2 – Fuminlu, Jululu Tianzifang 田子坊 Shanghai fekete-fehérben A dzsungel törvénye - közlekedés Kínában A shanghai-i zöld banda története A shanghai-i urbanizáció története

A han kínaiak - Hàn ​ zú (汉族) - Kína népességének 92%-át kitevő népcsoport, ergo egyenlőnek tekinthető a ma kínaiként ismert néppel. Civilizációjuk folyamatosan fennáll az írásos történelem mintegy 3000 esztendeje óta, gyökereik azonban még messzebbre, a történelem előtti neolitikus kultúrákra vezethetőek vissza.  A han nép őshazája a Sárga-folyó medencéje volt, az i.e. XXI. évszázadban, a zhōng ​ yuán ( 中原 ), azaz a ' Középső síkság '  (a Sárga-folyó középső és alsó folyása, a mai Hé ​ nán tartomány, Shān ​ dōng nyugati része, Shān ​ xī és Hé ​ běi déli területei) adott helyet az első faluközösségeknek. A folyó által feltöltött löszhordalékos síkság, ill. a löszös talaj ideális körülményeket nyújtott a földműveléshez, a magasabban fekvő területek pedig ellátták fával és vízzel a gyarapodó lakosságot. A han kínaiak történetét lényegében kultúrájuk és a földművelésre alapozott, állandósult életmódjuk egyfajta betelepülései folyamat során fokozatosan végrehajtott expanzió

A korábbi posztokban érintőlegesen más esett szó a különböző társadalmi csoportosulásokról, úgymint, , a hangya-népekről/nemzetségekről , - az yǐzú (蚁族) vagy a jómódú, büszke szinglikről - dānshēn guìzú (单身贵族), etc. Ami közös bennük, az a zú (族) gyűjtőnév, mely eredetileg nemzetséget, nemzetiséget, etnikumot/fajtát, családot, illetve törzset jelölhet*, pl.: Hànzú (汉族) - a hanok nemzetsége, ergo a kínaiak; Mǎnzú (满族) - mandzsuk ; yǔzú (语族) - nyelvcsoport, és így tovább. Emellett a zú egy adott társadalmi csoportosulásra, vagy szubkultúrára* vonatkozó elnevezés is lehet az internetszlengből eredeztethetően . Ezekből következik egy rövidke lajstrom. shàngbānzú (上班族): ami Japánban a サラリーマン/ sararīman, az Kínában a  shàngbānzú, vagyis a (jobbára) fehér galléros , irodai alkalmazottak rétege yǐzú (蚁族): hangya-nemzetség -  nemrégiben tárgyaltuk őket, ők a nyolcavanasok és a még fiatalabb generáció tagjai, 22-29 év közötti egyetemisták és friss diplomások, kik romantikus kapcsolat