A yokohamai kínai negyed

Yokohama kinai negyede, azaz a Yokohama Chūkagai (横浜中華街 / 横滨中华街) mintegy 150 éves múlttal rendelkezik idestova,  s noha mára jóval kevebb kinai él itt, mint korábban, azért még 3-4000 han ajkú lakosba bőven belebotolhatunk, melyek többségét a guangzhou-i diszpóra tagjai képzik. 

A yokohamai kinai negyed nem csupán Japán, de Ázsia, s kvázi a földkerekség egyik legnagyobb egybefüggő  külhoni kinai közössége is egyben. 

1859-ben nyitották meg Yokohama kikötőjét, s rövidesen megindult a városba érkező kinai betelepedési hullám. Később Shanghai és Yokohama, valamint Hong Kong és Yokohama között is rendszeres hajójáratok indultak, mely ugyancsak az ide érkező kinaiak számának emelkedését vonta maga után. 

Az itt letelepedett kinai kereskedő közösség rövidesen saját iskolák, közösségi központok, s saját intézményeik kiépitésébe kezdett. Ekkor épült többek között az itt található leghiresebb templom, a Kanteibyo (关帝庙, Guāndìmiào) 1862-ben, mely rövidesen a negyed legfontosabb kulturális és egyben spirituális központjává, s később pedig az egész kinai negyed tulajdonképpeni szimbólumává lett; hiszen remekül reprezentálja, hogyan is őrzi hitét és kultúráját a nagyvilágba szerteszéldt kinai diaszpóra. 

Kanteibyo templom

A korabeli szabályozások értelmében azonban a külföldi közösségek - köztük ugyebár a kinaiak is - csak a letelepedésre kijelölt terület, ergo a kinai negyeden belül élhettek s tevékenykedhettek. 1899-ben némileg magasabb fokú automiához jutottak, ám igy is szigorú szabályozás alá vonták azokat az ipari tevékenységeket, melyet a kinaiak végezhettek.

Az 1923-as nagy kantói földrengésben mintegy 100,000 ember vesztette életét, és a kinai negyed sem kerülte el a pusztitást. A negyed számos otthonát vesztett lakója inkább visszatért Kinába semmint hogy itt kezdjen ismét új életet.

A mintegy 2500 négyzetméternyi területen 600-nál is több bolt ill. étterem található. A kinai konyha spektruma ennek kapcsán a negyben igen széles, van pekingi (北京料理), shanghai (上海料理), kantoni (広東料理), szecsuáni (四川料理), de tajvani kaja (台湾料理) és ugye dim sum is (点心). Kinai kajákról az alábbi blogban

Az 1937-ben kitört totális háború Kina és Japán között (apropó a korszakhoz kötődő korábbi dolgozatom itt és itt) szintén nem a yokohamai kinai negyed prosperitását hozták, bár amint a háborúnak vége lett, újfent kezdtek visszaszállingózni a kinaiak, s a negyed hosszú idő után növekedésbe kezdett.

1972-ben aztán immáron a Kinai Népköztársaság formális diplomáciai keretek közt is cimbizni kezdett Japánnal (legalábbis újra szóba álltak), és még a japók is elkezdtek érdeklődni a negyed után, mely mára egy népszerű turisztikai látványossággá nőtte ki magát. 

Nem pusztán a kinai kulináris kulisszák mögé nézhetünk, ám kinai negyedhez méltan tea és kinai gyógyszerboltokban búvárkodhatunk, kinai szuvenireket szerezhetünk, vagy a fotón is látható helyeken megjósolhatjuk a jövendőnket.  

Oroszlántánc a Kanteibyóban

A kutya Kinában

Mikor még Kinából jártam át Japánba hébe-hóba, a yokohamai kinai negyed semmivel sem tűnt izgalmasabbnak, mint shanghai-i életem elsőszámú vadrezervátuma, a Panyulu. Mondjuk úgy, akkoriban nem hatott meg...

Ám amita Japánban élek, mikor egy tiszavirág életének intervallumára hirtelen kitör a mindent elsöprő Kina-nosztalgiám, akkor bizony mehetnékem van a kinai negyedbe, s gyermekded örömmel tömöm magamba a csudálatos xiaolongbaót (小笼包) végtelen.  Ha nem jártál még Kinában, de szeretnél belekóstolni, mi fog rád ott várni, afféle béta verzióként remek betekintést nyújtat a yokohamai kinai negyed.

Megközelités: Minatomirai-vonal,  Motomachi-Chukagai (元町・中華街駅) megálló

Kapcsolódó bejegyzések:

Yokohama catwalk - fotók egy képzeletbeli kifutóról

Yokohama karácsonyi vásár - kokettáló fények Yokohamából

Kinai pidgin - Yokohama pidgin

Kinai- Japán kapcsolattörténet - releváns bejegyzések