Doufukuai

A Sarushima (猿島), vagyis Majomsziget Yokosukától (横須賀市) pár perc hajóútnyira található kis sziget, mely mára leginkább turistalátványosság, avagy a pecások kedvelt célpontja, az Edo-korban viszont stratégia jelentőségű erődként funkcionált a szárazföld védelmében. Az 1800-as évek elején ugyanis a Tokugawa sógunátus katonai erőditményt alakitott ki a szigeten, aminek a maradványai a mai napig láthatóak. Egészen a második világháborúig katonai használatban is volt a sziget, a sógunátus ágyúit később modern tüzérségi lövegekre cserélték. S jóllehet valós harcok nem történtek a szigeten vagy a sziget közvetlen közelében a háborúk alatt, csak 1996-ban nyitották meg a civil közösség előtt. Azóta pediglen erősen megváltozott az egykori barakkok és katakombák funkciója: az egyik leghosszabb megmaradt földalatti átjáró manapság példának okáért a " Szerelem alagútja " néven fut, és állitólag ezen végigsétálva elmélyül a párok egymás iránti elkötelezettsége. Lol.   A sziget...

三十而立 - kicsit megelőlegezve, de gyárlátogatást kaptam ajándékba - vesémbe lát a babám, hiszen hajókázással egybekötött túra ez, hogy megcsodálhassuk a Keihin-kanális (京浜運河鉄道) éj leptében is irizáló, indusztriális komplexumait.  Innen az Akarenga előtt indult a hajó a Negishi-öbölből (根岸湾), ahova már késő délután megérkeztünk, s a közeli gourmet-fesztiválon felvértezük magunkat némi hamikával. Egyébiránt a várakozásommal ellentétben alig volt, aki komolyabb cuccal jött volna, a résztvevők többnyire mobillal kattintgattak, s inkább csak egy ital mellett élvezték a látnivalót.  Ilyen baromságot. Hogy lehet ezt élvezni, pontosabban a kamera keresőjén kivül, nekem szabályosan elzsibbadtak az ujjaim mire ennek vége lett, s csak nyomtam az exponálógombot mint az őrült, ki letépte láncát.  Na jó beismerem ez rosz hasonlat volt, hiszen az őrült, akinek sikerült leténie a láncát, az bizonyára nem elsődlegesen fényképezni szeretne. Akárhogy is, mérgezett egér módjára...

Yokohama kinai negyede, azaz a Yokohama Chūkagai (横浜中華街 / 横滨中华街) mintegy 150 éves múlttal rendelkezik idestova,  s noha mára jóval kevebb kinai él itt, mint korábban, azért még 3-4000 han ajkú lakosba bőven belebotolhatunk, melyek többségét a guangzhou-i diszpóra tagjai képzik.  A yokohamai kinai negyed nem csupán Japán, de Ázsia, s kvázi a földkerekség egyik legnagyobb egybefüggő  külhoni kinai közössége is egyben.  1859-ben nyitották meg Yokohama kikötőjét, s rövidesen megindult a városba érkező kinai betelepedési hullám. Később Shanghai és Yokohama, valamint Hong Kong és Yokohama között is rendszeres hajójáratok indultak, mely ugyancsak az ide érkező kinaiak számának emelkedését vonta maga után.  Az itt letelepedett kinai kereskedő közösség rövidesen saját iskolák, közösségi központok, s saját intézményeik kiépitésébe kezdett. Ekkor épült többek között az itt található leghiresebb templom, a  Kanteibyo (关帝庙, Guāndìmiào) 18...

Az elmúlt pár év karácsonyán a Xintiandinél vagy a Paulanerben tettünk vizitet még Shanghaiban , első japán karácsonyunk során végül Yokohamánál kötöttünk ki, a Red Brick Warehouse karácsonyi vásáron. Volt kolbász és forralt bor, nekem több nem kell, emellett pedig szép fényekben cikázott az egész terület, egy jókora karácsonyfával. Az alábbi képekkel kívánok minden kedves olvasónak boldog, békés karácsonyi ünnepeket!  Kapcsolódó bejegyzések:  Karácsonyi kínai szószedet Paulaner karácsonyi vásár Xintiandi karácsonyi vásár Yokohama