Egy 老外-ból lett 外人 tofuleszeletei Nánjīng és Shànghǎi után Tōkyōból.
Több mint 15 éve nem középiskolás fokon Kelet-Ázsiáról.
Kínai szuperhősök
Link lekérése
Facebook
X
Pinterest
E-mail
Más alkalmazások
-
Noha Kínában sem idegen a Batman - Biānfúxiá (蝙蝠侠), vagy a Pókember - Zhīzhūxiá (蜘蛛侠) alakja, a Népköztársaság domesztikus igazságtevőkben sem szűkölködik - és ez esetben nem Léi Fēngre kell gondolni, hiszen rajta kívül számos fiktív karakter csodás történetét ismerjük, mind közül legnagyobb népszerűségnek talán a Sūn Wùkōng (孙悟空), ergo a Majomkirály örvend. A Nyugati utazás - Xīyóujì (西遊記) klasszikus meséjének főszereplője miriádnyi tv-sorozatban, animációs filmben, szappanoperában, etc. reinkarnálódott, hogy a regény után a képernyőkön is démonokat henteljen. Már esett róla szó, hogy a regény történetének alapját a híres Táng-kori zarándoklat adja, mely során Xuánzàng (玄奘) röpke 18 évig tartó, vakmerő tanulmányi kirándulást tett Indiába, szent művek beszerzésének céljából. A műben buddhista, taoista, konfuciánus elemek és tanítások egyaránt visszaköszöntek, ezért is örvendett oly nagy népszerűségnek, s örvend egészen a mai napig.
A Nyugati utazás univerzumából származik Nézhā (哪吒/那吒) figurája is, ki a hagyományos kínai és taiwani mondavilág egyik ismert védelmező istensége. Egyébiránt már a Míng-kori (1550-es években jelenhetett meg először) Fēngshén yǎnyì (封神演义) - 'Az istenek alkotásának elbeszélése' című vernakuláris, azaz köznyelven írt (白話), a népi kultúrára nagy hatást gyakorló műben is helyet kapott, melyben a kínai mitológia legkülönbözőbb entitásai sorakoztak fel az istenségektől a halhatatlanokon át a szellemekig. (Mellesleg a kínai kultúra mellett a japánra is kifejtette hatását, legalábbis ami a népszerű kultúrát illeti: a Hōshin Engi (封神演義) manga, majd anime ihletése is Az istenek alkotásának elbeszélése volt.) Nézhā már csak nevéből adódóan sem tősgyökeres kínai, de a buddhista panteonból átemelt istenség, valószínűsíthetően Tang-kori import, őrző-védő munkakörre jelentkezve, ahogy arról egy kortárs mű is említést tesz: 尔时哪吒太子,手捧戟,以恶眼见四方 - '...s akkor Nézhā herceg, alabárdot markolván, gonosz szellemekért pásztázza a négy égtájat'. Manapság pedig gyerekek pásztázzák a tv-n keresztül, mivelhogy Nézhā és Sūn Wùkōng alakján keresztül ismertetik a fiatalabb generációval a kínai mondavilág történeteit, és magát a kínai történelmet.
Hasonló okító jelleggel bíró mesehősök közé tartoznak a 'Tök tesók' - Húlu xiōngdì (葫芦兄弟), a hét gonosz szellem ellen viaskodó hét tök testvér kalandjai, kik különböző szuper-képességeik (tűzokádás, határtalan bölcselet) összehangolásával segítenek a felmerülő, összetett problémák megoldásában, s mentik meg így az egész világot.
Valamennyi modern kínai mese követendő magatartásformák sugárzását tűzi ki célul, avagy ellenkezőleg a kerülendő viselkedésről int óva, máskülönben úgy járhatunk, mint a Lā ta dà wáng lì xiǎn jì (邋遢大王历险记) hőse, ki nem tisztelvén a természetet, liliputi méretűvé zsugorodott, és ebben a formátumban kapott leckéket a helytelen cselekmények különböző konzekvenciáiról. Az olyan további mesék, mint ā fán tí (阿凡提) története, vagy a mai 4-8 éves kínaiul beszélő populáció által egekig magasztalt Xǐ yáng yáng yǔ huī tài láng (喜羊羊与灰太狼) jóravaló birkái, és a szemét, frusztrált farkasa egyaránt alapvető kulturális javak átadására hivatott, legyen szó együvé tartozásról, vagy a pokolgéppel való birka-likvidálás elítélendő voltáról. Éppen ezért Léi Fēng is e meséket választaná.
Igen, éppen róla mintázták, szintén nem hagyományos kínai figura. Sőt, a Wúzhīqí (无支祁) a kínai mitológia'vízi goblin' majomszerű külsejét is indiai hatásoknak tulajdonítják. Vélhetőleg a Rāmāyaṇából halászták ki.
Nagy érdeklődéssel szoktam követni a különböző kínai online neológusok alapvetően cukiságban fogant nyelvtorzításait , vagy nyelvújításait, ahogy tetszik. Persze nem pusztán a kínaiban működik a dolog, nem is kell messzire menni, a japán gyaru közösség is megalkotta a maga sajátos online nyelvezetét (gyaru-moji, ギャル文字, vagy viccesebb elnevezésben 下手文字 - "béna írásjegyek) , mely a Taiwanból eredeztethető marslakónyelv példáját követi: a fiatal városi lánykák a 2000-es évek elejétől kezdődően, majd valahol 2005-ben a népszerűsége tetőfokán egyes kana karakterek helyett azokhoz hasonló, de nem egyező írásjegyeket/különböző egyéb karaktereket/más ábécékből kölcsönzött betűket, etc. használtak előszeretettel gondolataik esetlegesen hosszú műkörömmel való levéséséhez; így kerülhet a megszokott hiragana/katakana karakterek helyére man'yōgana , kínai írásjegyek , cirill betűk, stb. Pár példa: 禾ム→ 私 ネ申 → 神 木木 → 林 才(よчoぅ → おはよう / ぉレ£∋ぅ⊇〃±〃レヽма£→ おはようございます→ jó re...
Az ellen szemében csak mint Oni no Hanzō (鬼の半蔵), a Démon" Hanzō néven is ismert Hattori Hanzō (1542 -1596, 服部 半蔵 aka Hattori Masashige 服部 正成) a japán történelem véráztatta Hakozó fejedelemsége korszakának (戦国時代) hírhedt harcosa volt. Hogy történetét kontextusba helyezzük, érdemes egy pillantást vetni magára a korszakra. Sengoku jidai - a japán trónok harca A japán Hadakozó fejedelemségek korának (nem összekeverendő az azonos nevű ókori kinai érával) afféle intézményesült káoszában teljesen megszűnt a központi irányítás, s a feldarabolódott ország fejedelemségei 136 éven keresztül gyilkolták egymást. Az évszázadot átölelő harcok fináléjában három hadúr maradt talpon a japán trónok harcában, mégpedig Oda Nobunaga (織田信長), Toyotomi Hideyoshi (豊臣 秀吉), and Tokugawa Ieyasu (徳川 家康), ki utóbbi végül egyesíteni fogja Japánt. Ennek a Tokugawának a szolgálatában állt pedig többek között jelen bejegyzésben tárgyalt Hattori Hanzō (őt megelőzőleg már apja is). (Egyébiránt a ...
A kínai írás genezise igen mélyre nyúlik vissza, a világ egyik legrégebbi folyamatosan létező, és máig használt írása, a kialakulására vonatkozólag kevés forrás létezik, legenda viszont annál több. A Hadakozó Fejedelemségek korabeli művek - Xúnzǐ (荀子) , Lǚ shì Chūn qiū (吕氏春秋) - szerint a kínai írásjegyek feltalálása Cāng Jié (仓颉) nevéhez fűzhető, ki a misztikus Sárga császár - Huángdì (黄帝) minisztere, és történésze is volt egyben, oly rendkívüli bölcsességgel, hogy még a félistenekkel és istenségekkel is megértette magát. Cāng Jié a Míng-kori (1367-1644) Táo Táoyí (陶宗仪) történeti művében - Shūshǐ huìyào (书史会要) is megjelenik, miszerint Cāng Jié Huáng Jié (皇颉) adott névvel, s Hòugāng (候冈) családnévvel is ismert volt. Az ismert ábrázolások alapján négy szemmel rendelkezett, a felső kettő a nap és a hold váltakozását figyelte, míg az alsó kettővel a teknőspáncél, valamint a madártollak mintázatát is képes volt megkülönböztetni, az általa kifundált írást a leszárma...
Én egyedül csak 孫悟空-t ismertem - még a '90-es években a Terebess egyik üzletében megvettem a 西游記 képregény-feldolgozását kínaiul :)
VálaszTörlésErről jut eszembe -vajon 孫悟空 alakjának van valami köze az indiai Hanumánhoz?
Igen, éppen róla mintázták, szintén nem hagyományos kínai figura. Sőt, a Wúzhīqí (无支祁) a kínai mitológia'vízi goblin' majomszerű külsejét is indiai hatásoknak tulajdonítják. Vélhetőleg a Rāmāyaṇából halászták ki.
VálaszTörlés