Furusato nozei (ふるさと 納税) : támogasd a szülőfalud!
A furusato nozei (ふるさと納税) "szülőföldi adózás" egy japán adórendszerben működő adóátcsoportosítási lehetőség 2008-óta. Az alapvető elgondolás a program mögött az, hogy a városba költözött japán polgárok közvetlenül támogathassák azokat a településeket vagy régiókat, amelyek közel állnak hozzájuk, például mert ott születtek, ott nőttek fel, vagy egyszerűen valamely más oknál fogva szimpatizálnak velük. Mivel a japán lakosság 90 százaléka városban, azon belül is lényegében Tōkyō, Ōsaka, illetve Nagoya környékén, a japán vidék szép lassan kipusztul.
A shōshika (少子化), azaz az alacsony születési ráta jóllehet országszerte probléma, a kis falvakban maradó lakosság többnyire elöregedett, mivel a fiatalabbak mint elvándorolnak (kaso, 過疎), így gyorsítják fel az ún. haison (廃村), azaz az elhagyatott falvak számának növekedését. Ergo a kisebb, vidéki települések egyszerre küzdenek az elnéptelenedéssel, az elöregedő népességgel és ebből adódóan csökkenő bevételekkel. A furusato nozei rendszer lényege tehát hogy a helyi önkormányzatok némi plusz bevételhez juthassanak, ezért inkább az adományozás jobban megállja a helyét az adózásnál.
Hogyan működik a furuato nozei?
Bármilyen adófizető Japánban - természetesen külföldiek is! - kiválaszthat egy tetszőleges önkormányzatot Japánban, amelyeknek úgymond adományozni szeretne. Az önkormányzat pedig valamilyen helyi terméket ad cserébe, aminek palettája igen széles:
Élelmiszerek:
Húsok (肉類)
- Wagyu marha (pl. kobegyu (神戸牛) hírös még a - Matsusaka-gyu (松阪牛) vagy éppen a Hidagyu (飛騨牛)
- Kurobuta sertéshús (黒豚) Kagoshimából
- 本マグロ（ほんまぐろ）: Kékúszójú tonhal filék
- タラバガニ: Királyrák (Tarabagani)
- ズワイガニ: királynő tarisznyarák (Zuwaigani)
- ウニ: tengeri sün (Uni)
- イクラ: lazacikra (Ikura)
Rizs és gabonafélék (米・穀物)
- コシヒカリ: Koshihikari rizs (pl. 新潟県 - Niigata)
- ササニシキ: Sasanishiki rizs (pl. 秋田県 - Akita)
- 餅（もち）: Mochi (rizssütemény)
Gyümölcsök (果物)
- みかん: Mandarin (pl. 和歌山県 - Wakayama)
- 夕張メロン（ゆうばりめろん）: Sárgadinnye (Hokkaidō)
- ふじりんご: Fuji alma (青森県 - Aomoriból)
Italok (飲み物)日本酒
- Nihonshu
- Shochu (pl. 芋焼酎 - édesburgonya-shochu, 麦焼酎 - árpa-shochu)
- 地ビール: kézműves sör, például Verterét is
Kézműves termékek és használati tárgyak (工芸品と日用品)
- Kerámia és porcelán (陶磁器)有田焼（ありたやき）: Arita-yaki kerámia Sagából
- Shigaraki-yaki kerámia (信楽焼) Shige prefektúrából
Faáruk (木工製品)
- fa bento doboz (曲げわっぱ弁当箱)
- evőpálcikák (箸)
Lakberendezési tárgyak (家具・インテリア)
- Tatami szőnyeg (畳マット)
- fa bútorok (木製家具)
Szóval van ez a rendszer, választhatunk ezerféle dolgot, akár Rakutenről, Furunaviról, Satofuro, etc. oldalakról, és megrendeljük a terméket. Ezután az adott önkormányzat elküldi nekünk postán az ún. kifukin juryou shoumeishót (寄附金受領証明書), vagyis az adományösszeg átvételi igazolását, amely igazolja, hogy az önkormányzat megkapta az adományt. Ez pedig adókedvezmény igényléséhez szükséges, amit az éves adóbevallásban (ez a kakutei shinkoku, 確定申告) benyújthatunk.
Az adományozott összeget levonható a saját éves adóidból, úgymint a helyi lakóhelyed szerinti éves jövedelemadóból (shotokuzei, 所得税) valamint lakossági adódból (juuminzei, 住民税)
 |
| Augusztusban jött meg, már alig van pár kiló. De hát minden hét sütök legalább kétszer! |
Tehát nagyjából adott termék esetében az önrész minimális, mondjuk az első 2 000 jen önrészes, de a többi teljes mértékben levonható, bizonyos korlátokon belül. Alapjaiban véve se túl keveset, se túl sokat nem érdemes használni a rendszert. Hogy pontosan mennyit is érdemes, azt furusato nozei kalkulátorokkal ki lehet számolni, vannak egyszerű táblázatos megoldások, de egész pontos számítást segítő oldalak is, amibe megadhatjuk az éves teljes családi bevételünket, az eltartottjainkat, a különböző biztosítások és levonások összegét, amelyek csökkentik az adóalapot (pl., társadalombiztosítás (shakai hokenryou 社会保険料), életbiztosítás (seimei hokenryou koujou 生命保険料 (seimei hokenryou ): Életbiztosítási díj levonása vagy éppen földrengés biztosítás (jishin hokenryou 地震保険料)
Működési példa (számokkal)
Tegyük fel, hogy valaki évi 5 millió yenő jövedelemmel rendelkezik, és 30 000 yent adományoz a furusato nozei rendszer keretében.
Önrész: Az adomány első 2000 yenjét nem térítik vissza, tehát ezt az adófizető maga viseli. 30000 yen - 2000 jen = 28 000 yen a visszatéríthető összeg.
1. Adókedvezmény a jövedelemadóból (所得税): a jövedelemadóból levonható összeg egy képlet alapján kerül kiszámításra:
(Adomány összege - 2000 yen) × Jövedelemadó kulcsa. Tegyük fel, hogy az adófizető jövedelemadó kulcsa 10%.
28000 jen × 10% = 2800 yen levonás a jövedelemadóból.
2. Adókedvezmény a lakossági adóból (住民税): a maradék összeget a lakossági adóból vonják le, ami ebben az esetben:
28000 yen - 2800 yen = 25200 yen.
Összesített kedvezmény: az adófizető teljes adókedvezménye tehát: 2800 yen a jövedelemadóból + 25200 jen a lakossági adóból = 28000 yen, azaz az adomány 93%-át visszakapja, a 2000 yen önrész ellenében.
Maximális adókedvezmény
Ergo ahogy a fentebb említettük ama bizonyos korlátokat, a maximális kedvezmény mértékét az adófizető éves jövedelmének, családi állapotának (pl. házas, gyerekek száma), és lakossági adó mértékének függvényében határozzák meg, hogy mekkora összeget adományozhat, amit teljesen leírhat az adóiból. Maradva az évi 5 miska yen jövedelemmel egyedülállók esetén a maximális levonható összeg kb. 60000 yen.
És működik is a rendszer?
Ha a program eredeti céljait, vagyis a vidék felzárkóztatását vesszük alapul, a furusato nozei rendszere vegyes hatásokat mutat Japán vidéki területein. Miközben egyes települések nagy sikereket értek el, másoknál kevésbé volt eredményes.
 |
| Bambi Yamaguchiból |
Sikeres példa Miyazaki prefektúra, Miyakonojō városa: a város masszívan nyomta a furusato PR-kampányát és a kiváló minőségű helyi termék promóciót, mint a helyi disznóhúst és shōchūt. Ez 2014-ben az előző évi adományösszeg 50-szeresére, körülbelül 5 milliárd yenre növelte a furusato nozeiből származó adóbevételét, amiket a helyi infrastruktúrába forgattak vissza. A minap rendeltem egy kiló gouda sajtót furusatón, történetesen az is Miyazakiból való!
Vagy éppen Chiba Minamibōsō városában az adományokat gyerekek oktatására és egészségügyi támogatásokra fordította a plusz bevételt. A program átláthatóságára helyeztek hangsúlyt, a támogatások konkrét felhasználását részletesen bemutatták a támogatók számára. Ami egyébiránt külön tetszik a rendelésben, hogy kiválaszthatjuk, hogy az önkormányzat mire használja a bevételt: infrastruktúra, oktatás, oktatásügy, katasztrófa-védelem, idősgondozás etc.
Úgy általánosságban elmondható, hogy a program előnyét nyilván főként nagyobb, jól szervezett települések élvezik amiknek amúgy sokkal nagyobb bevételük van, miközben a kisebbek erőforrások hiányában kevésbé tudják maximalizálni a lehetőségeket, egyszerűen nem tudják promotálni magukat - mellesleg ugyanez a para turizmussal is. Tehát összességében a furusato nozei bizonyos mértékig felpörgetheti a helyi gazdaságot és közösségi projekteket, de hatékonysága nagymértékben függ az önkormányzatok cselekvőképességétől is.
Felhasználói szinten viszont szerintem szuper dolog, minden évben igyekszem kimaxolni. Liszt Iwatéből? Vadhús Naganóból? Lazac Hokkaidóról? Wagyú Sagából? Minimális önrésszel? Teljesen jó. Magyarországon is működhetne ilyen!
Kapcsolódó bejegyzések:
Böllérszószedet japánul - disznóhús
Rizstörténet - mindent, amit a rizsről tudni akarsz dióhéjban
A gyilkos rizs - miért pusztult be a korabeli japán arisztokrácia a rizsevésbe?
Amerika, a rizs országa - nem pedig a hambié, legalábbis a japánok szerint
Nyomor, éhezés, császári luxus - amikor nem terem a rizs
Színes rizs az ősöknek
Fermentált ételek története vol. 1 - Jiàng 酱
Fermentált ételek története vol. 2 - Miso
中国菜 - a kínai kajáról úgy nagyvonalakban
Kína és a forró víz
Nyomor, éhezés, császári luxus - amikor nem terem a rizs
Színes rizs az ősöknek
Fermentált ételek története vol. 1 - Jiàng 酱
Fermentált ételek története vol. 2 - Miso
中国菜 - a kínai kajáról úgy nagyvonalakban
Kína és a forró víz
Megjegyzések
Megjegyzés küldése