Ugrás a fő tartalomra

中国菜

Zhōngguócài (中国菜 ), vagyis kínai kaja. Valamennyi kisvárosnak Kínában megvan a maga specialitása, viszont a legnépszerűbb regionális konyhák szintúgy mindenhol képviseltetik magukat. Ezekből vizsgálunk meg felületesen néhányat, a teljesség igénye nélkül. 

zánmen chūqù chī diǎn... ba (咱们出去吃点。。。吧!) - menjünk és együnk egy kis... 

Chuāncài (川菜)
Sìchuān tüzes nőin túl tüzes kajáiról is híres. A Sìchuān-i (四川) -"szecsuáni" kaja legfőbb ismérve:  málà (麻辣) - "zsibbasztó és csípős". A zsibbasztó hatásért a huājiāo (花椒) - szecsuáni bors - felelős, mely olyan szinten csípős, hogy rendesen elzsibbasztja a felhasználó száját. A szecsuáni kaja mind Kínában, mind külföldön népszerű, és nem azt Unce Ben's csípős szecsuáni mártását kell érteni alatta. Amennyiben igazán autentikus, brutálisan csípős kivitelre vágyunk, azt általában külön kell kérni. Lǎowài-okat, és nem szecsuániakat alapjáraton nem zsibbasztanak.

Xiāngcài (湘菜)

Úgy tartják, a Húnán-iak rendesen félnek a nem-csípős kajáktól. Van is erre egy mondásuk: bùpàlà, làbùpà, pàbùlà (不怕辣, 辣不怕, 怕不辣), ami fokozatosságban: nem félünk a csípőstől - félünk nem elég csípős értelemmel bír. Talán még a szecsuáninál is csípősebb kivitelű (ami között akad olyan is, ami nem könnyeztet meg), gyenge gyomrúaknak nem túlzottan ajánlott. A Húnán-i kaja lehet savanyú, sós, édes, keserű, de mindahányszor őrülten, elképzelhetetlenül, pokolian forró. Aki fél a csípőstől, az ne xiāngcài-jal vagánykodjon. 

Shànghǎicài (上海菜 / 沪菜)

A Shànghǎi-i kajákat olajosnak és drágának tudják; a nyugati, valamint a helyi ízek sajátos keverékének. Szokták volt běnbāngcài-nak (本邦采) is titulálni,  amit azzal magyaráznak, hogy a nóngjiā (农家) - az egyszerű földművesek egyszerű étkeinek (便饭) jellegzetességeivel bír. 

Dōngběicài (东北菜)
Liáoníng (辽宁), Jílín (吉林) és Hēilóngjiāng (黑龙江) északkeleti tartományok - továbbá a történelmi   Rèhé (热河) provincia, mely alatt Belső-Mongólia egyes területei is beleértendőek - kulináris megoldásait tudjuk dōngběicài alatt. Ezek a nyíltszívű, extrovertált népek sok krumplit, üvegtésztát, húst fogyasztanak, és amiből lehet pörköltöt csinálni, abból már biztosan csináltak. Kevert etnikumú (多民族) térség lévén számos nemzetiség konyhájának fúziójáról kell beszélnünk. Az arra felé uralkodó mínusz harminc fokokban nagyszerű választás lehet. 

Yuècài (粤菜) 
Ergo a kantoni kaja. A macskák whiskast ennének, a kantoniak meg alapvetően mindent, amit el bírnak kapni (bár a macska igen fürge),  s azt  vízben megfőzik (煮), kisütik (烤) kevés (煎) vagy bő olajban (炸), megpárolják (腌), vagy lassú tűzön átfőzik (熬), azaz Dél-Kínában semmilyen élőlény nincs biztonságban. Persze a növények sem, és büszkék is rá, mily különleges fűszernövényeik s másegyéb alapanyagaik állnak rendelkezésükre. A kantoniak adták a világnak a dim sum (點心) - kifejezést (állítólag a SARS járványt is, néhány éve) ami alatt kis adagokban felszolgált hideg/meleg (kínai) falatokat értünk. 

Xīnjiāngcài (新疆菜) 
Ujgur kaja, ami jobbára közép-ázsiainak, mintsem kínainak tekintendő, afféle selyemúti ízvilág. Xīnjiāng-i kajázdák szerte Kínában elterjedtek. Általában mindegyik előtt van egy faszenes grill, ahol is hol derűs, hol morózus ujgurok nyárson sütnek (főképp) birkahúst, és remekül fűszerezik azt. Finomságuk közé tartozik még a náng (馕), egy lapos, kör-alakú kenyérszerűség, ami saját készítésű kefirjükkel csodás pillanatokat okozhat, ha már unnánk a rizst.   

Megjegyzések

  1. Hm, jól néznek ki ezek a kaják (bár a 粤菜 -s dolog annyira nem szimpatikus 笑)

    A japán szansó 山椒 is jó kis nyelvzsibbasztó :)

    Ezt ismered?
    http://www.youtube.com/watch?v=rQe32uOEh7c

    VálaszTörlés
  2. ez a legjobb kínai kaja: gōng bǎo jī dīng! mindenhol ezt kértem és mindenhol kicsit máshogy csinálták
    az ujgur kaják között ami nagyon jó az a nagy csirketál (da pan dzi vagy mi a fene, nem tudom hogyan kell írni) és van valami tészta, amire ráöntenek valami csodás szószt (ennek a nevét sem tudom)
    az a lepény (nang) is nagyon jó, joghurttal remek! mongolul nán-nak ejtik (célszerű mondani, hogy melegen kéri az ember (nig nán ávi)

    VálaszTörlés
  3. A gong bao csirke szerintem is jó :)

    VálaszTörlés
  4. Haha, jó ez a kabaré! A csodás kínai humor! 笑

    A dàpánzi-t (大盘子), vagy Xīnjiāng dàpánjī-t (新疆大盘鸡)én is ettem, tényleg jó, meg valamennyi ujgur kaja. És az a fűszeres leves, (amiben a húst főzik), rendesen éhes lettem...

    Nanjing-ban az egyetem közelében van egy kis utcácska, amiben csak kajázdák vannak (meg két fodrászat, amiből az egyik valójában egy kupleráj), és van idősebb néni, aki isteni wontont (馄饨) csinál, ami eredetileg kantoni kaja. Cserébe viszont minden egyes alkalommal végig kell hallgatni végletekig nyomorúságos élettörténetét, és vele együtt kell szidni a szemét férjét, ki utóbbi csak a napot lopja. 笑

    VálaszTörlés
  5. Hú, rákerestem erre a 大盤鶏-ra, nagyon jól néz ki! Fényképes receptet is találtam: http://paulblog.blog.so-net.ne.jp/2009-10-26

    A 餛飩-ról azt hallottam, hogy a mongolok másnaposságra eszik :)

    VálaszTörlés
  6. Pl.: 混子/混蛋 ( lásd: http://doufukuai.blogspot.com/2011/06/kinai-szleng-vol-10-tojasatkok.html ) Vagy lǎnrén (懒人), bár az csak simán lustát jelent.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

百度一下,你就知道!

A számítógépes nyelvészet blog kezdeményezése kapcsán született az alábbi poszt:

Bǎi​dù yī​xià, nǐ jiù zhī​dào! (百度一下,你就知道!) –vagyis „Baidu-zz egy kicsit, és máris megtudod!- szól a Baidu - Bǎidù (百度) - 2000 januárja óta jegyzett pekingi központú, vezető kínai keresőportál szlogenje. Az Alexa Internet, Inc., az internetes oldalak forgalmának megbecsülése és rangsorolása alapján 2011 júniusában összesítésben a Baidu 6. helyen végzett, ami nem meglepő – pusztán a kínai internetfelhasználók rohamosan növekvő számából adódóan sem, mely mára kalkulációk szerint a négyszázötvenmilliót is meghaladta. A Baidu Kína vezető internetes keresőmotorja, a Google kivonulását követően folyamatosan növekvő piaci részesedéssel rendelkezik, 2011. márciusi adatok szerint már 75,5%-os dominanciával.
Számos szolgáltatással bír, ezek közül a legfontosabb a kínai nyelvű keresőmotor, mely által weblapokra, képekre, videókra kereshetünk rá. Néhány adatot tekintve a Baidu 740 millió weboldal, 80 millió kép, és köz…

A kínai írásjegyek

A kínai írás genezise igen mélyre nyúlik vissza, a világ egyik legrégebbi folyamatosan létező, és máig használt írása, a kialakulására vonatkozólag kevés forrás létezik, legenda viszont annál több. A Hadakozó Fejedelemségek korabeli művek - Xún​zǐ (荀子), Lǚ​shì​ Chūn​qiū (吕氏春秋) - szerint a kínai írásjegyek feltalálása Cāng​ Jié (仓颉) nevéhez fűzhető, ki a misztikus Sárga császár - Huáng​dì (黄帝) minisztere, és történésze is volt egyben, oly rendkívüli bölcsességgel, hogy még a félistenekkel és istenségekkel is megértette magát. Cāng​ Jié a Míng-kori (1367-1644) Táo Táoyí (陶宗仪) történeti művében - Shūshǐ huì​yào (书史会要) is megjelenik, miszerint Cāng​ Jié Huáng Jié (皇颉) adott névvel, s Hòugāng (候冈) családnévvel is ismert volt. Az ismert ábrázolások alapján négy szemmel rendelkezett, a felső kettő a nap és a hold váltakozását figyelte, míg az alsó kettővel a teknőspáncél, valamint a madártollak mintázatát is képes volt megkülönböztetni, az általa kifundált írást a leszármazottak régi írás…

上网了没有?

Szakszemináriumi matéria, a kínai internetes nyelvhasználatból.

When the society changes, language as a sign that the society will also undergo transformation. The digital age in China is the beginning of computer-mediated communication, and recent dramatic social, economic, and political changes that have taken place in China should lead to a change in the Chinese language as well.
The computer-mediated communication (CMC) has become increasingly widespread throughout the world, thanks to the rapid development of the computer technology. In mainland China, since the Internet service started in 1994, it has been developing very quickly. As early as October 1997 there were around six hundred and twenty thousand Chinese netizens. And approximately thirty hundred thousand computers were connected with the Internet.
In January 2007 there were approximately 137 million netizens in mainland China. Around 59 million computers were connected with the Internet. And China had about 843 thousan…

Edo-kori fingbakok

Az Edo-kori (1603-1868) Japánnal kapcsolatos bejegyzéseimmel kapcsolatosan az olvasó már bizonyára jó előre felhúzott szemöldökkel veselkedik neki, miszerint már megint miféle aberrált téma kerül terítékre...Ezúttal sem lesz másképp persze: a kortárs japán arisztokrácia egyik sajátos munkakört betöltő alkalmazottjáról, a bűnbakról, avagy ez esetben nevezzünk fingbaknak, ergo a fingbakról lesz szó.  Mármost az Edo-korról érdemes tudni, hogy valódi fordulópont volt a Japán történelemben: a több száz évszázados káosz és véres polgárháborúkat követően végre egy erős központi kormány irányítása alá került az ország. Már nem kellett a környező hegyekből lezúduló szomszédos szamuráj-klánok portyáitól tartani, megszűnt az örökös harcok miatti készültség és félelem, s az ezzel felszabaduló energiát a japánok sokkal szofisztikáltabb tevékenységekbe, mintegy kultúrafejlesztésbe invesztálhatták - avantgárd divat, új képzőművészeti irányzatok megteremtése, vagy éppen annak a látszatnak fenntartás…

Japán kocsmológia vol. 3. - Yokochō sikátorok - Nonbe Yokochō

A japán kocsmológia áltudományos bejegyzéssorozat soron következő epizódjában jó messzire mentünk, mégpedig a Tateishi (立石) állomáshoz, ami a Keisei-vonalon (京成) a Skytreetől kb. tiz percnyire van, mintegy a civilizáció határmezsgyéjén, hiszen ott található a Nonbe Yokochō (呑んべ横丁). Igazából jártunk már itt pár évvel ezelőtt, amikor még csak kirándulóban jártam át Shàng​hǎi​ból, és az isten sem tudja miért, de Taito-kuban kellett szállást foglalnom, hiszen fingom nem volt mi hol van Tōkyōban.  1955-ben nyitották meg a Tateishi áruházat, aztán azóta itt nagyjából meg is állt az idő. Az állomást környékező kis sikátorok hálózatában rendesen időutazhatunk valami képzeletbeli, régmúlt Tōkyōba. Szóval masszivan retrós hangulata van, de én imádom az ilyen helyeket, a szineket, a szagokat, az árusok kiabálását, a szünhetetlen sürgés-forgást. És itt van maga a Nonbe Yokochō bejárata, enyhén cyberpunkos miliőben. Nem túl nagy kiterjedésű maga a cimben szereplő yokochō, mindössze pár szűk utcác…

土用の丑の日

Július 20-ra esett a nyárközépi ökör napja (土用の丑の日) a kínai tradícionális holdnaptár szerint, 18 nappal az ősz kezdete előtt (mely a ugyanezen kínai képzetek szerint Augusztus 7 körül kezdődik).
Ez az ún. doyou no ushi-nap van tavasszal, ősszel és télen is, de általánosságban ha az ushi no hi-ről beszélnek az emberek, akkor a mostanit, azaz a nyárközépi ökör napját értik alatta.
Ilyenkor Japánban unagit, azaz angolnát esznek hagyományosan, azt mondják hogy már az Edo-kor óta. A legismertebb sztori szerint, egy korabeli angolna-árus tanácsot kért egy híres gondolkodótól, hogy mégis hogyan adhatna el több angolnát e forró nyári napok közepette, amikor az eladás a béka segge alatt volt, mivelhogy az nem számított éppen szezonális ételnek. 
A tudós gondolkodónak eszébe jutott egy régi japán népi hiedelem, miszerint azon ételek, melyek elnevezésében szerepel az “u” fonéma (udon tészta, umeboshi befőtt szilva, uri tök, etc) azok jó hatással vannak az egészségre, mi több nyáron is minden hő…

Shimoda

Az 1850-es években Japán még mindig izmoskodott hogy nem kér a külvilágból, aztán Matthew Perry s ama fekete hajóinak noszogatására megnyitották Shimoda kikötőjét. Majd Yokohamát is, és Shimodát pedig bezárták. Ennyi háttérsztori talán elég is lesz, mi több nem érdemes azon búslakodni, hogy mi történt Bakumatsu (幕末) korszak alatt, hiszen Shimoda a mai napig egy közkedvelt tengerparti nyaralóövezet. A salaryman számára a tōkyō-i nyár a 18 szintes buddhista pokol 19. szintje. Öltöny-nyakkendőben rohangálni a perzselő napon összeaszalódott emberszőlők szarkofágjában szégyenletesen szar.  A Yamanote vagonjaiban Guernica-üzemmódban transzportálódván vizet vizonáltam. Nagyon sok vizet, amiben úgy úszhatok, mint egy delfin.  Szóval efféle gondolatsorok közepette keveredtünk el végül Shimodába, ahol végre delfinné változhattam. Nem vittem sok cuccot, csak egy táskányi felszerelést, goprókat, sparkot, a D610-et, egy 50-est, és hát muszáj volt a 80-200-at is, hogy Kayokóról mindenféle tengerip…

Fejezetek Tōkyō sötét múltjából vol. 2 - Kozukappara vesztőhelye

Minami senju (南千住) számos jelentős történelmi esemény emlékét őrzi, talán több olyat is, amire nem szívesen szoktak volt visszaemlékezni. Ilyen példának okáért a Kozukappara vesztőhelye (小塚原刑場), mely egyike volt az Edo-kori Tōkyō három nagy kivégzőhelyének - Nishikigamori - a mai Shinagawa közelében, valamint Odawa mellett - utóbbi Hachioji külvárosában. A vesztőhelyre a Edo-korszak legsúlyosabb halálnemeinek elszenvedői - fővesztés (斬首刑), keresztre feszítés (磔), máglyán elégetés (火罪) nyertek belépőt, de itt voltak közszemlére téve a gokumon 獄門 - 'börtönkapu' a testtől megválasztott koponyák (mint Masakado fejének esete) is. A hagyományos geomanciai képzetek alapján a rontás/negatív energiák a város északkeleti sarkából érkeztek, s mivel a város ezen kerülte Edo várától (江戸城) pontosan északkeleti irányban helyezkedett el, valamennyi kelletlen de szükséges intézmény - mint a kivégzőhely, vágóhidak, vagy éppen Yoshiwara vöröslámpás negyede is ezen a területen kapott helyet. Ara…