はい!はいはい。は、はい。

はい (hai), hallhatjuk azt oly sokszor japánok szájából, s talán mindannyiszor kissé eltérő értemmel. Alapvetően 'igen' jelentésben használatos, illetőleg megerősítés értelemben: eldöntendő kérdésre való válaszadáskor, az igazság/helyesség megerősítésekor, avagy beleegyezéskor.  Egyes további helyzetekkor úgy van/persze/rendben jelentéssel bír, és van úgy, hogy tagadó kérdésre való válaszadáskor igen helyett nem értelemmel rendelkezik. Ezekből veszünk pár példát.


egyszerű igen/nem eldöntendő kérdések: 

A:ところで、今夜はあいてるかね? - Egyébként ráérsz ma este? (開く (あく - nyitott, szabad) alakból. 
B: はい。- Igen. 

általános kérés:

A:ちょっと受注票を見せてくれるか? - Láthatnám a rendelési jegyzéket?

B:はい。Igen (igen, természetesen).


tagadó kérdések: 

ezen sokszor megzavarodtam, hogy a japánok logikájából adódóan a tagadó kérdésre adott igenlő válasz a tagadás helyességét jelzi: 

A: 何も買いませんでしたか? - Nem vettél semmit? 
B: はい。- Igen. (=azaz nem vettem semmit.)

A meghívások általában a tagadó formákkal történnek (ないか / ませんか), ami udvariasabbá teszi a kérdés hangnemét, és nem negatív állítást jelez. Ebben az esetben a はい szintén beleegyezést jelent.

A: 新之助。今度お父上にあわせてくれないか。- Shinnosuke (név), nem találkozhatnék valamikor apáddal? (父上 kissé archaikusnak ható kifejezés faterra, あわせて az 会わせる formából lett, ami az 会う 'találkozni' ige műveltető alakja.)
B: は、はい。-Eeegen, reeendben.

válasz tisztázásakor:

A: 来るの? 来ないの? - Jössz vagy nem jössz?
B: はいはい。行きます、行きます。- Oké, oké, jövök-jövök! (a tényleges válasz az 行きます, ergo a jövök volt, a はい itt jobbára kérdés tudomásul vételére utal.)

hallom és értem:

A: 島田さん、ちょっと外出して来るから。- Shimada (név), kimegyek egy kicsit [és nemsokára visszajövök]. (外出する 'kimenni', a visszatérés is beleértendő, amit a 来る tovább nyomatékosít).
B:  はい。- Oké, rendben.

hallgatlak:

A: 桜子さん。。。私ね。。。- Sakurako (név)... Én...
B: はい。Igen (?)  (kérdőintonáció nélkül)

telefonálásnál:

A:はい。倉本です。はい。。。はい?! Hello, Kuramoto vagyok (hallak és hallgatlak). [nincs válasz] tessék...tesssék?!

hallak és majd válaszolok:

A: で、園田、予備校行ってみてどうだった? És Sonoda (név), hogy mentek a dolgok [az egyetemi vizsgára felkészítő] suliban?
B: はい。- Hát/nos...

egyéb használatok:

hangutánzó szó: ピンポ一ン (ajtócsilingelés) は一い。- Jövök.

valami átadásánál:

A:はい、マジックにボ一ペン。- Tessék, a magic marker (szövegkiemelő) és a golyóstoll.
B: どうも。- Köszönöm.

figyelem felhívásakor:

A: はい、お客さん、いっらしゃい。Igen uram (kedves vendég), erre.

kezdésre való jeladáskor:

A: 特に可笑しいところは? はい、ア一ン。- [orvosi vizsgálatkor, az orvos kérdezi]: van valami különösebb problémája? Rendben, nyissa ki a száját (ア一ン hangutánzó szó a szélesre tátott szájra).

cselekvés befejezésére utalva:

A: はい、いいでしょう。- Oké, jó lesz (elég).





Megjegyzések

  1. Van egy olyan városi legenda, ami szerint a はい a kantoni 係 hɐi_ átvétele a 19. század közepe táján :)

    Persze a はい már a 18. században felbukkan az írott forrásokban:)

    *洒落本・婦美車紫鹿子〔1774〕高輪茶屋の段「『口上をわすれるな』『ハイかしこまりました』」

    /forrás:日本国語大辞典/

    A はい kandzsija Hepburn (1867) szótára szerint a 唯 .

    VálaszTörlés
  2. Érdekesen hangzik! Igen, a 唯 jelentett igenlést is, de már kiveszett efféle használata. (Legalábbis a putonghouában nem tudok róla.)

    VálaszTörlés
  3. Az 唯-vel én csak az 唯々諾々 (いいだくだく) kifejezésben találkoztam :)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

ギャル文字

Amerika, a rizs országa

Hattori "Démon" Hanzō története