Örökbe fogadtam egy fattyúmakrélát - Maaji (真鯵)

Viszonylag sok halat eszünk az évben, minden héten van 1-2 "hal nap", de az év nagy részén fogyasztott halak nagy része viszonylag szűk palettán mozog - lazac, tonhal, buri (japán sárgafarkú), hokke (atka makréla), nyáron mondjuk ayu, etc. - de ősszel igencsak kibővül a repertoár.

A hét elején vettem sanmát (makrélacsuka), nagyon jó volt, ma pedig két maaji (まあじ / 真鯵, leánykori nevén japán ló-, és vagy fattyúmakréla) kokettált velem a pult mögül, megkértem az eladót, hogy kapja ki a belsőségeket, kérdi hogy készíted, sós grillen (shioyaki, 塩焼き)? Mondom igen, ez a terv, oké akkor kikapja a zengót (ゼンゴ, vagy 稜鱗/楯鱗), ami az oldalán található kemény pikkely, ugyanis ez egy tüskésmakréla féle. S így már csak sütni kell.

Beraktam még a kosárba egy csomag hotatét (ホタテ、帆立貝), amit óriás Ezo kagylóként is neveznek az angolszászok, amúgy fésűkagylóféle Japán északi részéről. És egy doboz Sapporo Classicot, mert Hokkaidō napok vannak a boltban, és az amúgy csak Hokkaidōn árult típusú Sapporōból is kellett egy, hogy teljesen átjárjon bennünket Észak-Japán szelleme.

Az ajit először beáztattam egy kis főzőszakéval elkevert jeges vízbe, így elvész a halszaga, aztán bevagdostam, és alaposan besóztam - ennyiből áll a shioyaki, sós grill trükkje, az egyik legegyszerűbb és legnagyszerűbb módja a hal elkészítésének.

Felforrósítottam a grillt, bevágtam az ajikat, majd miután azok kezdtek szentimentálisra sülni, bevágtam a hotate kagylókat is. Ez utóbbiak elkészítési módjára is ezernyi recept van, de ma egy minimalista módon csináltam: sütés közben először meglocsoltam egy kis főzőszakéval (Taliskerrel, vagy bármilyen tengeri ízjegyű whiskyvel is helyettesíthetjük, de tényleg!), majd mindegyik kagylóba helyeztem egy-egy kocka vajat, a végén pedig egy kis szójaszósszal megküldtem - olyan dashi lesz belőle, hogy beszarsz. Amúgy a hotate kagyló a kagylók gengsztere, minden megeszik, kis halakat és más kagylókat is, attól ilyen finom a húsa!

Grilleztem még pár paprikát, aji és hotate tálalása rizzsel, sörrel, minő hamika!

Sapporo Classic

Kapcsolódó bejegyzések:

Ayu - az édeshal, fincsi mi?

Sapporo sörmúzeum - az alkoholisták Roxfortja 

Doyou-no-ushi-no-hi - unagi-burkolás

Doufukuai Kitchen Series vol. 1 - Buta no kakuni, recept videó 

Mochi - az elengedhetetlen újévi hamika

Oshogatsu - japán újévi kaják és szokások

Utazás a dashi körül - dokumentum filmajánló

中国菜 - a kínai kajáról úgy nagyvonalakban

Jiàng szószok - mindent, amit tudni kell a fermentált kínai szószokról

Kína és a forró víz

Nyomor, éhezés és császári luxus: a warabi kultúrtörténete

Kis koreai kajatörténet- összefoglaló a koreai konyháról az alapoktól a street foodig

Korabeli koreai zabálások - tényleg annyit ettek a régi Koreában? Mennyit?

A hegyi bálna - nem az aminek gondolod!

A részeg bálna - ez sem, vagy igen?

Peca a Fuji lábánál - fotókban gazdag poszt

Hoto-tészta - nem éppen nasi Yamanashiból

Amerika, a rizs országa - nem pedig a hambié, legalábbis a japánok szerint

Középföldi szleng - ha nem ízlik a hamika

Ragacsos rizst az ősöknek - Qingming ünnepi kaják Kínából
ízjegyű