Ayu 鮎

Mostanában láttam a boltokban ayut (鮎) - amit japán édeshalként szoktak volt fordítani - és hát nem is véletlenül, hiszen egy szezonális, és kifejezetten nyári halról van szó. Ja, és édes is!

Túrák alkalmával szerte Japánban találkoztam vele, tulajdonképpen egy hegyi street food, hurkapálcikán szokás faszenen kisütni. Most gondoltam megpróbálkozom vele, oly kacéran kacsingatott rám e két pajkos ayu, hogy nem volt szíven otthagyni őket.

 

Igazi faszénen sütött ayu, Nikkóban

Az ayu Japán (Kína, és Korea) tiszta vizű hegyi patakjaiban él, és már a legelső japán krónika, a Nihon Shoki (日本書紀) is megemlíti. A legendabeli Jingu császárné (神功皇后, i.sz. 169 - 269) aki éppen Korea lerohanását tervezgette, kifogott egy ayut, és jó szerencse szimbólumaként tekintett rá.

Azzal kapcsolatban nem maradt fenn adat, mennyire volt sikeres a hadjárat, mindenestre erre vezetik vissza, hogy az ayu írásjegye 鮎 egy halból (魚) és a jövendölés / jóslat (占) gyökeiből tevődik össze.

Az ayu sajátossága, hogy nem kell kizsigerelni, úgy ahogy van nyársa verve ehető, mi több a belsőségei is fogyaszthatóak. Mivel kifejezetten tiszta vízű folyókban, patakokban él, és algát eszik, a japánok szerint nincs halbűze. Amúgy tényleg nincs!

Szóval fogtam a két ayut, alaposan bedörzsöltem sóval, majd vízzel lemostam a bőrét bortó nyálkát, illetve kinyomtam a gyomra tartalmát - erre érdemes figyelni.

Majd az uszonyokat bőségesen, a bőrét csak mérsékelten megsózva, hurkapálcikára szúrva bedobtam a grillre, és mindkét oldalát alaposan átsütöttem. Ezzel nem elégedtem meg, a füstölőpisztolyommal brutálisan kifüstöltem.

Tálalásnál ayuhoz dukál a tadezu (蓼酢), keserűfű ecet, ami egy sansai (山菜), vagyis hegyi gyógynövény, és önmagában durván keserű, de a sós, grillezett halhoz valahogy mégis passzol, hogy az istenbe jöttek erre rá az ősjapánok?

Jéghideg sörrel a japán nyári esték fenomenális hamikája. Owari. 

Kapcsolódó bejegyzések:

Doyou-no-ushi-no-hi - unagi-burkolás

Oshogatsu - japán újévi kaják és szokások

中国菜 - a kínai kajáról úgy nagyvonalakban

Jiàng szószok - mindent, amit tudni kell a fermentált kínai szószokról

Kína és a forró víz

Food Supply and Population Growth in Southwest China, 1250-1850 - egy korábbi egyetemi recenzióm

Běncǎo Gāngmù - füveskönyv

Kis koreai kajatörténet- összefoglaló a koreai konyháról az alapoktól a street foodig

Korabeli koreai zabálások - tényleg annyit ettek a régi Koreában? Mennyit?

A hegyi bálna - nem az aminek gondolod!

A részeg bálna - ez sem, vagy igen?

Hoto-tészta - nem éppen nasi Yamanashiból

Amerika, a rizs országa - nem pedig a hambié, legalábbis a japánok szerint

Középföldi szleng - ha nem ízlik a hamika

Ragacsos rizst az ősöknek - Qingming ünnepi kaják Kínából

Teknős és hal Kínában