Ugrás a fő tartalomra

精选博文

Omotesandō illumináció

Kyōto 3. nap - 嵐山

Kyōto harmadik napján Arashiyamá-ba (嵐山), a "Viharos hegyre" vettük utunk, túl az Ōi-folyón (大堰川) elterülő, kivizsgálásra nagyszerű mód alkalmas területre.

Odaérkezvén rögvest tettünk egy kitérőt az "1000 m great view" nevű rejtélyes objektumhoz, mely ugyan kecsegtetőnek tűnt, de tényleg ezer métert kellett felfele araszolni (akaratlanul is végtelen sok szürreális, acsargó Huáng​shān-béli lépcsőrém montázs-szerű képe öklendezte fel magát bennem), hogy kezet rázhassunk great view-vel, aki egy ötneves forma japán úr képében reprezentálta magát. Persze nem őt kellett megcsodálni, hanem magát az elterülő tájat, a távoli várost, meg e vidék szépségeit. Amint beléptünk a többi - japán - látogatóval, és világossá vált, hogy én személy szerint annyira nem vagyok japán, fejcsóválva kaptam egy angol nyelvű brosúrát a kilátó, illetőleg a vidék történetéről - ez volt az a pont, ahol elhatároztam, hogy kurvára megtanulok japánul - egy ilyen lelkembe tipró gesztusért Kínában rituális öngyilkosságot követtem volna el rutinos lǎowài-ként, viszont Japánban japánul nem tudva, meghunyászkodva voltam kénytelen megköszönni tökéletes tudatlanságom tulajdonképpeni menlevelét, egy angol nyelvű ismertetőt.

ああ残念な!

Mindenesetre ebből tudtam meg, hogy a Daihikaku Senko-ji templomban (大悲閣千光寺) jártam, melyet egy bizonyos Suminokura Ryōi (角倉了以) [1554-1614] nevű, Kyōto-i születésű jómódú kereskedő alapított. Az 1590-es években Suminokura magától Toyotomi Hideyoshi-től kapott jóváhagyást - shuinjō - tengerentúli kereskedelemre, így juthattak el hajói Annámba és Tonkinba (a mai Vietnám). Kereskedő hajói - suminokurasen - óriási profit hoztak Ryōi és fia, Soan (1571-1632) számára, egészen az 1635-ös nemzeti izolációs politika érvénybe léptetéséig. Ryōi nevéhez fűzhető az Ōigawa, Fujikawa, Kamogawa, Takasegawa, továbbá a Hozugawa folyamok hajózhatóvá tétele. Templomában megtalálható morózus portréja. Roppantmód csodálatos.

Ezt követően lemásztunk a kilátóról, és végigsétáltunk az Ōigawa kristálytiszta vizű folyójának partja mentén - már ahol lehetett -, és visszaértünk a városba, ahol egy riksás meggyőzött minket, hogy momentán a lehető legjobb befektetés az, ha igényt tartunk szolgáltatásaira. Nem szeretek riksán furikázni, mert nem túl sok választja el a palankintól, ami még undorítóbb dolog, mindenesetre rábólintottam; amiért olyan hálás volt a riksás, hogy minden egyes megállónál nekem is szakszerűen beszámolt valamennyi fontos jelenségről japánul, amit komoly pofával, hozzáértő fejjel végig is hallgattam. Így értünk el az Arashiyama-i bambuszerdőhöz, a templomvadászat kiindulópontjához. Elsőként is a Nonomiya-jinja (野宮神社) shintōista szentélyhez, miről már a Genji Monogatari (源氏物語), XI. századi japán klasszikus irodalmi mű is említést tesz.

A rohasztó hőségben történő gyaloglás következő állomása a Seiryō-ji (清凉寺) szintúgy buddhista temploma volt, ami a Yuzu Nembutsu (融通念仏宗), a mahāyāna buddhizmus Amitābha, a tiszta föld Buddhájának egyik ágának szolgált gyakorlati terepül, főbb jellegzetessége szerint nem pusztán a szövegeket recitáló személy, de az egész világ megvilágosulhat. (Kínaiul amúgy niànfó-ként ismert [念佛]). A templomban található Buddha-ábrázolások közül több is Japán nemzeti kincsét kokuhō - (国宝) - képzi, s persze szemet gyönyörködtető kertek tarkítják.

Újra ki a perzselő N
ap dühödt tekintetének kitenni magunkat, hogy elérjünk végre a Tenryū-ji-hez (天龍寺), mely a már említett Rinzai-iskola tanítványainak adott otthont, 1339-ben alapította Ashikaga Takauji (足利 尊氏) shógun, az építkezéseket 1345-re fejezték be, elég tetszetős, így gondolták az UNESCO-nál is 1994-ben, mikor a világörökségi hagyaték lajstromába vették. Szolidan 330.000 négyzetméteres komplexumról van szó, ami idestova több, mint félévezredes története során hatszor leégett, háborúkban elpusztult, majd mégis mindannyiszor újjászületett, olyan szinten, hogy az ember tátott szájjal járkálja körbe, és alapjáraton valami olyasmi képeket képzel el magában a harmónia fogalmáról, mint amit az "Égi sárkány" (天龍) templomában lát...

Estére visszazúztunk a Gion-ba - a Gion
iszonyat nagy fless este - s a tegnap nappal már csekkolt, de az éj leszálltával valódi pezsgésnek indult Yasaka-jinja (八坂神社) kómás lampionfényeibe mártóztunk nagyszámú látogatók mellett, majd utolsó esténket töltöttük el a bAkpAk hostelban.

Megjegyzések

  1. Jobban ismered Arasijamát, mint én :)

    VálaszTörlés
  2. 冗談じゃねぇえぇよ! :)

    VálaszTörlés
  3. Á, nagyon kezdeti stádiumban vagyok még!

    VálaszTörlés
  4. Még Kínában vettem párat, 动感日语-五十音图与语音语调, 日语会语-简单到不行, 日语教程.1. - utóbbi nagyon fasza! Meg szedtem le 15 giga egyéb nyelvkönyvet pdf-ben, ha kifogynék a matériából. :)

    VálaszTörlés
  5. Ezeket nem ismerem, de biztos jók :) 加油!

    VálaszTörlés
  6. そだよね、ありがとうございます! :)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

百度一下,你就知道!

A számítógépes nyelvészet blog kezdeményezése kapcsán született az alábbi poszt:

Bǎi​dù yī​xià, nǐ jiù zhī​dào! (百度一下,你就知道!) –vagyis „Baidu-zz egy kicsit, és máris megtudod!- szól a Baidu - Bǎidù (百度) - 2000 januárja óta jegyzett pekingi központú, vezető kínai keresőportál szlogenje. Az Alexa Internet, Inc., az internetes oldalak forgalmának megbecsülése és rangsorolása alapján 2011 júniusában összesítésben a Baidu 6. helyen végzett, ami nem meglepő – pusztán a kínai internetfelhasználók rohamosan növekvő számából adódóan sem, mely mára kalkulációk szerint a négyszázötvenmilliót is meghaladta. A Baidu Kína vezető internetes keresőmotorja, a Google kivonulását követően folyamatosan növekvő piaci részesedéssel rendelkezik, 2011. márciusi adatok szerint már 75,5%-os dominanciával.
Számos szolgáltatással bír, ezek közül a legfontosabb a kínai nyelvű keresőmotor, mely által weblapokra, képekre, videókra kereshetünk rá. Néhány adatot tekintve a Baidu 740 millió weboldal, 80 millió kép, és köz…

A kínai írásjegyek

A kínai írás genezise igen mélyre nyúlik vissza, a világ egyik legrégebbi folyamatosan létező, és máig használt írása, a kialakulására vonatkozólag kevés forrás létezik, legenda viszont annál több. A Hadakozó Fejedelemségek korabeli művek - Xún​zǐ (荀子), Lǚ​shì​ Chūn​qiū (吕氏春秋) - szerint a kínai írásjegyek feltalálása Cāng​ Jié (仓颉) nevéhez fűzhető, ki a misztikus Sárga császár - Huáng​dì (黄帝) minisztere, és történésze is volt egyben, oly rendkívüli bölcsességgel, hogy még a félistenekkel és istenségekkel is megértette magát. Cāng​ Jié a Míng-kori (1367-1644) Táo Táoyí (陶宗仪) történeti művében - Shūshǐ huì​yào (书史会要) is megjelenik, miszerint Cāng​ Jié Huáng Jié (皇颉) adott névvel, s Hòugāng (候冈) családnévvel is ismert volt. Az ismert ábrázolások alapján négy szemmel rendelkezett, a felső kettő a nap és a hold váltakozását figyelte, míg az alsó kettővel a teknőspáncél, valamint a madártollak mintázatát is képes volt megkülönböztetni, az általa kifundált írást a leszármazottak régi írás…

上网了没有?

Szakszemináriumi matéria, a kínai internetes nyelvhasználatból.

When the society changes, language as a sign that the society will also undergo transformation. The digital age in China is the beginning of computer-mediated communication, and recent dramatic social, economic, and political changes that have taken place in China should lead to a change in the Chinese language as well.
The computer-mediated communication (CMC) has become increasingly widespread throughout the world, thanks to the rapid development of the computer technology. In mainland China, since the Internet service started in 1994, it has been developing very quickly. As early as October 1997 there were around six hundred and twenty thousand Chinese netizens. And approximately thirty hundred thousand computers were connected with the Internet.
In January 2007 there were approximately 137 million netizens in mainland China. Around 59 million computers were connected with the Internet. And China had about 843 thousan…

A japán vonatokról

"Japánban a vonatok olyan elbaszottul fejlettek, hogy hangsebességgel közlekednek és androidok irányítják őket, soha a büdös életbe nem késnek. Optimusz fővezérben tótágast áll a genitális szerelem a japán csodát szemlélve: hejj de high-tech vagy bébi" - hallhatjuk a Blikk tudósítóját Tokióból. 
Köztudottan sok van, mi csodálatos, ezek egyike pediglen az a bizonyos japán vonat. Amiről bizonyára a fentebbi fantazmagóriáink vannak, s mi több furtonfurt visszaöklendezi magát a toposz, hogy a japán közlekedési miniszter lemond, ha egy percet késik a vonat, et cetera.

Nos, amire te gondolsz, az nagy valószínűséggel a shinkansen, ami valóban egy módfelett előrehaladott jószág, azonban a japán fővárosban élve a napi ingázásban aligha találkozni vele. Közlekedni vele pedig, még annyira se. A magam részéről két vonalat használok a mindennapi közlekedésben, a Den-en-toshit (田園都市線) s a Yamanotét (山の手線), így pusztán e kettőről van tapasztalatom, ám elöljáróban annyit, hogy felejtsük el…

Japán kocsmológia vol. 1. - Yokochō sikátorok - Omoide Yokocho

A kínai kocsmológia tudományos blogsorozat után belekezdünk a japán kocsmológiába is, mely szintúgy hasonló komolysággal fogja végigjárni a témát itt Tōkyōban. Ma Shinjukuban jártam, akadt a zsebemben egy gopro ezért gondoltam végigjárok az Omoide Yokochón (思い出横丁) "emlékek sikátora'. a sorozat nyitányaként. Mi is az a yokocho?  A yokocho effektíve sikátor, szűk kis utcácska, mely egy totális más Tōkyōba vezethet el bennünket, mint amit a széles sugárutak és felhőkarcolók dicsfényében megszokhattunk. Az Omoide Yokocho - vagy a Shinjuku állomás nyugati kijáratánál található, az évtizedek számos tűzesetét és szerencsétlenségeit számos épület átvészelte, s valódi romkocsma labirintust találhatunk itt, melyekben yakitoritól a motsu-nabén át a soba tésztásig számos falatot szerezhetünk a sör és szaké mellé.   A nevezetes szűkös utcácskákat "pisás sikátorként" (ションベン横丁) is szokták volt emlegetni, mivelhogy az 1999-es tűzvész előtt nemigen voltak mosdók a kis krimókban. A …

Az agymosás kínai művészete

Az imént olvastam Robert B. Cialdini: Influence - The Psychology of Persuasion cimű könyvében egy érdekes fejezetet, melyben a következetesség elvéről van szó, azaz hogy milyen erősen tartunk ki döntéseink illetve elmondottjaink mellett. Pszichológia kutatások alapján ha az ember állást foglal egy bizonyos dologgal kapcsolatban - akkor ezen elv alapján - nagy valószinűséggel akkor is kitart mellette, ha bebizonyosodik a tévedése. Mindezt többek között egy érdekes kinai példával igazolja a szerző. A koreai háborúban (1950-1953) számos amerikai katona találta magát kinai fogolytáborokban. Az már a kezdetektől fogva világos volt, hogy a kommunista kinai vezetés gyökeresen eltérő mód kezeli a foglyokat, mint Észak-Koreai szövetségese, mely utóbbi szigorú megtorlások és büntetések útján vélte hatalma biztositását, valamint a fogva tartottak betörését. A kinaiak egy egészen más, és sokkal hatékonyabb módszert válaszottak.
Tudatosan mellőzve a brutalitást, fizikai fenyitéseket egy szofiszti…

Fejezetek Tōkyō sötét múltjából vol. 8 - A 731-es alakulat nyomában

A Tōkyō sötét múltja sorozatban esett már szó különböző Edo-korividámságokról, évszázadokkal ezelőtti borzalmakkal azonban vélhetően nehezebb együttérezni, mint a közelmúlt kegyetlenségeivel. A sorozat ezen következő epizódjában a XX. századba tekintünk vissza, azon belül is a 731-es alakulat (731 部隊), illetve az azokhoz köthető emlékekhez. Mindenekelőtt ildomos belőlni a kontextust: második világháború, azon belül is második sino-japán háborúban (1937–1945) járunk. Kina észak-keleti területei - nevezetesen Mandzsúria - japán fennhatóság alatt. A tartomány fővárosa, Harbin (哈尔滨), s annak Pinfang kerülete (平房区) adott helyet a 731-es alakulat működésének, melyen keresztül a japán háborús bűnök legsötétebb bugyraiba nyerhetünk némi betekintést. A Japán birodalmi hadsereg hivatalosan Járványmegelőzési és Víztisztító Osztályának (関東軍防疫給水部本部) nevezett alakulatát a Kenpentai (憲兵隊), a voltaképpeni titkosrendőrség irányitása alatt hozták létre, ám az hamarosan az Északkelet-Kinában és Oroszor…

Fejezetek Tōkyō sötét múltjából vol. 2 - Kozukappara vesztőhelye

Minami senju (南千住) számos jelentős történelmi esemény emlékét őrzi, talán több olyat is, amire nem szívesen szoktak volt visszaemlékezni. Ilyen példának okáért a Kozukappara vesztőhelye (小塚原刑場), mely egyike volt az Edo-kori Tōkyō három nagy kivégzőhelyének - Nishikigamori - a mai Shinagawa közelében, valamint Odawa mellett - utóbbi Hachioji külvárosában. A vesztőhelyre a Edo-korszak legsúlyosabb halálnemeinek elszenvedői - fővesztés (斬首刑), keresztre feszítés (磔), máglyán elégetés (火罪) nyertek belépőt, de itt voltak közszemlére téve a gokumon 獄門 - 'börtönkapu' a testtől megválasztott koponyák (mint Masakado fejének esete) is. A hagyományos geomanciai képzetek alapján a rontás/negatív energiák a város északkeleti sarkából érkeztek, s mivel a város ezen kerülte Edo várától (江戸城) pontosan északkeleti irányban helyezkedett el, valamennyi kelletlen de szükséges intézmény - mint a kivégzőhely, vágóhidak, vagy éppen Yoshiwara vöröslámpás negyede is ezen a területen kapott helyet. Ara…