Ugrás a fő tartalomra

精选博文

I ♥ 侬

Xi'an - 1. nap (鼓楼,钟楼,大清真寺, etc.)

Pénteken Katja kérdezte, van-e valami tervünk jövő hétre, mert ha nincs, akkor elzúzhatnánk Xi'an-ba. Kapva az ötleten elzúztunk hát Xi'an-ba (西安), Kína egyik legősibb városába, a Selyemút végállomásába.

Katjáék már vasárnap este repülővel odaérkeztek, mi - Juliékkal - hétfőn este startoltunk vonattal, és kedd reggel, circa tizennégy órás út után - másfél órás késéssel - érkeztünk az ókori Kína négy fővárosának (中国四大古都) egyikébe, Shǎnxī tartomány mai fővárosába, mely a Ming-dinaszitiág még Chang'an-ként (长安) volt ismeretes. A vonatállomásról kilépve azonmód az impozáns városfalba ütközik az utazó, mely 13,6 km hosszan öleli körbe az ősi városmagot 12 méter magasságban. E falat ráadásul nem bontották le, hanem az autóutaknak megfelelő helyeken egyszerűen alagutakat vágtak benne, archaizáló ám mégis valami fenséges köntösbe bújtatva ezzel a várost. Szállásunk, a Han Tang Inn (汉唐驿) egy sikátornak látszó tárgyban van elbújtatva, némi keresgélés után azonban rátaláltunk. Imádom az ilyen youth hosteleket, mint valamennyi, hol eddig voltunk mind fiatal, jó fej recepciósokkal, kellemes környezettel, tiszta szobákkal várja a hátizsákosokat, akárcsak csak itt is. Egy kávé után neki is vágtunk a város felfedezésének, s mivel szállásunk a muszlim-negyed közelében lokalizálódott, kézenfekvő volt azt felkeresni elsőként. A muszlim negyed már évszázadok óta a huí-k (huízú 回族), a kínai muszlimok által lakott terület. Egyesek szerint már a 7. század óta, mások szerint pusztán a Ming-kor óta (1368-1644).
A muszlim-negyed elképesztő, mintegy az ezeregy éjszakából megelevenedett mesebeli bazárok, zsivaj s rőt lárma lobbantja szinte lángra azokat a nagy, népi kohókat idéző főzőüstöket, melyek körül szorgos kukták kotyvasztják a legkülönfélébb étkeket. A különféle illatok, szagok mellett egyfajta füstködös egzotikum zsibongott a levegőben; s folyamatos kiabálások, madárcsicsergés és egyéb neszek tarkították e városrész ezernyi arcát. Portékájukat kínáló árusok, kereskedők, helyi ételkölteményeket szerző költő-szakácsok, tojásokat költeni nem tudó ketrecbe zárt madarak szegélyezik az utak oldalát, egyébiránt a legalkalmasabb hely a szuvenírek beszerzésére. Alkudni remek mulatság, tulajdonképpen egy játék, és lehetőség az árusokkal, hogy eldumáljunk velük. Találtam egy kis sárkányszobrot, szépen megmunkált volt, de nem akartam megvenni igazából. Mennyibe fáj főnök - kérdem, 180 azt mondja. Ne röhögtesd már ki magad, kapsz egy húszast érte és már itt se vagyok replikáztam. Nem, ez sokkal drágább, makacskodik. Majd visszafele újra átbeszéljük ezt a dolgot, kacsintottam. Visszaúton már rohan felém, 20 yuan, 20 yuan - kiálltja. Most meg már odaadod egy húszasért, mi? Nem szégyelled magad, hogy így átbaszod a laowaiokat? - vontam felelősségre. Rám néz, legyint: jól van már, de te nem vagy laowai, tudsz kínaiul. S noha szíven ütött ez a mondat, akkor sem vettem meg a sárkányt, hanem fejcsóválva továbbálltam.
A muszlim negyednél található a dobtorony (鼓楼). A torony a Tang-dinasztia korában lett ellátva az időközöket jelző dobokkal, innen ered elnevezése. Az ősi szokások szerint azt est leszállásával háromszor szólaltatták meg az óriási dobokat: az első az éjjeli őrség szolgálatba állását jelezte 19 és 21 óra között, naplemente után, ez jelezte a városkapuk bezárását is. A második 22 és 24 óra között szólt, biztonságra intve a lakosságot; míg az utolsó éjszaki dobverés reggel 5 és 7 óra között adta a lakosság tudtára a paloták, és a városkapu újbóli kinyitását. Mivel a város harangja is megkondult reggel, úgy emlegették, mint a "reggeli harangot és az alkony dobját". A dobtoronyban egy dobkoncertet hallhattunk, (12:30, 14:30, 15:30, 17:30-kor vannak), valamint az idők során használt legkülönfélébb dobokat vehettük szemügyre. Kombinált belépőnket kihasználva a közeli harangtoronyhoz oldalaztunk (钟楼), mely Xi'an szívét jelenti. A 14. századra datálják, 1739-ben restaurálták a Qing-dinasztia korszaka alatt. Itt szintén egy alapjaiban véve jó koncertnek lehettünk fültanúi, de igazából a másnap szemrevételezett agyagkatonákban több életet lehetett felfedezni, mint az itt játszó zenészek fapofájában.

A harangtoronytól visszafele vettük utunk a muszlim-negyedbe, és ismét a bazárokba vettettük magunkat, ugyanis a
Nagy Mecset megtekintése még váratott magára. Az egyik sikátorban futottunk össze Katjával és Tanyával, akik épp kifele jöttek onnan, és már igazából távozó üzemmódban voltak Hangzhou felé, így a nagy megörülés, és rövid bolyongást követően elváltak útjaink. Itt botlottunk bele két, szintén a mi hostelünkben helyett kapott két amerikai taggal, akik éppen ruhákat akartak venni, és az elégedett eladó már csomagolta volna is be a pulcsikat, ha Juli közbe nem lép, és a föld alá nem alkudja az eredeti, kissé borsos árat. A tagok csak lestek, hogy ez így működik. Elkísértek minket egy darabon, majd mi beorientálódtunk a Nagy Mecsetbe (大清真寺 Dà Qīngzhēnsì), melyet még 742-ben húztak fel, és az ország egyik legjobb állapotban lévő "mecsete". Én persze mecset alatt a közel-kelet mecseteit képzeltem el, ehhez képest (leszámítva némely arab nyelvű dekorációtól) teljes egészében kínai architektúráról van szó (a mostani kinézetét ugyan a 18. században nyerte el), még a minaret is egy pagoda Prokrusztész-ágyába lett beletuszkolva. Ettől függetlenül nagyszerű látvány, és külön érdekessége, hogy napjainkban is fontos tiszteletadási helye a huí-knak, az imádkozási csarnokba ekképp nem is engedélyezett a belépés.

A muszlim-negyedből kikanyarodva a városfal déli vége felé vettük utunk, hogy az ott található Shuyuan (书院门) ősi utcácskájához és régiségpiacához vettük utunk, de már mindannyian bevásároltunk a muszlim negyedben, én agyagkatona-figurát, és egy csontból faragott pipát újítottam, ergo már másra nem nagyon volt szükségem, minthogy a többieknek sem, ettől eltekintve mégiscsak lecsekkoltuk az utcát, majd a városfal tövében visszakanyarodtunk. A méltóságteljesen leszálló Nap egészen csodás volt a megingathatatlannak tűnő, komoran meredő falak fölött, valami minden nap emlékeztet arra, hogy Kínában vagyok.

A szállásra visszaérve lepihentünk egy kicsit, majd lementünk az aulába, illetve a nagyon is hangulatos központi helységbe elvegyülni számos nemzet hátizsákosa között. A hostelesek egy vetélkedőt rendeztek sör fődíjjal, szétosztottak minket különböző csoportokba, angolszászokhoz meg amcsikhoz kerültem, húsz kérdés volt, köztük elég hülyék, és ráadásul a kínai hostelesek javították ki jó megoldásunkat rosszra: mikor épült Xi'an városfala? - kérdésre a Qin-kort írtuk, de szerintük a Ming-korban, ami pedig szerintem hülyeség, utána is fogok nézni. Sajnos nem mi nyertünk, hanem Juliék csapata, de úgy örültem győzelmüknek, hogy megittam a nyereményüket. Mi több, további söröket oktrojáltam magamba - a másik csapat győzelmének önzetlen ünneplése végett -, és másnap reggel már megint a Köztes Lét Hallomásbeli Nagy Megszabadítója paskolgatta pofámat, hogy menjek vissza, és nézzem meg az agyaghadsereget. Másnap így is tettünk, kiszabadulva a bősz reggel fogságából az Első császár misztikus agyaghadseregének felfedezésére kerekedtünk.

Megjegyzések

  1. Jó lehetett! Egy ilyen muszlim negyedbe én is elmennék.
    Chang'an hatással volt Japánra is, a korábbi fővárosokat(pl 平安京 Heiankjó-ez a mai Kiotóban van) Chang'an mintájára építették.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

百度一下,你就知道!

A számítógépes nyelvészet blog kezdeményezése kapcsán született az alábbi poszt:

Bǎi​dù yī​xià, nǐ jiù zhī​dào! (百度一下,你就知道!) –vagyis „Baidu-zz egy kicsit, és máris megtudod!- szól a Baidu - Bǎidù (百度) - 2000 januárja óta jegyzett pekingi központú, vezető kínai keresőportál szlogenje. Az Alexa Internet, Inc., az internetes oldalak forgalmának megbecsülése és rangsorolása alapján 2011 júniusában összesítésben a Baidu 6. helyen végzett, ami nem meglepő – pusztán a kínai internetfelhasználók rohamosan növekvő számából adódóan sem, mely mára kalkulációk szerint a négyszázötvenmilliót is meghaladta. A Baidu Kína vezető internetes keresőmotorja, a Google kivonulását követően folyamatosan növekvő piaci részesedéssel rendelkezik, 2011. márciusi adatok szerint már 75,5%-os dominanciával.
Számos szolgáltatással bír, ezek közül a legfontosabb a kínai nyelvű keresőmotor, mely által weblapokra, képekre, videókra kereshetünk rá. Néhány adatot tekintve a Baidu 740 millió weboldal, 80 millió kép, és köz…

A kínai írásjegyek

A kínai írás genezise igen mélyre nyúlik vissza, a világ egyik legrégebbi folyamatosan létező, és máig használt írása, a kialakulására vonatkozólag kevés forrás létezik, legenda viszont annál több. A Hadakozó Fejedelemségek korabeli művek - Xún​zǐ (荀子), Lǚ​shì​ Chūn​qiū (吕氏春秋) - szerint a kínai írásjegyek feltalálása Cāng​ Jié (仓颉) nevéhez fűzhető, ki a misztikus Sárga császár - Huáng​dì (黄帝) minisztere, és történésze is volt egyben, oly rendkívüli bölcsességgel, hogy még a félistenekkel és istenségekkel is megértette magát. Cāng​ Jié a Míng-kori (1367-1644) Táo Táoyí (陶宗仪) történeti művében - Shūshǐ huì​yào (书史会要) is megjelenik, miszerint Cāng​ Jié Huáng Jié (皇颉) adott névvel, s Hòugāng (候冈) családnévvel is ismert volt. Az ismert ábrázolások alapján négy szemmel rendelkezett, a felső kettő a nap és a hold váltakozását figyelte, míg az alsó kettővel a teknőspáncél, valamint a madártollak mintázatát is képes volt megkülönböztetni, az általa kifundált írást a leszármazottak régi írás…

上网了没有?

Szakszemináriumi matéria, a kínai internetes nyelvhasználatból.

When the society changes, language as a sign that the society will also undergo transformation. The digital age in China is the beginning of computer-mediated communication, and recent dramatic social, economic, and political changes that have taken place in China should lead to a change in the Chinese language as well.
The computer-mediated communication (CMC) has become increasingly widespread throughout the world, thanks to the rapid development of the computer technology. In mainland China, since the Internet service started in 1994, it has been developing very quickly. As early as October 1997 there were around six hundred and twenty thousand Chinese netizens. And approximately thirty hundred thousand computers were connected with the Internet.
In January 2007 there were approximately 137 million netizens in mainland China. Around 59 million computers were connected with the Internet. And China had about 843 thousan…

Edo-kori fingbakok

Az Edo-kori (1603-1868) Japánnal kapcsolatos bejegyzéseimmel kapcsolatosan az olvasó már bizonyára jó előre felhúzott szemöldökkel veselkedik neki, miszerint már megint miféle aberrált téma kerül terítékre...Ezúttal sem lesz másképp persze: a kortárs japán arisztokrácia egyik sajátos munkakört betöltő alkalmazottjáról, a bűnbakról, avagy ez esetben nevezzünk fingbaknak, ergo a fingbakról lesz szó.  Mármost az Edo-korról érdemes tudni, hogy valódi fordulópont volt a Japán történelemben: a több száz évszázados káosz és véres polgárháborúkat követően végre egy erős központi kormány irányítása alá került az ország. Már nem kellett a környező hegyekből lezúduló szomszédos szamuráj-klánok portyáitól tartani, megszűnt az örökös harcok miatti készültség és félelem, s az ezzel felszabaduló energiát a japánok sokkal szofisztikáltabb tevékenységekbe, mintegy kultúrafejlesztésbe invesztálhatták - avantgárd divat, új képzőművészeti irányzatok megteremtése, vagy éppen annak a látszatnak fenntartás…

Japán kocsmológia vol. 3. - Yokochō sikátorok - Nonbe Yokochō

A japán kocsmológia áltudományos bejegyzéssorozat soron következő epizódjában jó messzire mentünk, mégpedig a Tateishi (立石) állomáshoz, ami a Keisei-vonalon (京成) a Skytreetől kb. tiz percnyire van, mintegy a civilizáció határmezsgyéjén, hiszen ott található a Nonbe Yokochō (呑んべ横丁). Igazából jártunk már itt pár évvel ezelőtt, amikor még csak kirándulóban jártam át Shàng​hǎi​ból, és az isten sem tudja miért, de Taito-kuban kellett szállást foglalnom, hiszen fingom nem volt mi hol van Tōkyōban.  1955-ben nyitották meg a Tateishi áruházat, aztán azóta itt nagyjából meg is állt az idő. Az állomást környékező kis sikátorok hálózatában rendesen időutazhatunk valami képzeletbeli, régmúlt Tōkyōba. Szóval masszivan retrós hangulata van, de én imádom az ilyen helyeket, a szineket, a szagokat, az árusok kiabálását, a szünhetetlen sürgés-forgást. És itt van maga a Nonbe Yokochō bejárata, enyhén cyberpunkos miliőben. Nem túl nagy kiterjedésű maga a cimben szereplő yokochō, mindössze pár szűk utcác…

Fejezetek Tōkyō sötét múltjából vol. 2 - Kozukappara vesztőhelye

Minami senju (南千住) számos jelentős történelmi esemény emlékét őrzi, talán több olyat is, amire nem szívesen szoktak volt visszaemlékezni. Ilyen példának okáért a Kozukappara vesztőhelye (小塚原刑場), mely egyike volt az Edo-kori Tōkyō három nagy kivégzőhelyének - Nishikigamori - a mai Shinagawa közelében, valamint Odawa mellett - utóbbi Hachioji külvárosában. A vesztőhelyre a Edo-korszak legsúlyosabb halálnemeinek elszenvedői - fővesztés (斬首刑), keresztre feszítés (磔), máglyán elégetés (火罪) nyertek belépőt, de itt voltak közszemlére téve a gokumon 獄門 - 'börtönkapu' a testtől megválasztott koponyák (mint Masakado fejének esete) is. A hagyományos geomanciai képzetek alapján a rontás/negatív energiák a város északkeleti sarkából érkeztek, s mivel a város ezen kerülte Edo várától (江戸城) pontosan északkeleti irányban helyezkedett el, valamennyi kelletlen de szükséges intézmény - mint a kivégzőhely, vágóhidak, vagy éppen Yoshiwara vöröslámpás negyede is ezen a területen kapott helyet. Ara…

A japán vonatokról

"Japánban a vonatok olyan elbaszottul fejlettek, hogy hangsebességgel közlekednek és androidok irányítják őket, soha a büdös életbe nem késnek. Optimusz fővezérben tótágast áll a genitális szerelem a japán csodát szemlélve: hejj de high-tech vagy bébi" - hallhatjuk a Blikk tudósítóját Tokióból. 
Köztudottan sok van, mi csodálatos, ezek egyike pediglen az a bizonyos japán vonat. Amiről bizonyára a fentebbi fantazmagóriáink vannak, s mi több furtonfurt visszaöklendezi magát a toposz, hogy a japán közlekedési miniszter lemond, ha egy percet késik a vonat, et cetera.

Nos, amire te gondolsz, az nagy valószínűséggel a shinkansen, ami valóban egy módfelett előrehaladott jószág, azonban a japán fővárosban élve a napi ingázásban aligha találkozni vele. Közlekedni vele pedig, még annyira se. A magam részéről két vonalat használok a mindennapi közlekedésben, a Den-en-toshit (田園都市線) s a Yamanotét (山の手線), így pusztán e kettőről van tapasztalatom, ám elöljáróban annyit, hogy felejtsük el…

Obon お盆 és a japán túlvilági képzetek

Július végétől kezdve kezdődik Japánban az Obon (お盆) ünneplése, mely a voltaképpeni japán halottak napja, pontosabban ünnepségsorozata, mely során a az emberek meglátogatják s rendbe rakják elhunyt családtagjaik sirját (ohakamairi, 御墓参り) avagy tiszteletüket róják le eltávozott hozzátartozóiknak. Itt Tōkyōban az ünnepléssorozat főként Augusztus hónapjára esik. Ezzel egyidejűleg az obon ideje egy félhivatalos nyáriszünet is, a legtöbb japán cégnél ilyenkor szabadságra mennek, sokan használják fel ezt az időt arra, hogy hazalátogassanak.


Az obon hagyományának története igencsak hosszú és szerteágazó gyökerekre vezethető vissza. A korabeli Edo-korban használatos holdnaptár eredetileg júlis 15-re tette az ünnep napját  (kinai példa nyomán, amiről a kinai szellemünnep és túlvilági képzetek bejegyzésben irtunk már korábban) a modern naptár pedig augusztus 15-re updatelte. (Egyébiránt ugyanerre a napra esik Hirohito császár beszéde is, melyben bejelentette Japán fegyverletételét a második vi…