Ugrás a fő tartalomra

精选博文

Japán folklór vol. 8 - Madarak a japán kultúrában

Kyōto 2. nap - 東山区

Második nap reggelén a Higashiyama (東山) - "keleti hegy" gyalogtúrára indultunk, elsősorban a Kiyomizu-dera (清水寺), valamint a környéken található kolostorok felkeresése végett. Kiváltottuk kétnapos buszjegyünket, majd a Gōjo-zaka (五条坂) buszmegállótól kezdtük a túrát Sannenzaka (三年坂), valamint a Ninenzaka (二年坂) elbűvölő sétálóutcáin keresztül, melyek szuveníres-boltokkal, öreg faházakkal, kézművesműhelyekkel, és éttermekkel egyetemben elvezettek egészen a Kiyomizu-hoz.

A Kiyomizu az ősi Kyōto-t felfedezni kívánók egyik igen fontos állomása, mely persze a világörökségi hagyaték része is egyúttal. A templom története egészen a Heian-korban (平安時代) nyúlik vissza, mi több a 798. évbe - noha jelenlegi épületeit 1633-ban hozták létre Tokugawa Iemitsu(徳川 家光) sógun utasítására -, s egyetlen szeget sem használtak fel a faépület összeeszkábálásakor - ami nem kis teljesítmény, (akárcsak a Běi​jīng-i Tiānn boltozata, vagy a Sānjiāng-i Chéngyángqiáo szögtelen kivitelezései). Nevét a komplexumon belül található vízesésről nyerte, miképp kiyomizu-清水 alatt "tiszta víz" értendő. A Hossō-shū (法相宗) [Kínában Wéishízōng (唯識宗) néven ismert] buddhista szektával szokták volt kapcsolatba hozni a Nara-periódustól (奈良時代) számítva, bár a templom mai "őrzői" egy bizonyos Kitahossō-szekta tagjainak tudják magukat.

A 清水の舞台から飛び降りる mondás szerint "ugorj le a színpadról a Kiyomizu-nál", ami alatt fejest ugrani valamilyen szituációba, vagy teljes bátorsággal-erőbedobással belevetni magát valamibe - értendő: egy Edo-korszakbeli hagyomány szerint ugyanis, aki leugrott a Kiyomizu fő szintjéről, annak teljesült egy kívánsága. Már amennyiben túlélte. Ez egy 13 méteres tornagyakorlat volt, s 234 ugrást jegyeztek, 85.4 %-os életben maradási rátával, ami bár jó arány, ma már nem engedik a mutatvány prezentálását.

Alatta található az Otowa-no-taki(音羽の滝) vízesés, melyből három csatornán keresztül ömlik a víz, inni is lehet belőle (de csak az egyikből) és vágyak beteljesülését is lehet remélni - szerelem, hosszú élet, bölccsé válás terén, ha jól emlékszem. Csak tudnám, melyikből ittam végül!

A templomban számos talizmánt, vagy egyéb szerencsét hozó kelléket lehet újítani, úgymint omikuji-t ( 御神籤, vagy hiraganával おみくじ), ami effektíve egy szerencsét hozó cetli , melynek ellenértéke általában a szintén szerencsét hozó 5 yen-es.

A Kiyomizu 2007-ben bekerült a világ hét új csodájának szavazásakor a 21-es keretbe, bár a konkrét hét csoda közé nem sikerült beférkőznie. Ettől függetlenül Kyōto kihagyhatatlan részét képzi, be kell járni az egészet, inni kell forrásvizéből, élvezni kell a látványt és a friss levegőt. Mint ahogy tettük azt magunk is.

Ezt követően a Kōdai-ji (高台寺) felé orientálódtunk, mely a Rinzai-shū () zen buddhista szekta temploma. 1606-ban alapították, Nene (ねね), Toyotomi Hideyoshi (豊臣 秀吉) [ ki utóbbi a XVI. századi második nagy országegyesítő, róla szintúgy külön bejegyzés készül, ha kicsit áttanulmányoztam történetét] özvegye által, hogy itt imádkozhasson elhunyt férjéért. Számos festmény - köztük persze Hideyoshi-é -, különböző textíliák, valamint egy 1606-ban, azaz az alapítás évében öntött bronzharang adja a templom gyűjteményét. Emellett természetesen csodaszép kertek tartoznak hozzá, köztük egy karesansui (枯山水) sziklakert is.
Egyébiránt ugye, mily kék az ég, és mily fehérek a felhők? Még most is végtelen csodálattal tölt el a Shàng​hǎi, és egy év Nánjīng után...

Kyōto-ban viszont nem értünk rá a felhőkön tökölni, délután Yasaka-jinja (八坂神社), Gion egyik Shintō-szentélyébe kellett térnünk. A szentély szintúgy a Heian-korban került császári pártfogásba, noha 656-ra tehető építésének megkezdése. A fő épület előtti tánc színpadon több száz lampion függ - mely este nagyon hangulatos -, s rajtuk az adományokat tettek nevei szerepelnek. Innen indult útjára a mára világhírűvé vált Gion matsuri (祇園祭), a Gion-fesztivál is.

Sétáltunk még egy kicsit a Gion-ban, majd egy presszóba tértünk kajázni, hamburgert rendeltünk, s kissé meglepődtem, amikor részekre bontva, zsömle nélkül, ám természetszerűleg rizzsel lett feltálalva: ekkor lettem világosítva fel a hanbāgā (ハンバーガー) és hanbāgu (ハンバーグ) különbségéről. Az öreg presszós néni megdicsért, milyen szépen eszek, elbaszott turistaként ez volt a legnagyobb sikerélményem Japánban.

A templomvadászat még nem ért véget, már csak azért sem, mert e szent helyek belsejében kellemes hűvös uralkodott, míg kint meg lehetett dögleni, már pusztán evégett is a Kennin-ji (建仁寺), Kyōto legősibbnek tartott zen buddhista templomába menekültünk, melyet 1202-ben hoztak létre. E templom a már említett Rinzai-shū () voltaképpeni főhadiszállása. Első építésekor hét épület alkotta, melyek az évszázadok során többször tűzvésznek estek áldozatul, a XIII. és XVI. században ellenben pofásan renoválták. Nevezetes festmények is találhatók itt, úgymint Tamura Soryu, Hashimoto Kansetsu, vagy éppen Tawaraya Sōtatsu alkotásai, ki utóbbi nevéhez fűzhető a Fūjin (風神) és Raijin (雷神) szél-, illetőleg mennydörgés- (vagy viharisten) kettősének "portréja" is.

Estére pedig a Kyōto Station-be (京都駅) zúztunk, mely ugyan egy lenyűgöző acél-üveg kombináció, a modern tömegközlekedés afféle futurisztikus techno-katedrálisa, melyet 1997-ben sikerült ráerőszakolni a városra. A vélemények viszont igencsak megoszlóak róla, van ki szerint kurvára nem illik Kyōto imázsába, másoknak meg bejönnek e tágas terek, az ezernyi üzlet, valamint étterem; ami nekem igazán tetszett benne, az a kilátó része a 15. emeleten, onnan nézni a naplementét nem mindennapi látvány volt. Akárcsak a városra elterülő panoráma.

Késő este a Gion-ba, aztán a bAkpAk-ba kanyarodtunk vissza, nekem két nap tökéletesen elég volt arra, hogy Kyōto-t a világ egyik legkirályabb helyének deklaráljam.

Pedig még csak a következő nap mentem Arashiyamá-ba!

Megjegyzések

  1. Van egy másik út is a 清水寺-ba, melynek előnye, hogy nincs tömeg-talán azért is, mert egy temetőn vezet keresztül :)

    VálaszTörlés
  2. Romantikus lehet! :) Majd legközelebb!

    VálaszTörlés
  3. Ja, az :) De egyébként érdekesek a sírfeliratok-elég sok 2. vh-s sírt láttam.

    VálaszTörlés
  4. Az mondjuk komoly lehet! Egyébiránt még szerencse, hogy Kyōto-t megkímélték a bombázások alól...

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

百度一下,你就知道!

A számítógépes nyelvészet blog kezdeményezése kapcsán született az alábbi poszt:

Bǎi​dù yī​xià, nǐ jiù zhī​dào! (百度一下,你就知道!) –vagyis „Baidu-zz egy kicsit, és máris megtudod!- szól a Baidu - Bǎidù (百度) - 2000 januárja óta jegyzett pekingi központú, vezető kínai keresőportál szlogenje. Az Alexa Internet, Inc., az internetes oldalak forgalmának megbecsülése és rangsorolása alapján 2011 júniusában összesítésben a Baidu 6. helyen végzett, ami nem meglepő – pusztán a kínai internetfelhasználók rohamosan növekvő számából adódóan sem, mely mára kalkulációk szerint a négyszázötvenmilliót is meghaladta. A Baidu Kína vezető internetes keresőmotorja, a Google kivonulását követően folyamatosan növekvő piaci részesedéssel rendelkezik, 2011. márciusi adatok szerint már 75,5%-os dominanciával.
Számos szolgáltatással bír, ezek közül a legfontosabb a kínai nyelvű keresőmotor, mely által weblapokra, képekre, videókra kereshetünk rá. Néhány adatot tekintve a Baidu 740 millió weboldal, 80 millió kép, és köz…

A kínai írásjegyek

A kínai írás genezise igen mélyre nyúlik vissza, a világ egyik legrégebbi folyamatosan létező, és máig használt írása, a kialakulására vonatkozólag kevés forrás létezik, legenda viszont annál több. A Hadakozó Fejedelemségek korabeli művek - Xún​zǐ (荀子), Lǚ​shì​ Chūn​qiū (吕氏春秋) - szerint a kínai írásjegyek feltalálása Cāng​ Jié (仓颉) nevéhez fűzhető, ki a misztikus Sárga császár - Huáng​dì (黄帝) minisztere, és történésze is volt egyben, oly rendkívüli bölcsességgel, hogy még a félistenekkel és istenségekkel is megértette magát. Cāng​ Jié a Míng-kori (1367-1644) Táo Táoyí (陶宗仪) történeti művében - Shūshǐ huì​yào (书史会要) is megjelenik, miszerint Cāng​ Jié Huáng Jié (皇颉) adott névvel, s Hòugāng (候冈) családnévvel is ismert volt. Az ismert ábrázolások alapján négy szemmel rendelkezett, a felső kettő a nap és a hold váltakozását figyelte, míg az alsó kettővel a teknőspáncél, valamint a madártollak mintázatát is képes volt megkülönböztetni, az általa kifundált írást a leszármazottak régi írás…

上网了没有?

Szakszemináriumi matéria, a kínai internetes nyelvhasználatból.

When the society changes, language as a sign that the society will also undergo transformation. The digital age in China is the beginning of computer-mediated communication, and recent dramatic social, economic, and political changes that have taken place in China should lead to a change in the Chinese language as well.
The computer-mediated communication (CMC) has become increasingly widespread throughout the world, thanks to the rapid development of the computer technology. In mainland China, since the Internet service started in 1994, it has been developing very quickly. As early as October 1997 there were around six hundred and twenty thousand Chinese netizens. And approximately thirty hundred thousand computers were connected with the Internet.
In January 2007 there were approximately 137 million netizens in mainland China. Around 59 million computers were connected with the Internet. And China had about 843 thousan…

A japán vonatokról

"Japánban a vonatok olyan elbaszottul fejlettek, hogy hangsebességgel közlekednek és androidok irányítják őket, soha a büdös életbe nem késnek. Optimusz fővezérben tótágast áll a genitális szerelem a japán csodát szemlélve: hejj de high-tech vagy bébi" - hallhatjuk a Blikk tudósítóját Tokióból. 
Köztudottan sok van, mi csodálatos, ezek egyike pediglen az a bizonyos japán vonat. Amiről bizonyára a fentebbi fantazmagóriáink vannak, s mi több furtonfurt visszaöklendezi magát a toposz, hogy a japán közlekedési miniszter lemond, ha egy percet késik a vonat, et cetera.

Nos, amire te gondolsz, az nagy valószínűséggel a shinkansen, ami valóban egy módfelett előrehaladott jószág, azonban a japán fővárosban élve a napi ingázásban aligha találkozni vele. Közlekedni vele pedig, még annyira se. A magam részéről két vonalat használok a mindennapi közlekedésben, a Den-en-toshit (田園都市線) s a Yamanotét (山の手線), így pusztán e kettőről van tapasztalatom, ám elöljáróban annyit, hogy felejtsük el…

Fejezetek Tōkyō sötét múltjából vol. 8 - A 731-es alakulat nyomában

A Tōkyō sötét múltja sorozatban esett már szó különböző Edo-korividámságokról, évszázadokkal ezelőtti borzalmakkal azonban vélhetően nehezebb együttérezni, mint a közelmúlt kegyetlenségeivel. A sorozat ezen következő epizódjában a XX. századba tekintünk vissza, azon belül is a 731-es alakulat (731 部隊), illetve az azokhoz köthető emlékekhez. Mindenekelőtt ildomos belőlni a kontextust: második világháború, azon belül is második sino-japán háborúban (1937–1945) járunk. Kina észak-keleti területei - nevezetesen Mandzsúria - japán fennhatóság alatt. A tartomány fővárosa, Harbin (哈尔滨), s annak Pinfang kerülete (平房区) adott helyet a 731-es alakulat működésének, melyen keresztül a japán háborús bűnök legsötétebb bugyraiba nyerhetünk némi betekintést. A Japán birodalmi hadsereg hivatalosan Járványmegelőzési és Víztisztító Osztályának (関東軍防疫給水部本部) nevezett alakulatát a Kenpentai (憲兵隊), a voltaképpeni titkosrendőrség irányitása alatt hozták létre, ám az hamarosan az Északkelet-Kinában és Oroszor…

Japán kocsmológia vol. 1. - Yokochō sikátorok - Omoide Yokocho

A kínai kocsmológia tudományos blogsorozat után belekezdünk a japán kocsmológiába is, mely szintúgy hasonló komolysággal fogja végigjárni a témát itt Tōkyōban. Ma Shinjukuban jártam, akadt a zsebemben egy gopro ezért gondoltam végigjárok az Omoide Yokochón (思い出横丁) "emlékek sikátora'. a sorozat nyitányaként. Mi is az a yokocho?  A yokocho effektíve sikátor, szűk kis utcácska, mely egy totális más Tōkyōba vezethet el bennünket, mint amit a széles sugárutak és felhőkarcolók dicsfényében megszokhattunk. Az Omoide Yokocho - vagy a Shinjuku állomás nyugati kijáratánál található, az évtizedek számos tűzesetét és szerencsétlenségeit számos épület átvészelte, s valódi romkocsma labirintust találhatunk itt, melyekben yakitoritól a motsu-nabén át a soba tésztásig számos falatot szerezhetünk a sör és szaké mellé.   A nevezetes szűkös utcácskákat "pisás sikátorként" (ションベン横丁) is szokták volt emlegetni, mivelhogy az 1999-es tűzvész előtt nemigen voltak mosdók a kis krimókban. A …

Az agymosás kínai művészete

Az imént olvastam Robert B. Cialdini: Influence - The Psychology of Persuasion cimű könyvében egy érdekes fejezetet, melyben a következetesség elvéről van szó, azaz hogy milyen erősen tartunk ki döntéseink illetve elmondottjaink mellett. Pszichológia kutatások alapján ha az ember állást foglal egy bizonyos dologgal kapcsolatban - akkor ezen elv alapján - nagy valószinűséggel akkor is kitart mellette, ha bebizonyosodik a tévedése. Mindezt többek között egy érdekes kinai példával igazolja a szerző. A koreai háborúban (1950-1953) számos amerikai katona találta magát kinai fogolytáborokban. Az már a kezdetektől fogva világos volt, hogy a kommunista kinai vezetés gyökeresen eltérő mód kezeli a foglyokat, mint Észak-Koreai szövetségese, mely utóbbi szigorú megtorlások és büntetések útján vélte hatalma biztositását, valamint a fogva tartottak betörését. A kinaiak egy egészen más, és sokkal hatékonyabb módszert válaszottak.
Tudatosan mellőzve a brutalitást, fizikai fenyitéseket egy szofiszti…

Fejezetek Tōkyō sötét múltjából vol. 2 - Kozukappara vesztőhelye

Minami senju (南千住) számos jelentős történelmi esemény emlékét őrzi, talán több olyat is, amire nem szívesen szoktak volt visszaemlékezni. Ilyen példának okáért a Kozukappara vesztőhelye (小塚原刑場), mely egyike volt az Edo-kori Tōkyō három nagy kivégzőhelyének - Nishikigamori - a mai Shinagawa közelében, valamint Odawa mellett - utóbbi Hachioji külvárosában. A vesztőhelyre a Edo-korszak legsúlyosabb halálnemeinek elszenvedői - fővesztés (斬首刑), keresztre feszítés (磔), máglyán elégetés (火罪) nyertek belépőt, de itt voltak közszemlére téve a gokumon 獄門 - 'börtönkapu' a testtől megválasztott koponyák (mint Masakado fejének esete) is. A hagyományos geomanciai képzetek alapján a rontás/negatív energiák a város északkeleti sarkából érkeztek, s mivel a város ezen kerülte Edo várától (江戸城) pontosan északkeleti irányban helyezkedett el, valamennyi kelletlen de szükséges intézmény - mint a kivégzőhely, vágóhidak, vagy éppen Yoshiwara vöröslámpás negyede is ezen a területen kapott helyet. Ara…