Ugrás a fő tartalomra

精选博文

Kirifuri-felföld

Kínai társadalmi tipológia

Minden társadalomnak megvannak a maga sajátos személyiségtípusai, illetve embercsoportjai, akik személyiségjegyeik alapján hasonlítanak egymásra, legalábbis valamilyen közös tulajdonság alapján tipologizálhatóak. Nincs ez másképp a kínai társadalomban sem. Alapvetően sztereotípiákon alapuló, kissé maliciózus poszt következik, mely persze korántsem az egész társadalomra vonatkozik, pusztán kiragadja annak jobban körülhatárolható, egyúttal jobban kifigurázható szegmenseit.

爆发户

Bàohù - a "kitörő egyén" [értsd: a hirtelen meggazdagodottak, újgazdagok], általában arrogáns, túlméretezett okostelefonjába hangosan kiabáló, jómódú férfit illetnek vele, aki mondjuk - tekervényes úton - egy korábban állami kézben lévő vállalatot vett kezelésébe; s az azzal megnövekedett kompetenciát nem rest mindenki tudomására juttatni. Kivált az éppen aktuálisan bérelt KTV-s cukibabának, vagyis a xiǎo-nek.




Xiǎomì - a "kis mézes/édes", derogáló kifejezés, mely elsősorban házas férfi barátnőjét jelöli; attraktív, fiatal nők, kik gyakorta szolgálnak a fentebb említett újgazdag bàohù-k kíséretélül ebédek, vacsorák, s más egyéb alkalmak során. Nem feleségek, sem második feleségek, afféle hostess-szerű, köztes kategória, kik nem feltétlenül részesítenek szexuális kapcsolatot partnereikkel, jobbára csak kiegészítő kellékei a bàohù udvartartásának. Főbb ismérvük, hogy felettébb szexinek vélik, ha úgy beszélnek, mint egy négy éves; amit leginkább a szó/mondatvégi interjekciók, érzést, vagy lelki állapotot kifejező partikulák -,,,,,,,,,, etc. - nagyfokú használatával érnek el. Ezzel is csak növelik a korkülönbség látszatát saját maguk és a hapsi közt - kik oldala mellett ülnek éppen.



Az èrnǎi, vagyis a "második feleség/szerető", akik a xiǎomì-vel ellentétben nem csak egy-egy alkalom során fényezik tovább a shuài gē-t, ellenben komoly kapcsolatot folytatnak vele, s tudatosan játsszák a második feleség szerepét. És a férfiak, akikkel viszonyt folytatnak nemcsak hogy félrelépnek velük - bāoèrnǎi (包奶) [azaz szeretőt tartani], de gondjukat is is viselik - yǎng(养), eltartják őket, miként: házat vásárolnak számukra, fizetik megélhetési költségeiket, iskoláztatják azok gyermekeit, már ha vannak. Ez természetesnek tűnhet, míg belegondolunk, hogy közben ezeknek a férfiaknak az èrnǎi-on kívül van egy törvényes, "főfeleségük" is.

白领

Báilǐng - "fehérgallérosok", akik előtted állnak sorban a Starbucks-ban - ami kínaiul Xīng (), apropó japánul: Sutaba (スタバ) - dafke nem az SPR-ben (mondjuk Nánjīng-ban nemigen találkoztam e kínai kávéház-lánccal), vagy egyéb helyi hálózat üzleteiben; és feltűnően dekorálják mondandójukat divatosnak ható angol szavakkal, egyébiránt gyakori beszédtémájuk az ingatlanüzlet és a részvények. Előszeretettel vesznek olyan autókat, amiket általában nem tudnak fenntartani; és teljes költségvetésüket felemésztő nyaralásukat követően két cigi közt, hajukat tépve elmélkednek így keletkezett financiális krízisükön.


A hùnzi - "naplopó, semmirekellő, tahonya alak", ki leginkább semmit nem kezd magával. (Lásd 混蛋, ). Különösebb magyarázatot nem igényel, hisz mindenhol vannak ilyenek. Magas kockázattal játszhatnak rockbandákban, s kerülhetik a fodrászt is egyszersmind.



A xiǎojiǎo zhēnduì, literálisan "kis lábú (a xiǎojiǎo lábelkötöttet is jelent) lenyomozó-letartóztató osztag" elnevezés alatt tulajdonképpen szemfüles pletykásokat, mások ügyeit kitárgyalni szerető szószátyárokat kell idesorolnunk. Rendszerint kis, gnóm, dauerolt hajú, virágmintás blúzban operáló öregasszonyok alkotják az önjelölt magánnyomozók rétegét. Megtéve a maguk dolgát a forradalomért, nyugdíjas éveiket az újonnan építendő apartmanok közötti udvarokon töltik, tűnődve figyelik a szomszédságban felnövő gyerekeket, és közben kibeszélnek mindenkit, aki él és mozog. S jóllehet enyhén ironikusan lenyomozó-letartóztató osztagnak nevezik őket, annyira azért nem aktívak, leginkább csak csendesen méregetik az őket körülvevő embertömeget. Persze érdemes jóban lenni velük.

装屄犯

Zhuāng​bīfàn, a pózer. (Egyéb elnevezésben 装 B zhuāng​bī - ami az internetszleng kapcsán már felbukkant - hiszen tudjuk, a 屄 karaktere leírva mily rettenetes, ezért volt szokás a hasonlóan ejtett , írájegyeket, vagy szimplán a B-betűt használni.) A szó szerinti fordításban "pózer punci elkövető" természetes szokásaihoz tartozik az elit kávézókba és művészeti galériákba való rendszeres látogatás. Könnyen felismerhetőek emo-s szemüvegeiről, csuklójukra tekert buddhista imafüzérjeikről, az éppen legmenőbb külföldi író nevének szajkózásáról. Beszélgetőpartnereket keresnek véget nem érő beszélgetésekre arról, hogy hogyan jutottak el Lhászába, és hogy az mennyire kurvára spirituális volt, olyannyira, hogy semmi mást nem szeretnének, csak feladni mostani gyászos életüket, kocsijukat, Macbook-jukat, és életük hátralévő részét egy jakháta mögötti sátorban szeretnék tölteni, szigorún tsampá-t zabálva (རྩམ་པ་/糌粑), és jakvajas teát szürcsölve. Nota bene: nagy eséllyel egyszer sem jártak Lhászában vagy egyáltalán sehol Tibetben.

民工

Mín​gōng - a migráns/vándormunkások. A többek között Shàng​hǎi-t, de egész Kínát építő, soha meg nem énekelt tetteket véghezvivő, magasról leszart hősök, kik effektíve a kínai gazdasági csoda mögött állnak. Sokszor nóng​mín​gōng-okról (农民工) - vidéki migráns munkásokról van szó, kik messze maguk mögött hagyják- az esetenként kiábrándító körülmények között lévő - szülőfalvukat, hogy a nagy városokban, hosszú órákat végigdolgozzanak veszélyes, alig fizetett munkahelyeken - par exemple építkezéseken -; s hazaküldjék keservesen megkeresett kis pénzüket családjuknak. A higénia fogalmával még nem hozta őket össze a sors, és a városiak nagyon utálják őket, szakadatlan panaszkodnak, hogy a vándormunkások mily derb, faragatlan formák, de adjunk hitelt nekik, és legyünk kedvesek az efféle egyszerű emberekkel is, mert bizony a kínai kőművesek jó emberek, kivált, ha megfelelő mód közelítünk hozzájuk.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

百度一下,你就知道!

A számítógépes nyelvészet blog kezdeményezése kapcsán született az alábbi poszt:

Bǎi​dù yī​xià, nǐ jiù zhī​dào! (百度一下,你就知道!) –vagyis „Baidu-zz egy kicsit, és máris megtudod!- szól a Baidu - Bǎidù (百度) - 2000 januárja óta jegyzett pekingi központú, vezető kínai keresőportál szlogenje. Az Alexa Internet, Inc., az internetes oldalak forgalmának megbecsülése és rangsorolása alapján 2011 júniusában összesítésben a Baidu 6. helyen végzett, ami nem meglepő – pusztán a kínai internetfelhasználók rohamosan növekvő számából adódóan sem, mely mára kalkulációk szerint a négyszázötvenmilliót is meghaladta. A Baidu Kína vezető internetes keresőmotorja, a Google kivonulását követően folyamatosan növekvő piaci részesedéssel rendelkezik, 2011. márciusi adatok szerint már 75,5%-os dominanciával.
Számos szolgáltatással bír, ezek közül a legfontosabb a kínai nyelvű keresőmotor, mely által weblapokra, képekre, videókra kereshetünk rá. Néhány adatot tekintve a Baidu 740 millió weboldal, 80 millió kép, és köz…

A kínai írásjegyek

A kínai írás genezise igen mélyre nyúlik vissza, a világ egyik legrégebbi folyamatosan létező, és máig használt írása, a kialakulására vonatkozólag kevés forrás létezik, legenda viszont annál több. A Hadakozó Fejedelemségek korabeli művek - Xún​zǐ (荀子), Lǚ​shì​ Chūn​qiū (吕氏春秋) - szerint a kínai írásjegyek feltalálása Cāng​ Jié (仓颉) nevéhez fűzhető, ki a misztikus Sárga császár - Huáng​dì (黄帝) minisztere, és történésze is volt egyben, oly rendkívüli bölcsességgel, hogy még a félistenekkel és istenségekkel is megértette magát. Cāng​ Jié a Míng-kori (1367-1644) Táo Táoyí (陶宗仪) történeti művében - Shūshǐ huì​yào (书史会要) is megjelenik, miszerint Cāng​ Jié Huáng Jié (皇颉) adott névvel, s Hòugāng (候冈) családnévvel is ismert volt. Az ismert ábrázolások alapján négy szemmel rendelkezett, a felső kettő a nap és a hold váltakozását figyelte, míg az alsó kettővel a teknőspáncél, valamint a madártollak mintázatát is képes volt megkülönböztetni, az általa kifundált írást a leszármazottak régi írás…

上网了没有?

Szakszemináriumi matéria, a kínai internetes nyelvhasználatból.

When the society changes, language as a sign that the society will also undergo transformation. The digital age in China is the beginning of computer-mediated communication, and recent dramatic social, economic, and political changes that have taken place in China should lead to a change in the Chinese language as well.
The computer-mediated communication (CMC) has become increasingly widespread throughout the world, thanks to the rapid development of the computer technology. In mainland China, since the Internet service started in 1994, it has been developing very quickly. As early as October 1997 there were around six hundred and twenty thousand Chinese netizens. And approximately thirty hundred thousand computers were connected with the Internet.
In January 2007 there were approximately 137 million netizens in mainland China. Around 59 million computers were connected with the Internet. And China had about 843 thousan…

Edo-kori fingbakok

Az Edo-kori (1603-1868) Japánnal kapcsolatos bejegyzéseimmel kapcsolatosan az olvasó már bizonyára jó előre felhúzott szemöldökkel veselkedik neki, miszerint már megint miféle aberrált téma kerül terítékre...Ezúttal sem lesz másképp persze: a kortárs japán arisztokrácia egyik sajátos munkakört betöltő alkalmazottjáról, a bűnbakról, avagy ez esetben nevezzünk fingbaknak, ergo a fingbakról lesz szó.  Mármost az Edo-korról érdemes tudni, hogy valódi fordulópont volt a Japán történelemben: a több száz évszázados káosz és véres polgárháborúkat követően végre egy erős központi kormány irányítása alá került az ország. Már nem kellett a környező hegyekből lezúduló szomszédos szamuráj-klánok portyáitól tartani, megszűnt az örökös harcok miatti készültség és félelem, s az ezzel felszabaduló energiát a japánok sokkal szofisztikáltabb tevékenységekbe, mintegy kultúrafejlesztésbe invesztálhatták - avantgárd divat, új képzőművészeti irányzatok megteremtése, vagy éppen annak a látszatnak fenntartás…

Japán kocsmológia vol. 3. - Yokochō sikátorok - Nonbe Yokochō

A japán kocsmológia áltudományos bejegyzéssorozat soron következő epizódjában jó messzire mentünk, mégpedig a Tateishi (立石) állomáshoz, ami a Keisei-vonalon (京成) a Skytreetől kb. tiz percnyire van, mintegy a civilizáció határmezsgyéjén, hiszen ott található a Nonbe Yokochō (呑んべ横丁). Igazából jártunk már itt pár évvel ezelőtt, amikor még csak kirándulóban jártam át Shàng​hǎi​ból, és az isten sem tudja miért, de Taito-kuban kellett szállást foglalnom, hiszen fingom nem volt mi hol van Tōkyōban.  1955-ben nyitották meg a Tateishi áruházat, aztán azóta itt nagyjából meg is állt az idő. Az állomást környékező kis sikátorok hálózatában rendesen időutazhatunk valami képzeletbeli, régmúlt Tōkyōba. Szóval masszivan retrós hangulata van, de én imádom az ilyen helyeket, a szineket, a szagokat, az árusok kiabálását, a szünhetetlen sürgés-forgást. És itt van maga a Nonbe Yokochō bejárata, enyhén cyberpunkos miliőben. Nem túl nagy kiterjedésű maga a cimben szereplő yokochō, mindössze pár szűk utcác…

Fejezetek Tōkyō sötét múltjából vol. 2 - Kozukappara vesztőhelye

Minami senju (南千住) számos jelentős történelmi esemény emlékét őrzi, talán több olyat is, amire nem szívesen szoktak volt visszaemlékezni. Ilyen példának okáért a Kozukappara vesztőhelye (小塚原刑場), mely egyike volt az Edo-kori Tōkyō három nagy kivégzőhelyének - Nishikigamori - a mai Shinagawa közelében, valamint Odawa mellett - utóbbi Hachioji külvárosában. A vesztőhelyre a Edo-korszak legsúlyosabb halálnemeinek elszenvedői - fővesztés (斬首刑), keresztre feszítés (磔), máglyán elégetés (火罪) nyertek belépőt, de itt voltak közszemlére téve a gokumon 獄門 - 'börtönkapu' a testtől megválasztott koponyák (mint Masakado fejének esete) is. A hagyományos geomanciai képzetek alapján a rontás/negatív energiák a város északkeleti sarkából érkeztek, s mivel a város ezen kerülte Edo várától (江戸城) pontosan északkeleti irányban helyezkedett el, valamennyi kelletlen de szükséges intézmény - mint a kivégzőhely, vágóhidak, vagy éppen Yoshiwara vöröslámpás negyede is ezen a területen kapott helyet. Ara…

Obon お盆 és a japán túlvilági képzetek

Július végétől kezdve kezdődik Japánban az Obon (お盆) ünneplése, mely a voltaképpeni japán halottak napja, pontosabban ünnepségsorozata, mely során a az emberek meglátogatják s rendbe rakják elhunyt családtagjaik sirját (ohakamairi, 御墓参り) avagy tiszteletüket róják le eltávozott hozzátartozóiknak. Itt Tōkyōban az ünnepléssorozat főként Augusztus hónapjára esik. Ezzel egyidejűleg az obon ideje egy félhivatalos nyáriszünet is, a legtöbb japán cégnél ilyenkor szabadságra mennek, sokan használják fel ezt az időt arra, hogy hazalátogassanak.


Az obon hagyományának története igencsak hosszú és szerteágazó gyökerekre vezethető vissza. A korabeli Edo-korban használatos holdnaptár eredetileg júlis 15-re tette az ünnep napját  (kinai példa nyomán, amiről a kinai szellemünnep és túlvilági képzetek bejegyzésben irtunk már korábban) a modern naptár pedig augusztus 15-re updatelte. (Egyébiránt ugyanerre a napra esik Hirohito császár beszéde is, melyben bejelentette Japán fegyverletételét a második vi…

Fejezetek Tōkyō sötét múltjából vol. 9 - San'ya népszállói

今日の仕事はつらかった
あとは焼酎をあおるだけ
どうせどうせ山谷のドヤ住まい
他にやることありゃしねえ

Kemény volt a mai gálya,
csak egy kis nyakalás maradt hátra,
Úgyis itt tengődöm San'yában,
tenni való tán mi más van?



Szabados forditásomban a San'ya Blues (山谷ブルース) sorai Nobuyasu Okabayashi (岡林 信康), a japán Bob Dylan tolljából, ami nagyjából Tōkyō egykori gettójának kvintesszenciája is. Igen, jól olvastad: a Tōkyō sötét múltja sorozat újabb epizódjában a város egykori, voltaképpeni nyomornegyedének történetét járjuk kicsit körül.
Taitō (台東) és Arakawa (荒川) kerületek között található a valaha San'yának (山谷) nevezett városrész, kivált a Namidabashi-kereszteződésről délre található részen. San'yát a fővárosi kormány 1966-ban feloszlatta, és a szétdarabolt közigazgatási egységeknek új nevet adott. San'ya, illetve ezen városrész története egyébiránt egészen az Edo-korig nyúlik vissza, ugyanis már régtől fogva itt kapott helyet kvázi minden olyan létesitmény, ami Edo lakói szerettek volna szőnyeg alá söpörni a nyilváno…