Kínai nyelvjárások vol.3. - 东北话

Kínai nyelvjárások, harmadik rész, ezúttal dōongbǎyhwà (东北话), Kína északkeleti tartományainak - Liáo​níng (辽宁) Jí​lín (吉林), Hēi​lóng​jiāng (黑龙江), illetve Belső-Mongólia (内蒙古) keleti részeinek, valamint Hé​běi (河北) tartomány északi területeinek - dialektusa, közel száznegyven millió ember nyelve, nagyon hasonló a Běi​jīng​huàra, vagyis a standard kínai nyelvre (kivált a harbini nyelvjárás). A dōng​běihuà a délről jövő Hàn etnikumok bevándorlásával fejlődött, a nyelvszomszédság miatt a szibériai és mandzsu nyelvekből egyaránt kölcsönöz bizonyos elemeket, akárcsak a koreaiból. Északkelet nagy, ipari fellegváraiban további szub-dialektusokra osztható (Harbin (哈尔滨) Cháng​chūn (长春), Shěn​yáng (沈阳), etc. városaiban). Ha szeretjük a kínai kabarékat, a dōng​běihuà gyakorta megütheti fülünket, ha nem, akkor is, ugyanis beszélői szeretik mondandóikat a humoros színpadi párbeszédek, a hagyományos 'kínai stand up', a xiàngshēng (相声) - "feleselés", valamint a píng​shū (评书) - "történetmesélés" elemeivel fűszerezni (nem véletlen, hogy a kínai humoristák többségében északkeletiek). Noha a dōng​běi-iek országon belüli megítélése nem a legjobb, ez ne tántorítson el senkit egy kis dōongbǎyhwàtól! 

alapvető kifejezések:

是/不是 shìr/bóo shìr - igen/nem
请。。。chǐng... - kérem...
你好 née hǎo - szervusz
拜拜 báibái - viszlát
谢谢 shyàir shyair- köszönöm
借光儿 jyàir gwūngr - elnézést [például ha át szeretnénk vergődni a tömegen]
帮个忙儿 bāng gèr mángr - elnézést [például útbaigazításnál]
不好意思 bòohǎo yèesir -bocsánat

számok:

 零 líng - nulla
一 yēe - egy
二 /两 èr/lyǎ - kettő
三 sūn - három
四 sìr - négy
五 wǒo- öt
六 lyò - hat
七 chēe - hét
八 bā - nyolc
九 jyǒ - kilenc
十 shír - tíz

nyelvi nehézségek:

你说(英文)不? něe shwōr (Yīng​yěw) boo? - tud beszélni (angolul)?

我(不)会说东北话 wǒr (bòo) hwày shwōr dōong bǎy hwà - (nem) beszélem a dōng​běihuàt 

明白不 míngbài boo? - érti? 我明白 wǒr míngbài - értem 我不明白 wǒr bòo míngbài - nem értem

请你...? chǐng něe...? - megkérhetném, hogy...?

再说一遍 zài shwōr yée byèn  - megismételje [az elhangzottakat]

说慢点儿 shwōr mùn dyěnr - beszéljen lassabban

idő és dátum: 

现在几点了? shyènzài jeé dyěnr ler ? - mennyi az idő?
(十)点 - (shír) dyěn -(tíz) óra
(十)点十五分 - (shír) dyěn shír wǒo fērn - (tíz) óra tizenöt perc
(十)点半 - (shír) dyěn bùn - (tíz) óra harminc perc
(十)点四十五分 (shír) dyěn sìr shír wǒo  -(tíz) óra negyvenöt perc

啥时候(开始)? - shá shírho (kāi​shǐ) - mikor (kezdődik)?

十点种(开始) (shír) dyěn (kāi​shǐ) - tíz órakor (kezdődik)

十月十八号 shír ywàir shírbā hào - október 18-án

这个。。。zày gè... ezen a...

早上 zǎo sùng - reggel

头牛 tó wǒo - délelőtt
下午 shyà wǒo  - délután

现在 syènzài - most

今天 jīntyēn - ma

今儿晚 jīnr wǔn - ma este

昨天 zwór tyēn -tegnap

明天 míng tyēn- holnap

日出 rìr chōo - napfelkelte

日落 rìr lwòr - napnyugta

春天 chōon tyen - tavasz

夏天 shyà tyen- nyár

秋天 chyō tyen - ősz

冬天 dōong tyen - tél

礼拜一 lěebài yēe - hétfő

礼拜二 lěebài èr - kedd

礼拜三 lěebài sūn- szerda

礼拜四 lěebài sìr- csütörtök

礼拜五 lěebài wǒo- péntek

礼拜六 lěebài lyò- szombat

礼拜天 lěebài tyēn- vasárnap

közlekedés és irányok:

这个。。。到? zày...dào? - ez megy...-ba?

(哈尔滨) 那疙瘩去吗? (Hā'ěrbīn) nà gāder chèw ma ? - Harbinba?

船 tswún - hajó

公交车 gōong jyāo tsēr - busz

火车 hwǒr tsēr - vonat

。。。在哪疙瘩啊? ...zài nǎr gāder a? - merre található a...?

银行 yínhúng - bank

换外币那疙瘩 hwùn wàibì nà gāder - valutát váltó hely

邮局 yójéw - posta

这是去(吉林那疙瘩的路吗? zày shìr chèw (Jéelín) nà gāder lòo mā ? - ez az út vezet (Jí​lín)be?

请帮我指下它在地图哪儿行不? chǐng būng wǒr zǐr syà tā zài dèetú sùng nǎr shíng boo - meg tudná mutatni, hol van a térképen?

走路能到吗? zǒ lòo nérng dào ma - gyalog megközelíthető?

啥地址啊? shá dèezǐr a - mi a cím?

多儿老远啊? dwór lǎo ywǔn a - messze van?

咋走啊? zǎ zǒ a? - hogyan juthatok el oda?

往左/往拐  wǔng zwǒr/ yò gwǎi - forduljon balra/jobbra

一直往前走 yèe zír wǔng chyén - egyenesen előre

在。。。zài- ...van

。。。的后头儿 der hò tor - mögött

。。。的前头儿 der chyén tor - előtt

。。。附近 fòojìn - közelében

拐角 gwǎi jyǎo - a sarkon

。。。的对面儿 der dwàymyènr - szemben

那疙瘩 nà gāder - arra

哪儿疙瘩有酒店阿? nǎr gāder yǒ jyǒdyèn? - merre van vendégház? [ ahol aludni, és étkezni is lehet ]

你能推荐个便宜的地方住吗? nǐ nérng twāyjèn gèr pyényèe der dèefūng zòo ma? - tudna ajánlani egy olcsó helyet?

你能推荐个好的地方住吗?  nǐ nérng twāyjèn gèr hǎo der dèefūng zòo ma ? - tudna ajánlani egy jó helyet?

我想订房间儿。wǒr shyǔng dìng fúngjyēnr- szeretnék szobát foglalni

我有预订。wǒr yǒ yèwdìng - van foglalásom

有没有。。。房间阿? yǒ máy yǒ...fúngjyēn a? - van... szobájuk?

套房 tàofúng - apartman/lakosztály

单人间 dūnrérn jyén - egyszemélyes

双人房儿 shwūng rérn fúngr - kétszemélyes

每晚多少钱?mǎywǔn dwórsǎo chyén? mennyibe kerül éjszakánként?

每人多少钱? mǎyrérn dwórsǎo chyén  - mennyibe kerül egy személyenként?

我想呆(三)天。wǒr shyǔng dāi (sūn) tyēn - (három) napra szeretnék maradni

能不能把钥匙给我啊? nérng bòo nérng bǎ yàosìr gǎy wǒr a - megkaphatnám a szobám kulcsát?

我能多拿条(毛毯)吗? wǒr nérng dwōr ná tyáo (máotǔn) ma? - kaphatnék egy plusz (takarót)?

(空调)怀了。(kōong tyáo) hwài ler - (a légkondi) elromlott

啥时候退房啊 shá shírho twày fúng a? - hány órakor van a kicsekkolás?

我想拿回我的。。。 wǒr shyǔng ná hwáy wǒr der... - szeretném visszakapni a...

押金 yājīn - előleg

护照 hòozào - útlevél

bank és kommunikáció:

。。。在哪儿疙? ...zài nǎr gā? - merre található a...?

自动取款机 zìrdòong chěwkwǔnjēe

公用电话 gōongyòng dyènhwà -nyilvános telefon

跟前儿有网吧儿吗? gērnchyěnr yǒ wǔngbār ma? - van a közelben internet-kávézó?

我想。。。wǒr shyǔng.. - szeretnék...

上网 sùngwǔng - internetezni

用打印机 yòong dǎyìnjēe - használni a nyomtatót

用扫描仪 yòong sǎomyáoyée - használni a szkennert

你的电话号码是多少啊? née der dyènhwà hàomǎ sìr dwórsao a - mi az ön telefonszáma?

号码是。。。hàomǎ sìr…- a szám...

városnézés:

我想看。。。wǒr shyǔng kùn... - szeretném megnézni a...

那是啥啊? nà sìr shá a - az micsoda?

我能拍照吗? wǒr nérng pāizào ma? - készíthetek fényképet?

我想去当地这疙景点转转。wǒr shyǔng chèw dūngdèe zày gāder jǐngdyěn zwènzwèn - szeretném megnézni a helyi látványosságokat.

我想去人不多的地方转转。wǒr hyǔng chèw rérn bòo dwór der dèefūng zwènzwèn- a nem túl frekventált helyeken szeretnék körbenézni kicsit.

这旅游一次多长时间啊? zày lěwyó yée chìr dwór tsáng shírtyēn a? - mennyi ideig tart ez a túra?

nevezetességek:

吉林长白山 jéelín tsúngbáisūn - Chángbāi Shān, Jílín
辽宁大连 lyáoníng dàlyèn - Dàlián városa, Liáoníng
黑龙江漠河北极村风景区 hāylóongjyūng mòr hér bǎyjée chōonfērng jǐngchēw - Mòhé, Hēilóngjiāng
沈阳故宫 shěrnyúng gòogōong - Shěnyáng császári palota
哈尔滨太阳岛 hāěrbīn tàiyúng dǎo - Nap-sziget, Harbin
齐齐哈尔扎龙自然保护区 chéechée hāěr jālóong zìrrún bǎohòo chēw  -Zhālóng természetvédelmi terület, Qíqíhā'ěr

vásárlás:

。。。在哪儿疙? ...zài nǎr gā? - merre található a...?

照相馆 zàoshyùng gwǔn - fényképező bolt

市场 shìrtsǔng - piac

纪念品店儿 jèenyènpǐn dyènr - szuvenírbolt

超市儿 tsāosìr- szupermarket

我想买... wǒr shyǔng mǎi... - szeretnék vásárolni...

我能看看不? wǒr nérng kùnkùn boo ? - megnézhetném?

这是啥做的? zày shìr shá zwòr der? - ez miből készült?

多儿少钱? dwórsǎo chyén- mennyibe kerül?

忒贵了 tāy gwày ler - túl drága

请把价钱写下来 chǐng bǎ jyàchyén syǎir syà lái - kérem írja le az árat

给你(五快)钱。gǎy něe (wǒokwài) chyén - adok önnek (öt) yuan-t [ez jó matek]

你们收信用卡不? něemern sō shìnyòong kǎ boo - hitelkártyát elfogadnak? [erre a mondatra igazából nem lesz szükség]

账单儿上有问题 zùngdūnr sǔng yǒ wèrntée - hiba van a számlán

更少 gèrng sǎo -kevés

够了 gò ler - elegendő

更多 gèrng dwōr - sok

大点儿 dà dyēnr - nagyobb

小点儿 syǎo dyēnr - kisebb

barátkozzunk:

你好 née hǎo - szervusz, jó napot

早上好 zǎoshung hǎo - jó reggelt

晚上好 wǔnshùng hǎo - jó estét

再见 zài jyèn - viszlát

晚安 wǔn ūn  - jó éjszakát

先生 shyēn sherng - úr

女土 něwn sìr - hölgy

小姐 shyǎo jyǎir - kisasszony [egyéb alternatívák női megszólításokra]

你咋样啊? něe zǎyùng a? - hogy van?

庭好。你呢? - tǐng hǎo, něe ner? - nagyon jól,  és ön?

你叫啥? něe jyào sá? - hogy hívják?

我叫。。。wǒr jyào... - az én nevem...

幸儿会 shìngr hwày - örvendek

这是我的。。。zày sìr wǒr der... ez az én...

兄弟 shyōongdee - (fiú) testvér

孩子 háizír - gyermek

闺女 gwāy newn - lány gyermek
儿子 ér zir- fiú gyermek

爹 dyaīr - apa

朋友 pérngyǒ - barát

丈夫 zùngfoo - férj

妈 mā - anya

对象 - dwàyshyàng -kedves (barátnő/barát)

姐妹 jǐemàyr-(lány) testvér

媳妇儿 shéefernr - feleség

你住这儿 něe jòojèrr? - ön itt él?

上哪儿去? něe jòo jèrr- hova megy?

得意这儿吗? déryee jèrr ma? - szeret itt lenni?

我得意这儿。wǒr déryee jèrr - szeretek itt lenni

吃了吗?chīr ler ma? - evett már? [a korabeli Kínában általános üdvözlésként használt kifejezés,  mára kiveszőben van, de megütheti fülünket]

你在这儿旅游吗? née zǎi jèrr lěwyó ma? - utazni [jött] ide?

我在这儿 wǒr zǎi jèrr .. - én itt... [jöttem ide]

旅游 lěwyó - utazni

出差 chōochǎi - üzleti út

留学 léwsháir - tanulni

你在这儿呆多久 ? née zài jèrr dǎi dwór jyǒ - meddig marad itt?

我在这儿(四)个星期。wòr zǎi jèrr (sir) gèr sīngchēe - én (négy) hétre jöttem

可以给(你)拍照吗? kéryěe gáy (něe) pāijào ma? készíthetek (önről) egy fényképet?

你说(东北话)吗? něe shwōr (dōongbǎyhwà) ma? -ön beszéli a dōng​běihuàt?

你在家说啥话? něe zài jyā shá hwà? - otthon milyen nyelvet beszélnek?

这个用(东北话)怎么说? zày gèr yòong (dōongbǎyhwà) zěrn shwōr? - hogyan mondják ezt (dōng​běihuàban)?

这个叫啥? zày gèr jyào shá? - ezt hogy hívják/minek nevezik?

我想学一些(东北话)。wǒr syǔng shwáir yèe syāir (dōongbǎyhwà) - szeretnék egy kis dōng​běihuàt tanulni

你介意我教你些英文吗?něe jyàir jyāo née syāir yīngwérn ma - szeretné, ha tanítanék önnek egy kis angolt?

这是地方风俗吗? zày shìr dèefūng fērngshóo ma? - ez helyi szokás/tradíció?

helyi duma:

好 hǎo - nagyszerű

最近咋样? zwàyjìn zǎyùng - mi újság mostanában?
挺好的。tíng hǎo der - minden okézs!
等一会儿！děrng yèe hwǎyr  - várjon egy kicsit!
闹着玩儿！nào jer wúnr - csak hülyéskedek!
差不多。chàbòodwór - kb., többé-kevésbé, etc.
没问题。máy wèrntée - nem gond
行，行，行。síng, síng, síng! - jól van, tök mindegy, legyen amit akar!

够了，够了！gò ler,  gò ler! elég legyen!

你从哪儿来? něe tsóong nǎr lái - ön honnan jött?

我从。。。来。wǒr tsóong...lái - én...-ból jöttem

你干啥的啊? něe gùn shá der a - mi az ön foglalkozása?

我是。。。wǒr shìr…én...vagyok

商人 shūngrérn- üzletember

白领 báilǐng - szellemi foglalkozású (fehérgalléros)

工匠 gōong jyùng- kereskedő

...多大了? ...dwōr dà ler - ...hány éves?

你 něe - ön

你闺女 něe gwāynewn - az ön lánya

你儿子 něe érzir - az ön fia

我。。。岁 wǒr... shwày - én... éves vagyok

他/她。。。岁 tā...shwày ő hímnem/nőnem...éves

太老了！tài lǎo ler! - milyen öreg!

我看上去年轻。 - fiatalabb vagyok, mint aminek látszok [literálisan fiatalnak tűnök]

你结婚了吗? něe jyaírhōon ler ma ? - megházasodott már?

我和别人一起住。wǒr hér byaírrérn yèe chěe jòo - van élettársam

我... wǒr... - én...

单身 dūnshērn - egyedülálló

结婚了 jyaírhōon ler - házas

你得意。。。吗? něe déryèe...ma ? - ön kedveli a...-t?

我(不)得意... wǒr (bòo) déryèe... - én (nem) kedvelem a...-t

艺术 yèeshòo - művészet

电影 dyènyǐng - film

音乐 yīnywàir - zene

看书 kùnshōo - olvasni

运动 yòondòng - sportolni

érzések és vélemények:

我(不) wǒr (bòo) ... én(nem)

你...吗? něe... ma? ön...?

冷 lěrng - hideg (fázik)

热 rèr - meleg, forró (melege van)

饿 èr - éhes

渴 kěr - szomjas

累 lày - fáradt

我(不)觉得... wǒr (bòo) jwáirder - én (nem) érzem magam

你觉得...吗? něe jwáirder  ...ma? - ön ... érzi magát?

高兴 gāoshìng - boldog

不高兴 bòo gāoshìng - szomorú

着急 jáojée - ideges, aggódó

你觉得怎么样? něe jwáirder jěrn mor yùng? - ön mit gondol?

它 tā... - ez...

差劲 chàjìn - nagyon rossz, szörnyű

漂亮 pyàolyùng - gyönyörű

很没劲 hěrn máyjìn - unalmas

好 hǎo - nagyszerű

很有意思 hěrn yǒ yèe sir - érdekes

还行 hái síng - oké, elmegy

奇怪 chéegwài - furcsa

búcsúzkodás:

明天我就走了 míngtyēn wǒr jyò zǒ ler - holnap távozom

保持联系! báochír lyénsee! - tartjuk a kapcsolatot!

这是我的(地址) zày shìr wǒr der (dèe zìr) - ez az én (címem)

你的(电子邮件儿)是啥? něe der (dyànzǐr yójyènr) shìr shá - mi az ön (email címe)?

jókívánságok:

一路平安! yée lòo píng ūn! - jó utat!

恭喜! gōong shěe - gratulálok!

祝你好运! jòo něe hǎo yòon - sok szerencsét!

生日快乐! shērngrìr kwàilèr - boldog születésnapot!

拜年了! bàinyén ler! - boldog új évet!