Cui Jian - A kínai rock atyja
Cui Jian ( 崔健), vagy ahogy manapság ismert, az 'Öreg Cui' ( 老崔 ) egy generáció hangja és példaképe, a kínai rockzene úttörője, illetve az első kínai előadó, ki maga szerzi rockszámait, ezért is volt szokás a kínai rock atyjaként (中国摇滚教父) tekinteni rá. Zenészcsaládban nőtt fel Běijīngben, koreai származású apja után 14 éves korában maga is trombitázni tanult, 20 évesen már a Běijīngi Filharmonikus Zenekarban játszott. A 80'-as évek beli Běijīngben találkozott különböző nem hivatalos csatornákon, úgymint a turisták, külföldi diákok által kazettákon behozott nyugati rockkal, rock'n'rollal, mely a fiatal Cui Jiant is megfertőzte, Simon & Garfunkel és John Denver volt leginkább hatással rá, s elkezdett gitározni tanulni.
1984-ben, hat zenésztársával alakította meg első együttesét - 'Hét funérlemezt' (七合板乐队) - a hét zenész bandáját, az együttes tagjai hozzá hasonlóan klasszikus zenei képzettségben részesültek, zenéjük a Beatles (甲壳虫), Rolling Stones (滚石), Police (警察乐队) Talking Heads stílusára hajazott, kisebb běijīngi bárokban, hotelokban léptek fel, saját szerzeményeiken kívül nyugati előadók dalait játszva - ők voltak Kína első ilyen jellegű együttese. Folyó évben adták ki első lemezüket, A csavargó visszatér (浪子归) címmel, melyen főleg romantikus szerelmes dalok szerepeltek poppos melódiákkal. A lemez felvételének minősége elég gyatrára sikerült (Cui Jian maga nem is ezt tekinti első albumának) mégis újszerűnek számított Kínába enyhe progresszív ill. folk rockos felhangjával, s megalapozta Cui Jian későbbi stílusjegyeit. Első saját szerzeménye a 'Nem [arról van szó, hogy] én nem értem' (不是我不明白).
1985-ben egy Běijīngben rendezett tehetségkutató énekversenyen figyeltek fel rá, ezt számít karrierje egyik legfontosabb állomásának is, a dalaiban már komolyabb hangvételű, az embereket mélyen megérintő témákat feszegetett - miközben a korabeli kínai mainstream továbbra is romantikus-idillikus nóták tömkelegét ontotta, Cui Jian a szabadság és a kulturális forradalom kérdését boncolgatta - ami az akkori generáció számára igencsak neuralgikus pontoknak számított - s dalszövegeivel embertömegek szemét nyitotta fel. Voltak, kik pusztán a "dekandens kapitalista kultúra" megtestesítőjének tartották, a kínai ifjúság számára viszont a szókimondás, felvilágosodás, mi több az ellenállás szimbólumává vált.
Az 1986-os nemzetközi békeév alkalmából rendezett běijīngi koncerten hangzott el a 'Semmim sincsen' (一无所有) c. új szerzeménye (angolul Nothing to my name-nek fordítják), mely meghozta hírnevét, s ikonná tette az akkori Kína fiataljainak szemében.
Az egyetemek kampuszain, koleszaiban már Cui Jian számai szóltak, s tanulták azokat gitáron játszani egyre növekvő számú rajongói.
1987-ben Cui Jian elhagyta a fővárosi filharmonikusokat (pontosabban el kellett hagynia, mert egy alkalommal rockosítva adta elő a Nanniwan (南泥湾) c. forradalmi dalt) megalapította új bandáját, az ADO-t, mely pezsdítően hatott a běijīngi zenei életre, mellesleg egy Kínában tanuló magyar diák, Kassai Balázs lett basszerosa, valamint egy Eddie Randriamampionona nevű madagaszkári másik gitárosa. Az ADO kalauzolásában Běijīng megismerte a rockot (摇滚), bluest (布鲁斯), valamint a jazzt (爵士乐). Az ADO-val jelent meg a Cui Jian által is elsőnek tekintett lemeze, a 'Rock az új hosszú menetelés útján' (新长征路上的摇滚), melyen a Semmim sincsen számú dala is szerepelt. (Az "új hosszú menetelés" alatt egyébként, hivatalos berkekben Kína reformprogramját értették). A rockzene persze nagyon idegen volt a hagyományos kínai nép-, illetve popzenétől, mindazáltal afelől konszenzus volt az albumot ért kritikákban, hogy itt valami nagyon új és nagyon eredeti dolog került ki Cui Jian kezéből.
Az elkövetkezőkben már külföldön is kezdett hírnevet szerezni magának, fellépett a 88'-as szöüli olimpia nyitóünnepségén, melyet szerte a világon közvetítettek. 1989-ben az első Legnépszerűbb ázsiai előadó díjátadó gálára kapott meghívást Londonba, majd a Printemps de Bourges párizsi fesztiválra is. Hazatérését követően megkezdte a Rock az új hosszú menetelés útján kínai turnéját, ami országszerte ösztönzőleg hatott a kínai rockszférára.
A Semmin sincsen az 1989-es a Tian'anmen téri diáktüntetések himnusza is volt egyben, s a tüntetés elfojtása után számos előadó, köztük Cui Jian is bujdosni kényszerült különböző tartományokban a kormány megtorlása elől, ám a szankciók csak átmenetinek bizonyultak, s viszonylag hamar, már 1990-ben visszatérhetett a fővárosba. A Rock az új hosszú menetelés útján turnéja során piros kendővel szemein jelent a meg a színpadon a politikai töltetű 'Egy darab piros szövet' (一块红布) számát előadva tiltakozásul, a kormány félbe is szakította a turnét.
1991-ben, a běijīngi undergound rock közösségből verbuvált új bandájával, a japán Amari Kyosuke gitáros közreműködésével jelentette meg második albumát, a 'Megoldást' (解决), mely egyrészről korábban rögzített dalait tartalmazta, valamit még mindig kissé experimentális jellegű volt, de osztatlan népszerűségnek örvendett Kína szerte. Sőt, Japánban is. 1992-ben, mikor az MTV Hong Kong után a szárazföldi Kínába is megvetette lábát, a Megoldás albumról származó 'Engedj szabadon a hófútta földön' ( 快让我在雪地上撒点野) című számának az MTV Nemzetközi Közönségdíját sikerült bezsebelnie, mely Japánban is nagy siker lett, 1994-ben került sor első fellépésére Tōkyōban.
1994-ben adta ki harmadik lemezét, a 'Tojás a vörös zászló alatt" (红旗下的蛋), otthonában és külföldön egyaránt komázták, jöhetett a négy várost érintő újabb turné Japánban, a közönségtől és a médiától is pozitív visszhangot kapott, 1995-ben pedig Amerikában, Seattleben is debütálhatott a Bumbershoot fesztiválon. Ugyanebben az évben újfent megjárta
Tōkyōt, majd a Táng-dinasztia (唐朝) és a Kobra (眼镜蛇) kínai rockegyüttesekkel Németországban és Svájcban turnéztak egyet.
A negyedik albumra 1998-ig kellett várni, 'Az erőtlen ereje' (无能的力量) avantgarde rocknak titulált dalai szakítottak a korábbi szerzeményei megszokott stílusjegyeivel, az új számok témáit a XX. század végi Kína társadalmi és gazdasági változásai adták; ám ez az album már nem váltott ki egyöntetű ovációt, s egyre többen hangoztatták, hogy Cui Jian megöregedett. Cui Jian ebbe nem törődött bele, és folytatta a turnékat szerte a világban, illetve a számok írását is, mindemellett többek között a Rolling Stones, vagy a Deep Purple elő zenekarát adta azok běijīngi koncertjén, mi több a Rolling Stones-szal közösen léptek fel 2006-ban Shanghaiban. Sok évnyi munka eredménye lett a 'Szineket nyújtok számodra' (给你一点颜色) album 2005-ben, mellyel ismét bizonyítani akart közönségének. Egykori közönsége viszont időközben megváltozott: azok a lázadó rajongók, akik egy, másfél évtizeddel megelőzőleg még itták szavait, már felnőttek és megjámborodtak. A mai fiatalság pedig Jay Chou, és hasonlók sztárok árnyékában aligha ismerheti Cui Jiant. Persze eleve hülyeség lenne őket összehasonlítani.
Mindennek ellenére, 2008-as Běijīngben tartott 20 éves jubileumi koncertjére pár tízezer jegynek nem volt nehéz gazdára találnia, s azóta is számos fesztivál, köztük a MIDI visszatérő vendége (tavaly is fellépett a MIDI-n Shanghaiban). Ami nem véletlen: Cui Jian a kínai rock egyik legsikeresebb, és leginkább nagyhatású előadója.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése