Doufukuai

Maga az elgondolás nem volt rossz a kínai kormány részéről, hogy a mandarint tegyék országos szinten standard nyelvvé, végső soron ez volt az egyetlen út, hogy áttörjék a hatalmas területű ország nyelvi és kulturális korlátjait, a p ǔ tōnghuà lingua francává tétele tagadhatatlanul óriási szerepet játszott Kína gazdasági és társadalmi fejlődésében. Érdekes adat, hogy 2000-ben csak az ország fele (51%) beszélte a putonghuát, 2011-ben ezt feltornázták 70%-ra.  Azzal viszont, hogy csaknem mindenki torkán sikerült lenyomni a mandarint sarló, kalapács s másegyéb segédeszközök használatával, helyenként teljesen visszaszorították az egyes nyelvjárásokat, vagy rosszabb esetben azok eltűnését eredményezték. Kína 56 különböző etnikuma becslések szerint 130 helyi nyelvet beszél, amibe nem számoltattak bele a szubdialektusok, vagy az akcentust érintő különbségek. Ezek közül sok nyelv régebbi, mint a mandarin maga, ezáltal fontos elemeit képzik a kínai történelemnek, elvesztésük pedig a kul

Egy fakultatív kurzus keretében felvettem egy shanghai-i dialektus órát [ itt egy korábbi glosszárium ], ebből prezentálom az első óra anyagát (a kiejtést többnyire az IPA fonetikai abc-jében):  常用句 侬早 ！noŋ tsɔ 阿婆好! a bu hɔ 伊也要陆起来勒。fii fia iɔ lo ʔ  tɕ 'i lɕ ? [lo után ʔ hangszalagzár, igazából felsőindexben kellene] 亻那侪介早啊 na ze ka tsɔ a.  情景对话 儿: 姆妈，侬早！m ma tsɔ       妈，你早！ 妈: 农陆起来啦。noŋ lo ʔ    tɕ 'i le la       你起床啦? 儿: 哎，阿爸呢? e  ə ʔ p ʔ  n ə?       哎，爸爸呢? 妈: 伊也要陆起来勒。fii fia iɔ lo ʔ  tɕ 'i lɕ ?       他也快起床了。   (王先生从卧室走进客厅。) 爸: 我来勒，亻那侪介早啊！ŋu le l ə ʔ, na ze ka tsɔ a       我来了，你们都这么早啊！ 儿: 今朝公司有事体，我先走勒。tɕin tsɔ koŋ sɿ fiiɣ zɿ t'i  ŋu  ɕi tsɣ lɕ ʔ       今天公司有事，我先走了。 (王秀带女儿进来。) 孙: 外公，外婆早！ŋa koŋ, ŋa bu tsɔ       外公，外婆早！ 公: 介早来啦！侬吃过伐? ka tsɔ le la! noŋ t ɕ'il ʔ  ku va?        这么早就来了，你吃过吗? 婆: 亻那姆妈呢? na m ma n ə?         你妈妈呢? 女: 姆妈， 阿爸， 亻那侪陆起来啦? 阿哥呢? m ma ə ʔ pə ʔ  na ze lo ʔ  tɕ 'i

Dōngběihuà -bónusz kiadás, az észak-keleti nyelvjárás(ok)ból vett népszerű kifejezésekkel:  隔路 gélù: antiszociális, magának való, 'letért az útról' - 他这人挺隔路的，大家都不怎么喜欢他 - ez nagyon magának való ember, senki nem szereti.  得瑟 dèse: felvág, vagánykodik - 你就别得瑟了，踏实点做人吧 - nem kell megjátszanod magad, viselkedj egy kicsit természetesebben!  嘎咕 gǎgu: különleges, unikális - 这东西挺嘎咕的，我喜欢 - ez a cucc nagyon különleges, tetszik!  麻溜 máliu: gyorsan, sietősen - 你麻溜点，不然赶不上火车了 - kapd össze magad, máskülönben nem érjük el a vonatot!  掰扯 bāiche: beszélni, vitatkozni - 你不知道事情原委，我跟你掰扯不明白 - nem ismered a teljes történetet, velem vitázva nem érted meg 刺挠 cìnao - viszket - 伤口还在恢复期，总是很刺挠 - a seb még gyógyulás alatt van, állandóan viszket  老鼻子了 lǎo bízi le - rengeteg, nagyon sok - 十一假期前，要买火车票回家的人老鼻子了 - az október 1-je előtti héten rengeteg ember vesz vonatjegyet, hogy hazautazzon  老蒙咔吃眼 lǎo mengkā chīyǎn - idős emberre való illetlen szinonima, kb. vén szivar - 他因为说邻居是个老

Kínai nyelvjárások , harmadik rész, ezúttal dōongbǎyhw à (东北话), Kína északkeleti tartományainak - Liáo ​ níng ( 辽宁 ) Jí ​ lín ( 吉林 ), Hēi ​ lóng ​ jiāng ( 黑龙江 ), illetve Belső-Mongólia ( 内蒙古) keleti részeinek, valamint Hé ​ běi (河北) tartomány északi területeinek - dialektusa, közel száznegyven millió ember nyelve, nagyon hasonló a Běi ​ jīng ​ huàra, vagyis a standard kínai nyelvre (kivált a harbini nyelvjárás). A dōng ​ běihuà a délről jövő Hàn etnikumok bevándorlásával fejlődött, a nyelvszomszédság miatt a szibériai és mandzsu nyelvekből egyaránt kölcsönöz bizonyos elemeket, akárcsak a koreaiból. Északkelet nagy, ipari fellegváraiban további szub-dialektusokra osztható (Harbin ( 哈尔滨 ) Cháng ​ chūn ( 长春 ), Shěn ​ yáng ( 沈阳 ), etc. városaiban). Ha szeretjük a kínai kabarékat, a dōng ​ běihuà gyakorta megütheti fülünket, ha nem, akkor is, ugyanis beszélői szeretik mondandóikat a humoros színpadi párbeszédek, a hagyományos 'kínai stand up', a xiàngshēng (相声) - "

A kínai nyelv mintegy 1.3 milliárd ember anyanyelve, a kínai Népköztársaság, a Kínai Köztársaság (Taiwan), Szingapúr hivatalos nyelve, mi több az ENSZ hivatalos nyelveinek egyike is egyúttal. Standard változata - pǔtōnghuà (普通话) - az egykori hivatalnoknyelv mintájára kialakított, javarészt az északi nyelvjárásokon alapuló nemzeti nyelv. Kína nyelvi egységének nagy kérdése, hogy regionális változatait pusztán nyelvjárásként, vagy önálló nyelvként kell-e tekinteni: számos kutató önálló nyelvként kezeli Kína nyelveit, melyeket összefoglalóan sinitikus nyelveknek nevezünk.  A kínai nyelvet története során elsősorban a Kína területén élő han népesség használta, mivel azonban a kínai kultúra igen nagy hatást fejtett ki mind a kelet-ázsiai, mind a délkelet-ázsiai régióra, ezért a Kína területén élő egyéb népek (köztük a mai nemzetiségek is) gyakorta második, vagy akár első nyelvként beszélték. Ezen túlmenően számos környező nép (japán, koreai, vietnami) írástudó elitje számára évszázad

A nǚshū (女书/女書), vagyis a nők írása egy, anyáról lányára továbböröklődött, kizárólag nők által használt egyedi írásrendszer volt, Húnán tartomány déli Jiāngyǒng járásában (江永县), valamint a nem túl messzi területeken, így  Guìlín -ban (桂林) is. Eredetileg qīyánshī (七言诗) versformában íródott, mely alkotás vagy összesen hét szótagot tartalmaz, vagy nyolc/négy soros vers soronként hét szótaggal/írásjeggyel. A nǚshū leginkább nászajándékok (婚嫁礼物) tárgyain lelhető fel, így legyezőkön (扇面), kendőkön (布帕), különböző hímzéseken (绣) etc., ebből adódóan elnevezései közé tartozik a xiùzì (绣字), pàshū (帕书) és gēshàn (歌扇) is, de sāncháoshū (三朝书) és zhǐwén (纸文) titulus alatt szintén a nők írását értjük.   Történetét tekintve, az ősi Kínában a női emancipáció egy kevéssé ismert fogalom volt, s a szebbik nemet kizárták a közoktatás alól, mi több a nők taníttatása afféle extravagáns dolognak számított. A társadalomban betöltött korlátozott funkciójuk nem tette indokolttá az írás-olvasás elsajátít

Kiegészítés az előző, hú​nánhuà-s bejegyzéshez . Valamint egy hú​nánhuà-s tv-sorozat epizód extra bónusz az alábbi linken .

Az őszi termés-felkelés kulcsszavai Húnán ( 湖南) tartomány, Chángshā ( 長沙) városa, valamint Máo Zédōng ( 毛泽东) lehetnének, ehhez kapcsolódóan következik a kínai dialektusok sorozat második felvonása, mely nem más, mint egy kis hú​nánhuà-s (湖南话), azaz - f ǔlǔnf a -s glosszárium. Mindehhez mi köze van Máo-nak? Történetesen maga is Húnán-i származású, Sháoshān ( 韶山) városából, így vélhetőleg a hú​nánhuà legismertebb beszélőjének számít is egyúttal. Ennélfogva nem véletlen, hogy a Népköztársaság is hú​nánhuà-ban lett kikiáltva. Ergo érdemes belekóstolni egy kicsit. A húnán huà, vagy xiāng​yǔ (湘语) - shiāen'ỳ- is sino-tibeti nyelv, manapság mintegy 35 millió beszélővel rendelkezik Húnán középső, és délnyugati területein, továbbá a környező Sì​chuān (四川), Guǎng​xī (广西) és Guǎng​dōng (广东) tartományaiban. A Húnán-iak számos más, egyéb nyelvi szomszédokkal - mandarin, gàn​ (赣), tǔ​jiā​ (土家) hmong ( m ̥ ɔ ̃ŋ ) - vannak körülvéve, melyek mind bizonyos hatást fejtettek ki nyelvük