Kínai nyelvjárások vol. 2. - 湖南话

Az őszi termés-felkelés kulcsszavai Húnán (湖南) tartomány, Chángshā (長沙) városa, valamint Máo Zédōng (毛泽东) lehetnének, ehhez kapcsolódóan következik a kínai dialektusok sorozat második felvonása, mely nem más, mint egy kis hú​nánhuà-s (湖南话), azaz - fǔlǔnfa-s glosszárium.

Mindehhez mi köze van Máo-nak? Történetesen maga is Húnán-i származású, Sháoshān (韶山) városából, így vélhetőleg a hú​nánhuà legismertebb beszélőjének számít is egyúttal. Ennélfogva nem véletlen, hogy a Népköztársaság is hú​nánhuà-ban lett kikiáltva. Ergo érdemes belekóstolni egy kicsit.

A húnánhuà, vagy xiāng​yǔ (湘语) - shiāen'ỳ- is sino-tibeti nyelv, manapság mintegy 35 millió beszélővel rendelkezik Húnán középső, és délnyugati területein, továbbá a környező Sì​chuān (四川), Guǎng​xī (广西) és Guǎng​dōng (广东) tartományaiban. A Húnán-iak számos más, egyéb nyelvi szomszédokkal - mandarin, gàn​ (赣), tǔ​jiā​ (土家) hmong (m̥ɔ̃ŋ) - vannak körülvéve, melyek mind bizonyos hatást fejtettek ki nyelvükre, kivált a mandarin. A húnánhuà-n belül megkülönböztetünk régi xiāng​-ot, mely a mandarin kevesebb elemét őrizte meg, ellentétben a közép-kínai (中古汉语) obstruensainak három lehetséges megkülönböztetésével, megőrizve a zárhangokat, réshangokat, és affrikátákat. Az új xiāng viszont elvesztette ezen jellegzetességeket, s a délnyugati mandarin-t beszélőkkel kölcsönösen érthető. Mindez további kisebb, helyi nyelvjárásokra bontható.

Jellegzetessége továbbá az érzelmi kifejezések nagyfokú használata, eltúlzottnak ható a határozószavak (副词) és a melléknevek (形容词) alkalmazása, az ego előtérbe kerülése (突出自我), valamint a humoros/hangulatfestő-hangutánzó szavak, szuffixumok - bō (啵), sā (撒), ā (啊), da(嗒) etc. - gyakorisága. A Húnán-iak nyelvhasználata kedveli a vicces, gunyoros, maliciózus szófordulatokat, szeretnek ironizálni, ebből adódóan igencsak karakterisztikus dialektikai szleng-készlettel is rendelkeznek. Egyébiránt a Húnán-iak beszédének eme attribútuma pǔtōnghuà-ban való társalgásuk során is érvényes.

A húnánhuà beszélőit elsősorban, mint mesterembereket ismerik, selyemsáljaik/kendőik, jáde-faragványaik országszerte ismertek, emellett Húnán TV-, és szórakoztató ipara is igen fejlett (a Pop Idol kínai változatát itt vették fel).

alapvető kifejezések:是/不是 sz/bú sz - igen/nem
请。。。chìn... - kérem...
你好 lì hàw - szervusz
再见 tzāi jyēng - viszlát
谢谢你 siē siē lì - köszönöm
不好意思 bú hàw ī sz - elnézést [például útbaigazításnál, kérdésfeltétel előtt]
对不起啊 tēi bú chì a -bocsánat [általános bocsánatkérés]

számok:零 lǐn - nulla
一 í - egy
二 eu - kettő
三 san - három
四 sz - négy
五 ù - öt
六 lúhw - hat
七 chí - hét
八 bá - nyolc
九 jiùhw - kilenc
十 sź - tíz

nyelvi nehézségek:

你晓得讲(英文)不? lì siàw duh gàng (in wǔhn) bú? - tud beszélni (angolul)?

我(不)晓得讲湖南话 - ngò (bú) siàw duh gàng fǔlǔnfa - nem beszélem a hú​nánhuà-t

你懂不啦? lì dùhn bú la? - érti?我(不)懂 ngò (bú) dùhn - én (nem) értem

累你...? liá lì...? - megkérhetném, hogy...?

在讲一遍 tzāi gàn í biēng - megismételje [az elhangzottakat]

讲慢点 gàng man dièng - beszéljen lassabban

idő és dátum:现在几点嗒? siengtzāi jì dièng ta? - mennyi az idő?

(十)点嗒 - (sź) dièng ta -(tíz) óra
(十)点十五分 - (sź) dièng sź ù fuhn - (tíz) óra tizenöt perc(十)点三十分 - (sź) dièng san sź fuhn - (tíz) óra harminc perc
(十)点四十五分 - (sź) dièng sź sz ù fuhn-(tíz) óra negyvenöt perc

么子时候(开始)? mò tz sźhuhw (kai sz)? - mikor (kezdődik)?

十点种(开始) sź dièng tzuhn (kai sz) - tíz órakor (kezdődik)

十月十八号 sź yé sź bá haw - október 18-án

现在 siengtzāi -most

今天 jin tieng - ma

今天晚上 jin tieng wàn san - ma este

昨天 tzǒ tieng -tegnap

明天 mǐn tieng - holnap

下午 sia ù - délelőtt

早上 tzàw san - reggel

上午 san ù - délután

日出 zź chý - napfelkelte

日落 zź ló - napnyugta

春天 chyn tieng - tavasz

夏天 sia tieng - nyár

秋天 chiuhw tieng - ősz

冬天 duhn tieng - tél

星期一 shin chi í - hétfő

星期二 shin chi eu - kedd

星期三 shin chi san - szerda

星期四 shin chi sź - csütörtök

星期五 shin chi ù - péntek

星期六 shin chi lúhw - szombat

星期天 shin chi tieng - vasárnap

közlekedés és irányok:

这个。。。去? gó gō...keū? - ez vezet...-ba?

(长沙) 吧? (tzan sa) ba? - Chángshā-ba?

船 jyeng - hajó

公共汽车 guhn gūhn chī cheu - busz

火车 hò tseu - vonat

。。。在哪里? ...tzai là li? - merre található a...?

银行 ǐn hǎng - bank

换外币的地方 tiàw wai bēi di di fang - valutát váltó hely

邮局 iǔhw jý - posta

这是去(岳麓书院)的路吧? gó sz keū (ió lúhn shy yēng) di lúhw ba? - ez az út vezet a Yuèlǔ-Akadémiához?

累你帮我找下它在地图上的位置好吧? liá lì bang ngò tsàw ha ta tzai dīduhw sang di wei tz hǎw ba? - meg tudná mutatni, hol van a térképen?

我可以走起去吧? ngò kò ì tzùhw chì keū ba? - mehetek gyalog oda?

地址是么子啦? di tz sz mò tz la? - mi a cím?

好远咧? hàw yèng lie? - messze van?

何什走咧? ǒ sz tzùhw lie? - hogyan juthatok el oda?

往左/往拐 wáng tzò/iuhw gwài - forduljon balra/jobbra

一直往前走 í tź wan chiěng tzùhw - egyenesen előre

在。。。tzai - ...van

。。。的后头 di huhw tuhw - mögött

。。。的前头 di chiěng tuhw - előtt

。。。旁边 bàng bieng - mellett

拐弯的地方gwài wan di di fang - a sarkon

。。。的对过 di deī gō - szemben

哪里 lā li - arra

哪里有宾馆啊? là li iùhw bin gòng a? - merre van vendégház? [ahol csak aludni lehet]

哪里有酒店啊? là li iùhw jiùhw diēng a? - merre van hotel [ahol aludni, és étkezni is lehet]

你可以推荐一个便宜的地方住不? lì kò ì tei jiēng í go biěng i di di fang jy bú? - tudna ajánlani egy olcsó helyet?

你可以推荐一个好的地方住不? lì kò ì tei jiēng í go hàw di di fang jy bú? - tudna ajánlani egy jó helyet?

我想住当地的酒店。ngò shiàng jy dang di jiùhw diēng - helyi hotelben szeretnék megszállni

我想订房间。ngò shiàng din fǎng gan - szeretnék szobát foglalni

我预订嗒。ngò ӯ din da - van foglalásom

有。。。房吧? iùhw... fǎng ba? - van... szobájuk?

套房 tāw fǎng - apartman/lakosztály

单人间 dan zǔhn gan - egyszemélyes

双人间 shyang zǔhn gan - kétszemélyes

。。。好多钱啦? hàw do chiēng la? - mennyiben kerül?

一天 í tieng - egy nap(ra)

个人 í gō zǔhn - egy ember(nek)

我要住(三)天。ngò iāw jy (san) tieng - (három) napra szeretnék maradni

可以把房间钥匙把我不? kò ì bà fǎng gan ió sž bà ngò bú? - megkaphatnám a szobám kulcsát?

我可以多拿一条(毛毯)不? ngò kò ì do lǎ í diǎw (mǎw tàn) bú? - kaphatnék egy plusz (takarót)?

(空调)有问题。(kuhn diǎw) iùhw wūhn dī - (a légkondi) nem működik [problémája van]

几点种退房 jì dièng tzuhn tei fǎng? - hány órakor van a kicsekkolás?

我想拿回我的。。。 ngò siàng lǎ fěi ngò di... - szeretném visszakapni a...

押金 iá jin - előleg

护照 fū tzāw - útlevél

bank és kommunikáció:

。。。在哪里? ...tzai là li? - merre található a...?

自动取款机 ťz dūhn chỳ kuàn ji - ATM (valójában a tz felett 1-es hangsúly van!)

公用电话 guhn in diēng fa -nyilvános telefon

旁边有网吧不? báng bieng iùhw uàng ba bú? - van a közelben internet-kávézó?

我想。。。ngò shiàng... - szeretnék...

上网 sang uàng - internetezni

打印 dà īn - nyomatatni

扫描 sàw miàw - szkennelni

您的电话好吗是好多啦? lì di diēng fa haw mà sz hàw do la? - mi az ön telefonszáma?

好吗是。。。haw mà sz…- a szám...

városnézés:

我想看。。。ngò shiàng kān... - szeretném megnézni a...

那是么子啦? lā sz mò tz la? - az micsoda?

我可以拍照吧? ngò kò ì péu tzāw ba? - készíthetek fényképet?

我想去这里的景点看下子。ngò shiàng gēu go li di jìn dièng kān ha tz - szeretnék megnézni a helyi látványosságokat.

我想去常规路线以外的地方玩。ngò shiàng gēu tzǎw gwei luhw siēng ì uai di di fang uǎn - a turista útvonalon kívül szeretnék menni

这个旅行要好久啊? gó go hǎng tzuhn iāw hàw jiùhw a? - mennyi ideig tart ez a túra?

nevezetességek:

南岳 lǎn ió - Nányuè

韶山 sǎw san - Sháoshān

岳麓书院 ió lúhn shy yēng - Yuèlǔ-Akadémia

岳阳楼 ió iǎng lǔhw - Yuèyánglóu

张家界 tzang jia gāi -Zhāngjiājiè [az Avatar egyes jeleneteit itt forgatták]

vásárlás:

。。。在哪里? ...tzai là li? - merre található a...?

照相器村点 tzāi siāng chī tzǎi diēng - fényképező bolt

市场 sz tzǎn - piac

纪念品点 ji niēng pìn diēng - szuvenírbolt

超市 tsāw sz - szupermarket

我想买... ngò shiàng mài... - szeretnék vásárolni...

我可以看下子吧? ngò kò ì kān ha tz ba ? - megnézhetném?

这用么子做的啦? gó sz mò tz tzūhw di la? - ez miből készült?

好多钱啦? hàw do jiěng la? - mennyibe kerül?

太贵嗒 tāi gwēi da - túl drága

累你把价钱写下来 niá lì jiā jiěng shiè ha lǎi - kérem írja le az árat

把你(五快)钱。bà lì (ù kwài) chiěng - adok önnek (öt) yuan-t [ez jó matek]

可以用信用卡吧? kò ì in shīn in kà ba - lehet hitelkártyát használni? [erre a mondatra igazából nem lesz szükség]

账单上有点问题 tzāng dan sang iùhw tièng uen tǐ - hiba van a számlán

少 sào -kevés

足够 tzúhw gūhw - elegendő

多 do - sok

大得多 dai déu do - nagyobb

细得多 shī déu do - kisebb

barátkozzunk:

你好 lì hàw - szervusz, jó napot

早上好 tzàw tzǎng hàw - jó reggelt

下午好 shia ù hàw - jó délutánt

晚上好 uàn sang hàw - jó estét

再见 tzai jiēng - viszlát

晚安 uàn an - jó éjszakát

先生 shieng suhn - úr

女土 nỳ sz - hölgy [az sz-fölött 1-es hangsúly van]

小姐/妹子 siàw jiè/mei tz - kisasszony [manapság nem túl szerencsés, lásd az alábbi bejegyzésben]

你好吧? lì hàw ba? - hogy van?

还可以啊。你咧? - hàw kò ì ìa, lì lie? - megvagyok, és ön?

你叫么子名字啊? lì jiāw mò tz mǐ tz a? - hogy hívják?

我叫。。。ngò jiāw... - az én nevem...

幸会 shīn fei - örvendek

这是我的。。。gó sz ngò di... ez az én...

哥哥 go go - báty

弟弟 dī di - öcs

细伢子 shì ngǎ tz - gyermek

妹子 mei tz - lány(gyermek)

爷 iǎ - apa

朋友 bǔhn iùhw - barát

老公 làw guhn - férj

娘 niǎng - anya

男朋友 - lǎn bǔhn iùhw - (fiú)barát

女朋友 - nỳ bǔhn iùhw - barátnő

崽 tzài - fiúgyermek [eredetileg szolga jelentéssel bírt]

姐姐 jiè jiè - nővér

妹妹 méi mei - húg

堂客 dǎng kéu - feleség [literálisan a szoba/csarnok vendége]

你住这里吧? lì jy gó li ba? - ön itt él?

去哪里啦? kēu là li la - hova megy?

喜欢这里吧? shì hong gó li ba? - szeret itt lenni?

我時喜欢这里。ngò téu shì hong gó li - szeretek itt lenni

呷饭哒冒? chiá fan da maw? - evett már? [a korabeli Kínában általános üdvözlésként használt kifejezés, a pǔtōnghuà-ban 吃饭了吗, mára kiveszőben van, de megütheti fülünket]

你是来这里旅游的吧? lì sz lǎi gó li lỳ iǔhw di ba? - utazni jött ide?

我来这里 ngò lǎi gó li... - én... jöttem ide

旅游 lỳ iǔhw - utazni

出差 chý tsai - üzleti út

留学 iǔhw sió - tanulni

你要在这里住好久? lì iāw tzai gó li jý hàw jiùhw - meddig marad itt?

我住(四)个礼拜。ngò jy (sz) go lì bāi - én (négy) hétre jöttem [sz fölött 1-es hangsúly]

我可以照(你)吧? ngò kò ì tzāi (lì) ba? készíthetek (önről) egy fényképet?

你晓得讲(湖南话)吧? lì siàw deú gàng (fǔlǎnfa) ba? -ön beszéli a hú​nánhuà-t?

你老家讲么子话啊? lì làw jia gàng mò tz hua a? - otthon milyen nyelvet beszélnek?

这用(湖南话)何什讲啦? kó in (fǔlǎnfa) ǒ sz gàng la? - hogyan mondják ezt (hú​nánhuà-ban)?

这喊么子啦? gó hàn mò tz la? - ezt hogy hívják/minek nevezik?

我想学点(湖南话)。ngò shiàng shió dieng (fǔlǎnfa) - szeretnék egy kis hú​nánhuà-t tanulni

你要我教你英文吧? lì iāw ngò gāw lì in wǔhn ba - szeretné, ha tanítanék önnek egy kis angolt?

这是地方风俗吧? gó sz sz di fang hun súhw ba? - ez helyi szokás/tradíció?

helyi duma:

蛮好 mǎn hàw - nagyon jó

还可以 hǎi kò ì - még elmegy

等下子 dùhn ha tz - várjon egy pillanatot

我是斗把的 ngò sz dūhw bā di - csak hülyéskedem/csak szórakozok

有可能 iùhw kò lǔhn - lehetséges

冒事 maw sz - nem probléma

不可能 - bǔ kò lǔhn - nem lehet/nem lehet róla szó/képtelenség

可以 kò ì - jól van, renben

够哒 gūhw da - elég!/elég legyen!

你是哪里来的咧? lì sz là li lǎi lie - ön honnan jött?

我从。。。来看。ngò tzǔhn...lǎi - én...-ból jöttem

你做么子的啊? lì tzūhw mò tz di a - mi az ön foglalkozása?

我是。。。ngò sz…én...vagyok

做生意的 tzūhw suhn ī di - üzletember

白领 béu lìn - szellemi foglalkozású (fehérgalléros)

工匠 guhn jiang - kereskedő

...好多岁嗒? ...hàw do suēi - ...hány éves?

你 lì - ön

你妹子 lì mei tz - az ön lánya

你崽 lì tzài - az ön fia

我。。。岁 ngò... suēi - én... éves vagyok

他/她。。。岁 ta...suēi ő hímnem/nőnem...éves

太老嗒！tāi làu da! - milyen öreg!

我还小咧 ngò hài siàw lie - fiatalabb vagyok, mint aminek látszok [literálisan fiatal vagyok még]

你结婚了嗒冒? lì jié fuhn daw maw? - megházasodott már?

你成家嗒吧? lì tzǔhn jia da ba? - van már családja?

我有伴嗒 ngò iùhw bong da - van élettársam

我... ngò... - én...

单身 dan suhn - egyedülálló

结婚嗒 jié fuhn da - házas

你喜欢...吧? lì shì hong... ba? - ön kedveli a...-t?

我(不)喜欢... ngò (bú) shì hong... - én (nem) kedvelem a...-t

艺术 nyī shý - művészet

看电影 kān diēng ìn - filmet nézni

听歌 tīn go - zenét hallgatni

看书 kān shy - olvasni

运动 yū dūhn - sportolni

érzések és vélemények:

我(不) ngò (bú) ... én(nem)

你...吧? lì... ba? ön...?

冷 lùhn - hideg

热 lé - meleg, forró

俄 ngo - éhes

口干 kùhw gan - szomjas

累 liá - fáradt

我(不)是觉得... ngò (bú) chió déu - én (nem) érzem magam

你觉得...吧? lì chió déu...ba? - ön ... érzi magát?

高兴 gaw shīn - boldog

不高兴 bǔ gaw shīn - szomorú

急 jí - ideges, aggódó

你觉得怎么样? lì chió déu tzùhn mo ian? - ön mit gondol?

它 ta... - ez...

连不好 liěng bú hàw - nagyon rossz, szörnyű

好漂亮的 hàw piāw liang di - gyönyörű

无聊 ǔ liǎw - unalmas

几好的 jì hàw di - nagyszerű

好有味的 hàw iùhw uei di - érdekes

还可以 hǎi kò ì - oké, elmegy

奇怪 jǐ guāi - furcsa

búcsúzkodás:

明天我要走嗒 mǐn tieng ngò iāw tzuhw da - holnap mennem kell/holnap távozom

保持联系! bàw tsź liěng shī! - tartjuk a kapcsolatot!

这是我的(地址) gó sz ngò di (di dz) - ez az én (címem)

你的(邮箱)是么子 lì di (iǔhw siang) sz mò tz - mi az ön (címe)?

jókívánságok:

一路平安! í luhw bǐn ngan! - jó utat!

恭喜,恭喜! guhn shì, guhn shì - gratulálok!

祝你好运! tzúh lì hàw yn - sok szerencsét!

生日快乐! suhn zź kuāi ló - boldog születésnapot!

新年好! shin niěng hàw! - boldog új évet!