Ōsaka 2. nap - 海遊館

Ōsaka második napján a Kaiyūkan-be (海遊館), vagyis az Ōsaka Aquariumba vettük az irányt, mely egyike a világ legnagyobb akváriumainak. Egy kövér órát álltunk sorba, majd egészen izgalmas világba csöppentünk, a japán tengeri-, és édesvízi élet szereplői 27 nagy tartályban kaptak helyet, melyek közül a legnagyobb 9 méter mély, és 5400 köbméter víz térfogattal rendelkezik.

A földrajzi tematikában elrendezett kiállításokon a japán erdők édesvízi élővilágától a Tűzgyűrűn - vagyis a Csendes-óceán partjain végigfutó régiótól - a Csendes-óceán csodáiig juthatunk, 11.000 tonnányi víz ad otthont mindezeknek. A Tazmán-tenger, Antartika, Aleut-szigitek, etc. egyéb kisebb kiállítások mind-mind nagyon érdekesek, közben a legkülönbözőbb halakkal, kétéltűekkel, emlősökkel - delfinek, fókák -, pingvinekkel, és a fő attrakcióval, a cetcápával is összehozhat bennünket a sors, mi utóbbi lényegét tekintve valóban kurva nagy.

Ha Ōsaká-ban vagyunk, és kisgyermekek vagyunk, végtelen nagy élmény lesz, bár nekem is nagyon tetszett ( lehet én is kisgyermek vagyok). A látogatóktól hallható leggyakoribb szavak a 可愛い (aranyos, cuki), valamint az 美味しい (finom) voltak, ergo nem szabad elfelejtkezni arról, hogy a bájosan ficánkoló halacska mily ízletes is lehet.

Az akvárium mindössze néhány perc séta az Ōsakakō-eki (大阪港駅) megállótól, a többiről meg meséljenek a képek. Van itt egy videó is.

Délután még visszaorientálódtunk a
Dōtonbori-ra nézelődni, kajázni, egy könyvesboltban kísérőtársam magyar nyelvkönyveket keresett, és amin a legjobban meglepődtem, még talált is...Magyar nyelv haladónak CD is volt, nos, kevés olyan szopás lehet, mint az; egyébiránt sajnálom, hogy ennyire nem ismerik a világban nyelvünket. De amit akkor Japánban leginkább sajnáltam, hogy közeledett közeledett az elválás pillanata, egy teljes napunk állt még hátra.

Megjegyzések

  1. A Kaijúkanban én is voltam, kb 9 éve :)


    "egy könyvesboltban Yuri magyar nyelvkönyveket keresett, és amin a legjobban meglepődtem, még talált is"

    Érdekes, hogy néha ritka('bb) nyelvek tankönyveivel is találkozni, pl evenki, szaha (jakut), mandzsu stb. Kíváncsi vagyok, hogy mikor lesz Mo-on szaha társalgási könyv kiadva :)
    A szomorú viszont az, hogy a "népszerűbb" nyelvek (kínai, koreai, angol) tananyagain kívül más nyelvek szinte csak bevezető/kezdő szinten érhetőek el. Az meg külön vicc, hogy sok esetben az adott nyelvet katakanával is átírják, aminek persze sok köze nincs a tényleges kiejtéshez :) Láttam olyan kantoni nyelvkönyvet, ahol a kandzsikat csak katakanával írták át-aztán csodálkoznak, hogy a japánok rosszul beszélnek nyelveket :)

    VálaszTörlés
  2. Hát ez érdekes kérdés, mármint hogy nálunk lesznek-e ilyen könyvek kiadva, s leginkább az kérdéses, mekkora igény lenne rá, főképp a szakmának, talán ezért is vannak Japánban is pusztán kezdő szintig: akit érdekel, az általában megtalálja a módját, hogy beleássa magát az adott nyelvbe...Bár ha belegondolunk, milyen rohamos ütemben halnak ki az egyes nyelvek, pont, hogy érdemes lenne minél teljesebben dokumentálni őket.

    Na igen, kantoniban 6 tónust a katakana Prokrusztész ágyába oktrojálni esélytelen. :)

    VálaszTörlés
  3. "Na igen, kantoniban 6 tónust a katakana Prokrusztész ágyába oktrojálni esélytelen. "

    :) Nem is szólva a kantoni mással-és magánhangzókról :)

    Van nekem egy francia-japán szótáram, ahol annak ellenére, hogy IPA-val megadják a kiejtést, néha még katakanáznak is :)

    Pl, besoin [bəzwɛ̃ ブズワン]

    VálaszTörlés
  4. ブズワン - úgyse tudják máshogy kimondani :)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

ギャル文字

Amerika, a rizs országa

Hattori "Démon" Hanzō története