Az őszi termés-felkelés - 秋收起义

Mi történt 1927 szeptemberében? Nem más, mint a Qīushōu Qǐyì ( 秋收起义), vagyis az "őszi termés-felkelés", mely mint utóbb kiderült, meghatározónak bizonyult Máo​ Zhǔ​xí (毛主席), és a KKP szempontjából. Részlet szakdolgozatomból.

Az augusztus 7.-ei tanácskozást követően Mao-t társaival együtt Hunanba utasították, a felkelés helyszínére, s augusztus 20.-án a KKP KB-hez intézett levelében a következőket írta: „Kína objektíve már rég elérte 1917-et, régebben azonban azt hittük, hogy 1905 szintjén vagyunk. Ez igen súlyos hiba volt. A munkások, parasztok, és katonák tanácsainak létrehozása a jelenlegi objektív feltételeknek tökéletesen megfelel, s azonnal és határozottan kell fellépni a munkások, parasztok és katonák politikai hatalmának megteremtéséért négy tartományban: Guandongban, Hunanba, Hubeiben és Jiangxiban.”[49]

A Hubei tartománybéli pártvezetők is készhez kapták a felkelésről szóló értesítéseket. A Gandong-i parasztfelkelőket felbujtották a Nanchang- felkelés résztvevőivel visszatérőben lévő pártkáderek. Maonak és a felkelés vezetőinek több tekintetben is – úgy, mint a vezetők térén, a felkelők és fegyvereik létszámában, kiképzésükben, fegyelmezettségükben – komoly hiányosságokba kellett ütközniük.[50]A kezdeti stádiumban még valamelyest kompenzálhatta ezt a parasztfelkelők lelkesedése, viszont a kellően elő nem készített felkelés kudarca fulladt.

Mao egyike volt azon pártvezetőknek, kik részt vettek a tervek kidolgozásában, de amint megérkezett Hunanba, radikálisan megváltoztatta korábbi elképzeléseit. Példának okáért a tartományi főváros, Changsha megszállását illetően szervezett alakulatok felállítását tűzte a paraszttömegekre való támaszkodás helyett. Szeptember első hetében azonban mindösszesen négy harci egység állt rendelkezésére: egy kommunisták által vezetett őrség Wuhanból, egy Goumindang hadseregből dezertált deklasszált csoportosulás, egy lándzsával felfegyverzett parasztosztag, valamint egy javarészt Jiangxiból származó munkanélküli bányászokból és ugyancsak parasztokból álló egység.[51]Az akció sikertelenségét tetézte a tény, hogy a felkelés tervezete – a Changsha közeli távközlési tornyok birtokba vételéről – idejekorán a changshai helyőrség tudomására jutott, mi több a helyi sajtó leközölte, hogy a kormányzati vezetők meggyilkolásával megbízott titkos küldöncöket elfogták.

A felkelésnél jelen lévő orosz tanácsadók későbbi jelentésükben totális kudarcról számoltak be, a felkelőknek ugyan sikerült elfoglalniuk a távközlési-tornyokat, s elenyésző ideig megtartani azokat, ám a helyőrség körbevette és felőrölte soraikat.[52] Mao Zedongot röviddel Changsha elhagyását követően elfogták és őrizetbe vették a helyi hatóságok, bár sikerült megszöknie, ahogy arról első életrajzírójának, Edgar Snownak is beszámolt: „Amikor a csapat toborzása során a hengyangi bányászoktól a parasztgárdistákhoz igyekeztem, néhány Guomindanggal együttműködő mintuanos elkapott. A Guomindang terror éppen ekkor érte el tetőpontját, a vörös-gyanúsakat százával lőtték agyon. A mintuanosok[53] központjába akartak vitetni, ahol kivégeztek volna. Egy elvtársamtól némi pénzt szereztem, majd megpróbáltam lekenyerezni a kísérőimet, hogy engedjenek szabadon. A katonák, akik zsoldosok voltak, ráálltak volna az alkura, de altiszti rangban lévő parancsnokuk keresztülhúzta a számításomat. Úgy döntöttem tehát, hogy megszököm, ám erre csak a parancsnokságtól mintegy kétszáz méterre nyílt lehetőségem. Ekkor kitéptem magam kötelékeimből, és a földekre rohantam.”[54] Majd sikerült csatlakoznia a mintegy ezer főt számláló fegyveresihez, akikkel együtt 1927 végén a Hunan és Jiangxi tartomány határon elterülő Qingkangsan – hegységbe vonultak vissza. Az augusztusi tanácskozás terveinek, valamint az akció sikertelenségért a párt előbb megbírálta, majd felmentette jelenlegi pozíciójából Mao-t, beleértve a Központi Bizottságban betöltött szerepéből is egyúttal.[55] Ekkor azonban már úton volt embereivel a hegyek ölelésébe. Noha az őszi-termés felkelés Mao Zedong pályájának egyik legnagyobb fiaskójának számít, mégis ekkor kezdődött „a parasztvezér nemzetközi legendája”[56]

Bónuszként egy, a felkelésről szóló történelmi film.